2011. december 30., péntek

Génterápia


A génterápia a jövő egyik reményteljes lehetősége az öröklődő betegségek megelőzésében és gyógyításában. A hibás génszakasz feltérképezésével és kicserélésével, vagy az immunvédekezés fokozásával a daganatos betegségek előfordulása talán csökkenthető lesz.

A mellrákra való hajlam örökölhető. Eddig két olyan gént sikerült találni, amelyek felelősek a mellrák kialakulásáért: a BRCA 1 és 2, de ezek csak hajlamot, nem betegséget jelentenek.

Hatástalanításukra jelenleg még nincs semmiféle megoldási lehetőség. A távoli jövőben talán lehetővé válik a génterápia kapcsán a kóros génszakaszok kicserélése..

2011. december 27., kedd

BERBERIS


Monokészítmények közé tartozó növényi szer, melyet a Berberis vulgaris (sóskaborbolya, sóskafa) nevű növény gyökerének szárított kérgéből készítenek.

Hatóanyagai:
  • berberin
  • berbamin
  • oxyacanthin
  • illóolajok
Célszervek:
A Berberis affinitása az élő szervezet csaknem minden szövetéhez igen nagy, azonban különösképpen hat a vese, a vesemedence és a máj szöveteire. A hatás alapja, hogy a medencei szervek vénás rendszerében pangást hoz létre.
A máj-, eperendszer területén ugyancsak pangásos tüneteket okoz.
Klinikai alkalmazás:
  • szubakut és krónikus húgyhólyaggyulladás
  • vesegyulladás (nefritisz)
  • különböző vesebántalmak (nefropatiák)
  • epe- és vesekőképződésre való hajlam (kolecisztopatiák)
  • reumás betegségek (reumatizmus)
A Berberis legfőbb indikációja a húgysavas diathesis, amely vesekőképződéshez, ezt követően pedig kólikás tünetek jelentkezéséhez vezethet. Kezdetben a jellemző klinikai tünetek még nem jelentkeznek, később először még csak fájdalommentes oliguriát, majd hólyagtenezmust és végül fájdalmas vizeletürítés figyelhető meg. A vizelet világostól sötét színűig változhat, sűrű, zavaros és pelyhes lehet. Lehet sárga, agyagszerű vagy vörös, lisztszerű üledéket tartalmazó, de az üledéke lehet nyálkás jellegű is.
A Berberis javítja a veseműködést és növeli a kiválasztott salakanyagok mennyiségét a vizeletben. Ezáltal kedvezően hat a vesekőképződéssel járó anyagcserezavarok esetében, szabályozza azokat, megakadályozza a kristályképződést.
Laborvizsgálattal fehérje, átmeneti és tubuláris epithelsejtek, kristályok és hengerhámsejtek, változó mennyiségű vörösvértest és általában kevés fehérvérsejt mutatható ki az üledékből.
A fájdalmas bélsárürítéssel járó végbélsipolyok gyógykezelésénél szintén alkalmazható.
A vizelet-kiválasztásban fellépett zavarok következményeként köszvényes, ízületgyulladásos tünetek jelentkezhetnek, melyek valamennyi ízület egyidejű megbetegedését okozhatják. Ezek az ízületek nyomásra érzékenyek, de ugyanakkor izomfájdalmak is jelentkezhetnek. Az állatok nem szívesen mozognak.
A bőrön sokszor csak a perineum tájékán erupciók és apró kör alakú léziók lehetnek, amelyek többnyire erősen viszketnek. A hideghatás és a vakarás ront a beteg állapotán ilyen esetekben. A Berberis az ilyen jellegű bőrtünetek – bőrgyulladások, gombásodások – kezelésére ajánlható.
Jelentkezhetnek a testi gyengeség tünetei és teljes apátia is.

2011. december 24., szombat

Dr. Buda Béla


Buda Béla (szül.: Budapest, 1939. április 2.) magyar orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus.

  • A budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait.
  • Az Orvostudományi Egyetemen szerzett pszichoterápiai diplomát.
  • 1993 és 2001 között a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének általános és klinikai igazgatóhelyettese és ambulanciavezetõje volt, az orvosi antropológia és a kommunikáció részleg vezetõje.
  • 1998-tól vezeti a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Kommunikáció Tanszékét, jelenleg egyetemi tanárként ez a fõállása.
  • Mellékállásban tudományos igazgató a Nemzeti Drogmegelõzési Intézetben és az Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézetben, valamint az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója.
  • Több szaklap fõszerkesztõje (Pszichoterápia, Szenvedélybetegségek stb.), valamint több mint 70 könyvet írt vagy szerkesztett többek között a pszichoterápia, a szexológia, az addiktológia, a szuicidológia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia, a szervezetelmélet, az egészségpromóció, a mentálhigiéné, a krízisellátás és az önsegítés illetve a devianciakutatás területén.
  • Fõ szakterülete a kommunikáció-elmélet, kommunikáció-kutatás, fõleg a személyközi kommunikációs folyamatok érdeklik, és ezek szerepe a kapcsolatok szervezõdésében, a személyiség funkciózavaraiban, és fõleg a pszichológiai zavarok és problémák pszichológiai és pszichoszociális segítésében és terápiájában, ill. foglalkozik a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival.
  • A 2000-es évek elején a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szenátusának tagja.

2011. december 21., szerda

Citomegalovírus


A mirigylázat, mononukleózist okozó vírus. A herpeszvírusok közé tartozik, az egészséges emberek szervezetében is megtalálható az esetek 80%-ában - anélkül, hogy bármiféle tüneteket okozna.

Tünetei:

Citomegalovírus okozta fertőzés, a nyirokcsomók megnagyobbodásával, torokgyulladással, elhúzódó magas lázzal, levertséggel, fáradékonysággal jár, amit gyakran kísér fejfájás és izomfájdalom. Előfordulhat, hogy a rubeolára emlékeztető kiütések is megjelennek, gyakori a máj és alép megnagyobbodása. Az egészséges immunrendszerű egyéneknél a primer fertőzés legtöbb esetben tünetmentes. A betegség kb. 2-6 hét alatt spontán gyógyul. Bármely életkorban megkapható.
A lappangási idő 20-60 nap.

Diagnózis és kezelés:

A CMV-fertőzést tünetei alapján nehéz megkülönböztetni az Epstein-Barr vírusfertőzés (EBV) általokozott mononukleózistól. Gyermekeknél főleg a citomegalovírus, fiatal felnőtt kortól inkább az EBV okozza a betegséget. Ezért a CMV fertőzés diagnózisát szerológiai vizsgálatok alapján állítják fel. Jól működő immunrendszer esetén nem alkalmaznak vírusellenes gyógyszereket.

A CMV-fertőzések az esetek többségében nem járnak szövődménnyel, de előfordulhat tüdő-, vagymellhártya-gyulladás, szívizom-gyulladás is, illetve ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és vérképzőszervi betegségeket is okozhat.

2011. december 18., vasárnap

Agytörzs



Agytörzs

Az agytörzs az agy legősibb része, amely alul a gerincvelőben folytatódik. Középagyból, hídból és a nyúltvelőből vagy nyúltagyból áll. A benne haladó felszálló idegpályákon a gerincvelőből jutnak érzőinformációk az agyba, míg a leszálló pályákon mozgást kiváltó parancsok továbbítódnak az agyból a gerincvelőbe.


Az agytörzsben több fontos reflexközpont van. Idegközpontjai a légzéstől a szívverésen át a vérnyomásig az élet szempontjából nélkülözhetetlen működéseket szabályoznak. Szerepe van az öntudat fenntartásában is, ugyanis ha az agytörzs bizonyos része megsérül, az ember tartós öntudatlanságba zuhan vagy meg is hal. Az agytörzsben bekövetkező vérzés (agyvérzés) eszméletvesztést és halált okozhat.




2011. december 15., csütörtök

Diszpepszia


latin: dyspepsia

Nehezen emészthetőséget, emésztési zavart jelent. A gyomorban lejátszódó emésztési folyamat részlegességét, nehézségét jelenti, aminek oka lehet a gyomor valamilyen megbetegedése, vagy a hirtelen túlterhelése, de neurózis is okozhatja.

Tünetei:

A köldöktájéki fájdalom, a hasfájás a tünete, felnőtteknél, gyermekeknél is gyakran előfordul. A hosszan tartó, gyakran előforduló hasfájás súlyosabb betegség tünete is lehet, például okozhatja gyomorfekély, az epehólyag valamilyen betegsége (leggyakrabban az epekő), valamint a patkóbél (nyombél) fekélye is.

Kezelése:

Enyhébb tünetek esetén egy-két napos diéta, esetleg emésztést segítő gyógyszer, digesztívumok alkalmazása. Visszatérő hasfájások esetén ki kell vizsgálni a kiváltó okot és azt kell kezelni.

2011. december 12., hétfő

Akut csalánkiütés


A heveny csalánkiütés általában egy nap alatt, gyakran néhány óra alatt lezajlik. Azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert előfordulhat, hogy az anafilaxia bevezető reakciójaként jelentkezik, de szerencsére a hiperszenzitivitás ezen legsúlyosabb reakciója ritkán lép fel.

Heveny csalánkiütésnél a viszkető piros foltok az allergénnel való találkozás után szinte azonnal megjelennek. A tünetek intenzitása nagyon különböző. Enyhe esetben a bőrön néhány elszórtan elhelyezkedő, változó méretű, rózsaszínű, viszkető duzzadt folt jelenik meg. Súlyosabb esetekben az erőteljesebben kialakuló ödéma miatt a foltok inkább fehérek, mint rózsaszínűek. Ha a bőr mélyebb rétegeit is érinti, akkor az ödéma a test különböző részein torzulást okoznak, leggyakrabban az arcon, szemhéjakon, ajkakon, kézfejen. E súlyosabb esetekben azonnal gyógyszerrel kell enyhíteni a tüneteket, ha nincs kéznél az ismert szer, akkor azonnali orvosi ellátásra van szükség. Ha az ödémas duzzadás a test több részén – ajak-, szem-, nyelv-, arc-, végtag – szinte egyidejűleg jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.

A csalánkiütés heveny formáját leggyakrabban valamilyen élelmiszer, alkohol, koffein, illetve rovarcsípés okozza. De gyakori a napfény, vagy a nagyon hideg okozta kiütés is, illetve a kozmetikumok, vegyi anyagok által kiváltott allergiás reakció. Ritkább esetben a heveny csalánkiütés okozói lehetnek gyógyszerek, különösképpen az antibiotikumok, egyes lázcsillapító szerek és fájdalomcsillapító szerek.
Kezelése lsd. Csalánkiütés kezelése

2011. december 9., péntek

Agyvelő


latin: cerebrum

Az agyvelő (agy) a központi idegrendszer része, a koponyában helyezkedik el a gerincvelő folytatásaként.

Az emberi agyban több, mint 100 milliárd idegsejt neuron helyezkedik el, egy idegsejt akár 10 ezer másik idegsejttel kapcsolódik, rendkívül bonyolult, szövevényes rendszer.

Részei:

Az agytörzs, benne a nyúltvelő, híd, középagy helyezkedik el. Valamint a kisagy, köztiagy és a legtömegesebb rész, a nagyagy.

Lásd: Agy

2011. december 6., kedd

Garatgyulladás


latin: pharyngitis (faringitisz)
Gyermek-, és felnőttkorban is gyakori megbetegedés, általában a felső légúti fertőzéseket kíséri.
A hátterében a zajló, rendszerint víruseredetű felső légúti infekció áll, amely baktériumok által felülfertőződik. A tünetekért a baktériumok elszaporodása a felelős.
Megkülönböztethető a catarrhalis (katarhális) forma, mely az egész garatra kiterjedő hurutos gyulladást jelenti, illetve másik típusa a garat nyálkahártya nyiroktüszőinek a megnagyobbodásával jár, a pharyngitis granulosa (granuloza).
Tünetek:
A garat belövellt, vérbő, vöröses színű, köhögés, a nátha jellemző tünetei kísérik. A nyaki nyirokcsomók megduzzadhatnak. Sokszor jelentkezik láz, amely csecsemőknél igen magas lehet.
Lefolyása:
Néhány napon belül lezajló legtöbbször jóindulatú kórkép.
Kezelése:
Vény nélkül kapható torokfertőtlenítő, alkalmazhatók a nátha tüneti szerei is. Szükség esetén láz-, és fájdalomcsillapítás. A helyiségek levegőjének párásítása jótékony hatású lehet. Megelőzésként szezonálisan ajánlatos a zsúfoltság kerülése.

2011. december 3., szombat

Genetika


Genetika = örökléstan

Az öröklődés és a változékonyság szabályait felállító tudományág, a szabályos és a kóros öröklésmenet kutatásával foglalkozik. A genetika alapjait Mendel munkássága tette le, az általa megállapított genetikai törvényszerűségekre hivatkozunk ma is.

2011. november 30., szerda

Cerebrum


Az agy a gerincvelővel együtt a központi idegrendszert alkotja. A felnőtt felnőtt agyvelő mintegy másfél kilogramm, tekervényekkel barázdált, körülbelül tízmilliárd idegsejtet tartalmaz. Az élő szervezet működésének irányítója, az érző területek fogadják az információkat, majd válaszokat adnak. A mozgató területek impulzusokat küldenek 12 pár agyidegen és 31 pár gerincvelői ideg rostjain keresztül az izmokhoz.

2011. november 27., vasárnap

Belső elválasztású mirigyek hormonjai


A hormon korábbi meghatározása szerint azokat a kémiai anyagokat nevezték hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. E kémiai anyagok szabályozzák a szervezet válaszait, így az éhségérzetre adott választól, az izgalmi helyzet vagy stressz okozta készenléti állapot összetett reakciójáig, vagy a fertőzésre, idegen anyag behatolására adott válaszokig, az élő szervezet szinte minden alapvető fontosságú válaszreakciójáig bezárólag.

Hipotalamusz a köztiagy egy része, közvetlen kapcsolatban áll az agyalapi miriggyel, alapvetően befolyásolja az agyalapi mirigy hormontermelését, így a serkentő hormonok - növekedési, a szekréció termelését fokozó, a nemi hormonok -, illetve a gátló hormonok termelődésében meghatározó szerepe van. A hipotalamuszban, valamint az agyalapi mirigyben termelődik többek között szomatotropin (növekedési hormon), a dopamin, tireotropin stb.
Az agyalapi mirigy szabályozza és hangolja össze a többi belső elválasztású mirigy hormontermelését, továbbá közvetlenül hat a növekedésre, a vizeletkiválasztásra, a szülés folyamatára.

A pajzsmirigy a szervezet anyagcseréjét és belső hőmérsékletének állandóságát szabályozó hormont, a tiroxint termeli.

A mellékpajzsmirigy a szervezet kalcium- és foszfátháztartásának meghatározásában szerepet játszó hormont – parathormont – termeli, ami alapvetően befolyásolja a csontok állapotát, az idegrendszer és az izmok működését.

A mellékvesék a vesék felső csúcsain találhatók, a mellékvesekéreg termeli a a szervezet cukor-, só- és víztartalmának szabályozó mineralokortikoidokat, a glükózképzést serkentő, a stresszel szemben ellenállást fokozó, illetve gyulladásgátló hatású glukokortikoidokat; valamint a férfias nemi jelleget meghatározó androgéneket. A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint és noradrenalint, amelyek az izmok, a szív és a tüdő vérátáramlásának fokozásával felkészítik a szervezetet az izgalmakra, valamint a fizikai és/vagy a szellemi igénybevételre.

A hasnyálmirigy termeli az inzulin és a glükagon hormonokat, amelyek a vércukorszint szabályozásában játszanak fontos szerepet. Előbbi serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet, utóbbi az inzulin ellenhormonja, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.

A petefészek a női nemi hormonokat és petesejteket termel. A női nemi hormonok a női nemi szervek kifejlődését, a méh-nyálkahártya újratermelődését szabályozó hormon az ösztrogén. A progeszteron készíti elő a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására. A sárgatest serkentő hormon szabályozza, az ovulációt.

A herék a tesztoszteront termelik, amely a serdülés beindulását, a másodlagos férfi jelleg kialakulását és fenntartását határozza meg, így a mély hangot, szőrzetet, a férfias testalkatot.

Lsd. még Hormonpótlás

2011. november 24., csütörtök

Angióma


Érgomolyagot, érdaganatot jelent, általában jóindulatú folyamat.

2011. november 21., hétfő

Gerincferdülés


A gerincferdülés a gerinc kóros görbülete.

A 10-14 év közötti gyermekek kb. 4%-ának van kimutatható gerincferdülése. Az esetek kb. 60-80%-a lányokban fordul elő. A gerincferdülés veleszületett fejlődési rendellenesség is lehet. Ha később alakul ki, akkor az esetek 75%-ában nem lehet a háttérben okot találni; a fennmaradó eseteket gyermekbénulás, agyi bénulás, fiatalkori csontritkulás vagy egyéb betegségek okozzák.

Tünetek és kórisme:

Az enyhe gerincferdülés általában nem okoz tüneteket. Hosszabb ideig tartó ülés vagy állás után a hát fáradtsága érezhető. Ezt követheti háti izomfájdalom, mely súlyosbodik.

A legtöbb görbület a felső szakaszon jobbra és az alsó szakaszon balra domború, így a jobb váll magasabban áll, mint a bal. Az egyik csípő magasabb lehet a másikhoz képest.

Az enyhe gerincferdülés felfedezhető az iskolai rutin fizikális vizsgálat során. A szülő, a tanár vagy az orvos gerincferdülésre gondolhat, amikor a gyermek egyik válla magasabban áll, mint a másik vagy amikor a gyermek ruhái nem állnak egyformán mindkét oldalon. A betegség diagnózisának felállításához az orvos megkéri a gyermeket, hogy hajoljon előre és hátulról megnézi a gerincet, mert a kóros gerincgörbület könnyebben látható ebben a helyzetben. Röntgen vizsgálatok segítenek a diagnózis megerősítésében.

Kórjóslat és kezelés:

A prognózis attól függ, hogy hol van a kóros görbület, milyen súlyos és mikor kezdődtek a tünetek. Minél súlyosabb a görbület, annál nagyobb a valószínűsége a további állapotromlásnak.

Kimutatható gerincferdülés esetén a gyermekek felének gyógykezelésre vagy szoros orvosi ellenőrzésre van szüksége. Az azonnali kezelés megelőzheti a későbbi testi fogyatékosságok kialakulását.

A gerincferdüléssel a gyermeket általában ortopéd szakorvos kezeli. Merevítő vagy gipszkötés viselhető a gerinc egyenesen tartására. Néha elektromos gerinc ingerlést végzenek. Ilyenkor a gerincizmokat gyenge elektromos árammal ingerlik, aminek hatására a gerinc kiegyenesedhet. Egyes esetekben műtét szükséges, amelynek során a csigolyákat egyesítik egymással; fémrudat helyeznek be a műtét során, hogy a gerincet egyenesen tartsák a csigolyák egyesüléséig.

A gerincferdülés és a kezelése pszichológiai problémákat okozhat, fenyegeti a serdülőkori önbecsülés kialakulását. Merevítő vagy kötés viselése gondot okozhat a kortársaktól elütő megjelenés miatt, a kórházi tartózkodás, valamint a sebészeti beavatkozás pedig a serdülőkori függetlenséget fenyegeti. Kezelés nélkül azonban szemmel látható, tartós testi fogyatékosság alakul ki. A tanácsadás és a támogatás sokat segíthet.

A GERINCFERDÜLÉS ÉS KEZELÉSE

Az emberi gerincoszlopnak csak nyílirányban vannak élettani görbületei, amelyek az élet folyamán változnak, és végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A felnőtt ember gerince kétszeres S alakban görbült, és ezek a görbületek helyes tartásnál egymást kiegyenlítik.
A fejletlen, gyenge izomzatú gyerekeknél különösen az iskolás-, és serdülőkorban a gyors növekedés következtében hanyag, helytelen testtartás alakulhat ki. Ezek a fiatalok igen gyakran feltünően kerekhátúak, vállaik előreesnek, csapottak, mellkasuk lapos, hasuk előredomborodik, fáradékonyak, nehezen tanulnak. Hanyag tartásnál a gerincen nincsenek rögzült elváltozások, felszólításra a gyerek helytelen tartását ki tudja javítani.
A hanyag tartást el kell azonban különíteni a gyermekkori gerincbetegségektől- néha nem is olyan könnyű-, amelyek szakorvosi ellenőrzést és kezelést igényelnek. Kóros körülmények között eltűnhetnek, vagy abnormális határokon túl is fokozódhatnak a nyílirányú gerincgörbületek, jellegzetes szerkezeti eltérések mellett, (Scheuermann - betegség) vagy létrejöhet a gerincoszlop k óros homlokirányú elhajlása, ferdülése (strukturális scoliosis) is. Mindez kísérőtünete, szövődménye lehet számtalan kórképnek, de legtöbbször mint önálló kórkép fordul elő.

A Scheuermann-betegség a serdülő fiatalok körében igen gyakran fordul elő, sajnos kezdeti szakaszában könnyű elnézni, tartáshibának minősítik és kezelés nélkül hagyják. A csigolyákon észlelhető jellegzetes szerkezeti eltérések következtében azonban röntgenfelvétellel igazolható. A kórkép megjelenési ideje jellemző, 10-12 éveseken a korai, 14-15 éveseken már a kialakult, jellegzetes formákkal találkozunk. Fiuk, lányok közel azonos gyakorisággal betegszenek meg.

A szerkezeti scoliosis nem csupán a gerinc oldalirányú görbületét jelenti, hanem azzal egyidőben a gerinc torzióját, a csigolyák vízszintes síkban történő elcsavarodását is. A kóros görbület oldalán megjelenik, kiemelkedik a bordakúp, s ez egyben fel is hívja a figyelmet a betegségre. A szerkezeti scoliosis elsősorban lányok megbetegedése, bármelyik korban előfordulhat.
A fent leírt betegségek ismeretlen eredetűek, ezért a korai felismerés, és kezelés jelenti a védekezés egyetlen hatásos módját. A korai felismerésben nagyon fontos szerepe van a szülőknek, gyermekorvosoknak, védőnőknek, pedagógusoknak. Figyelemmel kísérve a gyermek növekedését, testtartását, annak változásait, ha rendellenességet észlelnek, keressék fel az ortopéd szakorvost.

Különösen fontos a kisgyermekkori gerincferdülések időbeni felfedezése, mert ezek hajlamosak leginkább a gyors rosszabbodásra, s emiatt többségük kórházi kezelést és fűzőviselést igényel.
A kozmetikus, higiénikus műanyag fűzőkkel a kóros görbületeket jelentős mértékben vagyunk képesek javítani. A gerincferdülés nagyságának változása röntgenfelvételek készítésével pontosan nyomon követhető!

2011. november 18., péntek

Alexander Fleming


Alexander Flemnig

(1881-1955)

a penicillin felfedezője

A baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia területén dolgozó Alexander Fleming (1881–1955) nevéhez kötik a penicillin felfedezését. Fleming 1928-ban a londoni St. Mary kórház laboratóriumában vette észre, hogy a Staphylococcus tenyészetébe került kékes-zöldes penész-szennyeződés körül a baktériumok nem növekednek. Ez motiválta a további kísérleteit, amelynek során egyértelműen bizonyította, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, mely gátolja a baktériumok növekedését, és elpusztítja azokat. Már a kutatások e korai szakaszában is kiderült, hogy a penicillin leginkább a Gram-pozitív baktériumok ellen hatásos, ellenben a Gram-negatív baktériumokra és a gombákra hatástalan. 1940-ben sikerült előállítania a szert, közben ausztrál kutatók is jelentős eredményeket értek el. Végül 1942-ben alkalmazták először sikeresen betegen is.

2011. november 15., kedd

Elektromiográfia


latin: electromyographia

Az izom elektromos vizsgálata, annak eldöntésére, hogy az ideg, az izom vagy a köztük levő kapcsolat károsodott. Az izomba tűelektródákat szúrnak, melynek elektromos aktivitását mérik nyugalomban és mozgás során is.

2011. november 12., szombat

Cotard szindróma


A Cotard szindróma, vagy "élőhalott szindróma" egyike a legritkább mentális betegségeknek a világon. Lényege, hogy a beteg azt képzeli magáról: valójában halott, a lelkét vagy egy életfontosságú szervét elvesztette.

A betegség paradoxona, hogy bár a betegek azt gondolják, hogy halottak, vagy hogy soha nem halnak majd meg, mégis öngyilkossági kísérletek is előfordulhatnak. A magukat elítéltnek megélt, elkeseredett betegek számára a megélt pokolból egyetlen kiútnak az öngyilkosság tűnhet.

A Cotard-tünettan gyakran más pszichotikus állapotokkal karöltve fordul elő, ezért ezek tünetei is gyakran megfigyelhetők. Gyakoriak a depressziós tünetek, pszichoorganikus szindrómákban a tudat, az orientáció és az emlékezet eltérései adódnak a klinikai képhez, úgymint zavartság, tájékozatlanság, a felfogás zavara, figyelmi és koncentrációs zavarok és memóriahiány.

Egyes betegek az íz és szag hallucinációk jelentkezésekor azt gondolják, hogy testük bomlásnak indult, vagy a számukra elkészített étel valójában ürülék, szenny vagy éppen emberi hús.

Az élőhalott szindróma kialakulása

Gyakori az előzmény nélküli, hirtelen megjelenés, bár mások megfigyelték, hogy nem ritkán egy bevezető szorongás jelezheti előre a tünettant, mely hetekig, olykor akár évekig is tarthat. Enyhébb esetben a beteg rossz hangulatról, illetve arról panaszkodhat, hogy elvesztette az önkifejezés képességét. A páciens azt tapasztalhatja, hogy a belül és a rajta kívül eső tapasztalások egyre inkább különböznek, amely még inkább szorongással tölti el.

A szorongással párhuzamosan egyre nihilisztikusabb színezetű kétségbeesés jelenik meg. A páciens ilyenkor már azt állíthatja, hogy összeomlott, elvesztette testi jóllétét, valamint intellektuális képességeit is. A teljesen kibonatkozott téveszmés állapotban aztán megjelenik a tagadás, melyben saját létének a valósággal, illetve a külvilággal való kapcsolata válik kétségessé a páciens számára. Különböző testrészek tagadása is jellemző lehet, gyakran jelenik ez meg egy meghatározott szervvel kapcsolatosan, majd ezt jellemző módon több szervre is kiterjeszti a páciens. A teljes elkeseredésnek ezen a pontján bontakozhat ki az elsöprő halálvágy.

A halál lehetőségével a legtöbb páciens azonban kevéssé számol, sok esetben – paradox módon – inkább a halhatatlanság téveszéje bontakozik ki. Így alakul ki a talán leggyötrőbb helyzet, melyben a páciens legszívesebben meghalna, de öröklétre van ítélve a nihilizmus állapotában, megélve a „élő poklot".

Több orvosis feltételez öröklődő elemet a Cotard szindróma kialakulása mögött, azonban a klinikai és az anekdotikus „megérzéseken" túl a felhalmozott tapasztalatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy a betegségnek specifikus genetikai háttere lenne.

A Cotard szindróma kezelése

A Cotard szindróma terápiája megegyezik annak az állapotnak a kezelésével, amibe ágyazva az megjelenik. Mivel a betegség tünetei a depressziós pszichózisokban a leggyakoribbak, antidepresszívumok alkalmazása jön szóba elsősorban. A téveszméket figyelembe véve sok esetben antipszichotikumok alkalmazása javasolt.

A teljes gyógyulás ugyanolyan spontán és hirtelen bekövetkezhet -még a súlyosabb esetekben is-, amilyen gyorsan a kórkép időnként kialakul.

Sok páciens esetében megfigyelték, hogy tüneti redukció nélkül is tolerálhatóvá válik az élet. Ilyenkor egyfajta „álvalóságba" merül a páciens, amelyből kiszakadni nem képes, azonban önmagát ellátja, kapcsolatait a valós külvilággal tartja.

Forrás

Kapcsolódó szócikkek
  • Agorafóbia
  • Disztimia
  • Depresszió
  • Larvált depresszió
  • Major depresszió

2011. november 9., szerda

Glomerulus


Másnéven érgomolyag. A vese kéregállományához tartozó hajszálerekből (kapilláris) álló kisméretű gomolyagja.

2011. november 6., vasárnap

Gasztrinóma


latin: gastrinoma

A hasnyálmirigy daganata, mely túl sok gasztrint termel. A gasztrin a gyomor sósav termelését serkenti, a fokozott savelválasztás a nyálkahártyát jelentősen károsítja. A gyomor és a nyombél falán fekélyképződés indul meg. Általában egyszerre több fekély alakul ki és gyakran kiújulnak.

2011. november 3., csütörtök

Ginzeng


GinzengGinzengnek vagy ginszengnek a Panax (görög - mindent gyógyító) nemzetségbe tartozó 11 növényfajt nevezzük. Ezeken kívül további 6 növényfajt neveznek szintén ginzengnek, ami hatásukban hasonlít a borostyánfélék családjába tartozó ginzenghez, de különböző rendszertani besorolásúak.

Ázsiában a tapasztalati orvoslásban már régóta használják, Észak-Amerikában és Európában nem túl régen fedezték fel a természetgyógyászat terén. A növény felhasznált része a gyökere, fajtánként változó feldolgozással.

A ginzeng-gyökér fő hatóanyagát a szaponinok csoportjába tartozó ginzenozidok adják. Eddig összesen 31 féle ginzenozidot izoláltak, melyek kémiai felépítésük alapján két csoportra különülnek. Az egyik csoport tagjai, melyek nagyobb részben a mellékgyökerekben találhatóak, jellemzően szedatív (nyugtató) hatásúak, míg a másik csoport tagjai, melyek inkább a főgyökérből izolálhatók, stimuláló (élénkítő) hatást mutatnak.

A ginzeng-gyökér a szaponinokon kívül számos tápanyagot, E és B vitamint, ásványi anyagokat (magán, réz, cink) és poliszacharidokat, cserzőanyagokat, szterineket, flavonoidokat, illóolajokat tartalmaz még. Alkalmazási köre igen széles, teák, krémek, fogkrémek, szappanok és üdítőitalok alkotórészét is képezi. A ginzeng-gyökeret gyakran használják főzéshez is, de alkalmazása tabletták és tonikok kiegészítőjeként a legelterjedtebb.

Hatásai:


- javítja az emlékezőképességet
- fokozza a szervezet ellenállóképességét
- javítja a stressztűrő képességet, stresszoldó hatású
- fokozza a szellemi és fizikai teljesítőképességet
- segít az általános gyengeség leküzdésében
- kitűnően alkalmazható a legyengült vagy lábadozó betegek erejének helyreállítására
- csökkenti a kórosan magas vércukor- és koleszterinszintet
- egyes vélemények szerint jól hat az izmok működésére, azok energiafelhasználására
- késlelteti a fáradságérzetet, sőt az endorfin hormon (boldogsághormon) termelését is fokozza
- nyugtató és fájdalomcsillapító
- növeli a szexuális vágyat
- nőknél növelheti a libidót, az emlőbimbók megduzzadását idézheti elő, valamint serkenti a hímivarmirigyek működését, sőt az impotencia bizonyos típusai ellenében is eredményes szernek bizonyult
- fiatalítja a bőrt és csökkenti a ráncok mélységét
- véd a sugárzás ellen is - a rákos betegek esetében például a besugárzás mellékhatásait enyhíti
- a pajzsmirigy működését szabályozza

Ezek a hatások főleg tapasztalati úton szerzett információk, legtöbbjüket klinikai teszt nem támasztja alá. Tapasztalat továbbá, hogy bármilyen koffeintartalmú élelmiszerrel való együttes fogyasztása csökkenti a hatást, illetve mellékhatásokat idézhet elő.
Kúrában használva érdemes egy hónap szedés után egy hónap szünetet tartani, a ginzeng hosszú távú használata menstruációs zavarokat és emlőérzékenységet idézhet elő, esetleg álmatlanságot okozhat.
A ginzeng készítmények fogyasztását nem ajánlják terhességben, szoptató anyáknak, magas vérnyomásban szenvedőknek, asztmás és tüdőgyulladásos betegeknek, valamint véralvadási zavarokkal küszködőknek.

Kapcsolódó szócikkek


  • Afrodiziákum
  • Guarana
  • Pszichoaktív szerek
  • Hideg végtagok okai
  • Gyógyszerterápia és táplálkozás

2011. október 31., hétfő

Edward Jenner


Edward Jenner

(Berkeley, Gloucestershire, 1749. május 17.-ugyanott, 1823. január 26.)

Angol sebész, a himlő elleni oltás felfedezője.

Falusi lelkész fia volt, az elemi iskolát követően szerzett alapos gyakorlati, illetve felületes elméleti ismereteket egy helyi kirurgus segédjeként. 1773-ban szerezte meg orvosi diplomáját. Tanárainak legfontosabb tanácsa az volt: ne spekulálj, próbáld ki.

Fiatal kora óta izgatta a kor legrettegettebb betegsége, a himlő. A kórt majdnem mindenki elkapta, a súlyosabb esetek fele halállal végződött, a túlélők pedig egy életre elcsúfultak.

1796-ban Edward Jenner figyelemre méltó felfedezést tett, miszerint a tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettséget ad halálosabb feketehimlő ellen. Egy James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a tehénhimlő hólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg, aki viszont pár nap alatt sikeresen fel is gyógyult belőle. Később feketehimlővel fertőzte, de nem lett beteg.

XII. Leó pápa úgy tartotta, hogy aki beoltja magát, az többé nem Isten gyermeke, mivel a himlő Isten büntetése az emberiség bűneiért. Az 1885-ös kanadai, montreali himlőjárvány idején az oltás tényével megbékélő és azt alkalmazó protestáns híveket elkerülte a járvány, míg az ezt elutasító katolikus közösséget megtizedelte, így ezek után nem üldözte a keresztény egyház azokat, akik védekeztek a himlő ellen.


Jennertől ered a védőoltás, a vakcináció elnevezése (vacca latinul tehenet, a vaccinia tehénhimlőt jelent), illetve ezzel alapozta meg az új tudományágat, a vakcinológiát.

Vidéki orvosként praktizált egészen az 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig, azzal a tudattal hunyhatta le végleg szemét, hogy az emberiséget felfedezései által sikerült megszabadítani egy halálos járványtól. 1856-ban, a Trafalgar téren állítottak szobrot emlékére a tisztelői.

2011. október 28., péntek

Citromos eukaliptuszolaj


Illóolaj eredete, származása:

A mirtuszfélék családjába tartozó, dekoratív, örökzöld fa. Ausztráliában őshonos.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:


Friss leveleiből és hajtásvégeiből vízgőz-desztillációval állítanak elő illóolajat. Az olaj édeskés, balzsamos, citromra emlékeztető illatú, színtelen vagy halványsárga színű.

Főbb hatásai: antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, nyugtató, rovarriasztó. Hörghurut, köhögés, megfázás, torokgyulladás, fejfájás esetén is használható. Lábgomba-ölő tulajdonsággal is bír. Légúti- és mozgásszervi panaszok, bőrfertőzések kezelésére, valamint szúnyogok és más rovarok távoltartására alkalmas készítmények összetevőjeként használják fel. Elterjedten használják az illatszeriparban. Illatszerkomponens, levegőillatosításra ajánlott, valamint testápoló olajok alkotórésze.

Citromos eukaliptuszolaj vásárlása

2011. október 25., kedd

Fityma letapadás


A cellularis adhesio a fityma fiziológiás állapota. Ilyenkor a fityma bellemeze sejtesen le van tapadva a penis bőréhez.

A letapadt fityma alatt faggyú és hámtörmelékből álló smegma halmozódik fel, fehéres grízszerű gyülemként. Ez többnyire spontán kiürül, felemeli a fitymát a makkról. A 3 éven aluli gyermekek nagy részének a fitymája ilyen vagy részben ilyen letapadt állapotban van. Ez nem kóros.

A baj akkor kezdődik, ha túl nagy mennyiségben felgyülemlő smegma befertőződik, fitymagyulladás alakul ki. A gyulladt fityma hegesedhet és fitymaszűkület alakulhat ki.

A fityma letapadás kezelése

1 éves kor előtt megszüntetni nem szabad, ilyenkor a fitymalemezek nagyon érzékenyek, a lysist (letapadás megszüntetése a fityma bőrének hátrahúzásával) követően berepednek és hegesednek.

Egy éves koron túl, ha túl nagy a smegmagyülem vagy visszatérő fitymagyulladás, balanitis, húgyúti fertőzés zajlik, a lysis indokolt lehet (továbbá néhány húgyúti fertőzésre hajlamosító állapot esetén pl. vesico- ureteralis reflux, hátsó húgycső billentyű). Ha panaszok nincsenek a lysist elegendő 3 éves kor után végezni.

A fityma sejtes letapadásának oldását, az adhesiolysist többnyire helyi érzéstelenítésben végezik. Szerencsés esetben a gyermekek nem, vagy csak igen kis fájdalmat éreznek.

Forrás

Kapcsolódó szócikkek


  • Fitymafék szakadás
  • Anális szex veszélyei
  • Piros pöttyös nemiszervek
  • Korai magömlés
  • Sterilitás