Az agy a gerincvelővel együtt a központi idegrendszert alkotja. A felnőtt felnőtt agyvelő mintegy másfél kilogramm, tekervényekkel barázdált, körülbelül tízmilliárd idegsejtet tartalmaz. Az élő szervezet működésének irányítója, az érző területek fogadják az információkat, majd válaszokat adnak. A mozgató területek impulzusokat küldenek 12 pár agyidegen és 31 pár gerincvelői ideg rostjain keresztül az izmokhoz.
2011. november 30., szerda
Cerebrum
2011. november 27., vasárnap
Belső elválasztású mirigyek hormonjai
A hormon korábbi meghatározása szerint azokat a kémiai anyagokat nevezték hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. E kémiai anyagok szabályozzák a szervezet válaszait, így az éhségérzetre adott választól, az izgalmi helyzet vagy stressz okozta készenléti állapot összetett reakciójáig, vagy a fertőzésre, idegen anyag behatolására adott válaszokig, az élő szervezet szinte minden alapvető fontosságú válaszreakciójáig bezárólag.
Hipotalamusz a köztiagy egy része, közvetlen kapcsolatban áll az agyalapi miriggyel, alapvetően befolyásolja az agyalapi mirigy hormontermelését, így a serkentő hormonok - növekedési, a szekréció termelését fokozó, a nemi hormonok -, illetve a gátló hormonok termelődésében meghatározó szerepe van. A hipotalamuszban, valamint az agyalapi mirigyben termelődik többek között szomatotropin (növekedési hormon), a dopamin, tireotropin stb.
Az agyalapi mirigy szabályozza és hangolja össze a többi belső elválasztású mirigy hormontermelését, továbbá közvetlenül hat a növekedésre, a vizeletkiválasztásra, a szülés folyamatára.
A pajzsmirigy a szervezet anyagcseréjét és belső hőmérsékletének állandóságát szabályozó hormont, a tiroxint termeli.
A mellékpajzsmirigy a szervezet kalcium- és foszfátháztartásának meghatározásában szerepet játszó hormont – parathormont – termeli, ami alapvetően befolyásolja a csontok állapotát, az idegrendszer és az izmok működését.
A mellékvesék a vesék felső csúcsain találhatók, a mellékvesekéreg termeli a a szervezet cukor-, só- és víztartalmának szabályozó mineralokortikoidokat, a glükózképzést serkentő, a stresszel szemben ellenállást fokozó, illetve gyulladásgátló hatású glukokortikoidokat; valamint a férfias nemi jelleget meghatározó androgéneket. A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint és noradrenalint, amelyek az izmok, a szív és a tüdő vérátáramlásának fokozásával felkészítik a szervezetet az izgalmakra, valamint a fizikai és/vagy a szellemi igénybevételre.
A hasnyálmirigy termeli az inzulin és a glükagon hormonokat, amelyek a vércukorszint szabályozásában játszanak fontos szerepet. Előbbi serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet, utóbbi az inzulin ellenhormonja, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.
A petefészek a női nemi hormonokat és petesejteket termel. A női nemi hormonok a női nemi szervek kifejlődését, a méh-nyálkahártya újratermelődését szabályozó hormon az ösztrogén. A progeszteron készíti elő a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására. A sárgatest serkentő hormon szabályozza, az ovulációt.
A herék a tesztoszteront termelik, amely a serdülés beindulását, a másodlagos férfi jelleg kialakulását és fenntartását határozza meg, így a mély hangot, szőrzetet, a férfias testalkatot.
Lsd. még Hormonpótlás
2011. november 24., csütörtök
2011. november 21., hétfő
Gerincferdülés
A gerincferdülés a gerinc kóros görbülete.
A 10-14 év közötti gyermekek kb. 4%-ának van kimutatható gerincferdülése. Az esetek kb. 60-80%-a lányokban fordul elő. A gerincferdülés veleszületett fejlődési rendellenesség is lehet. Ha később alakul ki, akkor az esetek 75%-ában nem lehet a háttérben okot találni; a fennmaradó eseteket gyermekbénulás, agyi bénulás, fiatalkori csontritkulás vagy egyéb betegségek okozzák.
Tünetek és kórisme:
Az enyhe gerincferdülés általában nem okoz tüneteket. Hosszabb ideig tartó ülés vagy állás után a hát fáradtsága érezhető. Ezt követheti háti izomfájdalom, mely súlyosbodik.
A legtöbb görbület a felső szakaszon jobbra és az alsó szakaszon balra domború, így a jobb váll magasabban áll, mint a bal. Az egyik csípő magasabb lehet a másikhoz képest.
Az enyhe gerincferdülés felfedezhető az iskolai rutin fizikális vizsgálat során. A szülő, a tanár vagy az orvos gerincferdülésre gondolhat, amikor a gyermek egyik válla magasabban áll, mint a másik vagy amikor a gyermek ruhái nem állnak egyformán mindkét oldalon. A betegség diagnózisának felállításához az orvos megkéri a gyermeket, hogy hajoljon előre és hátulról megnézi a gerincet, mert a kóros gerincgörbület könnyebben látható ebben a helyzetben. Röntgen vizsgálatok segítenek a diagnózis megerősítésében.
Kórjóslat és kezelés:
A prognózis attól függ, hogy hol van a kóros görbület, milyen súlyos és mikor kezdődtek a tünetek. Minél súlyosabb a görbület, annál nagyobb a valószínűsége a további állapotromlásnak.
Kimutatható gerincferdülés esetén a gyermekek felének gyógykezelésre vagy szoros orvosi ellenőrzésre van szüksége. Az azonnali kezelés megelőzheti a későbbi testi fogyatékosságok kialakulását.
A gerincferdüléssel a gyermeket általában ortopéd szakorvos kezeli. Merevítő vagy gipszkötés viselhető a gerinc egyenesen tartására. Néha elektromos gerinc ingerlést végzenek. Ilyenkor a gerincizmokat gyenge elektromos árammal ingerlik, aminek hatására a gerinc kiegyenesedhet. Egyes esetekben műtét szükséges, amelynek során a csigolyákat egyesítik egymással; fémrudat helyeznek be a műtét során, hogy a gerincet egyenesen tartsák a csigolyák egyesüléséig.
A gerincferdülés és a kezelése pszichológiai problémákat okozhat, fenyegeti a serdülőkori önbecsülés kialakulását. Merevítő vagy kötés viselése gondot okozhat a kortársaktól elütő megjelenés miatt, a kórházi tartózkodás, valamint a sebészeti beavatkozás pedig a serdülőkori függetlenséget fenyegeti. Kezelés nélkül azonban szemmel látható, tartós testi fogyatékosság alakul ki. A tanácsadás és a támogatás sokat segíthet.
A GERINCFERDÜLÉS ÉS KEZELÉSE
2011. november 18., péntek
Alexander Fleming
| Alexander Flemnig (1881-1955) a penicillin felfedezője |  |
A baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia területén dolgozó Alexander Fleming (1881–1955) nevéhez kötik a penicillin felfedezését. Fleming 1928-ban a londoni St. Mary kórház laboratóriumában vette észre, hogy a Staphylococcus tenyészetébe került kékes-zöldes penész-szennyeződés körül a baktériumok nem növekednek. Ez motiválta a további kísérleteit, amelynek során egyértelműen bizonyította, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, mely gátolja a baktériumok növekedését, és elpusztítja azokat. Már a kutatások e korai szakaszában is kiderült, hogy a penicillin leginkább a Gram-pozitív baktériumok ellen hatásos, ellenben a Gram-negatív baktériumokra és a gombákra hatástalan. 1940-ben sikerült előállítania a szert, közben ausztrál kutatók is jelentős eredményeket értek el. Végül 1942-ben alkalmazták először sikeresen betegen is.
2011. november 15., kedd
Elektromiográfia
latin: electromyographia
Az izom elektromos vizsgálata, annak eldöntésére, hogy az ideg, az izom vagy a köztük levő kapcsolat károsodott. Az izomba tűelektródákat szúrnak, melynek elektromos aktivitását mérik nyugalomban és mozgás során is.
2011. november 12., szombat
Cotard szindróma
A Cotard szindróma, vagy "élőhalott szindróma" egyike a legritkább mentális betegségeknek a világon. Lényege, hogy a beteg azt képzeli magáról: valójában halott, a lelkét vagy egy életfontosságú szervét elvesztette.
A betegség paradoxona, hogy bár a betegek azt gondolják, hogy halottak, vagy hogy soha nem halnak majd meg, mégis öngyilkossági kísérletek is előfordulhatnak. A magukat elítéltnek megélt, elkeseredett betegek számára a megélt pokolból egyetlen kiútnak az öngyilkosság tűnhet.
A Cotard-tünettan gyakran más pszichotikus állapotokkal karöltve fordul elő, ezért ezek tünetei is gyakran megfigyelhetők. Gyakoriak a depressziós tünetek, pszichoorganikus szindrómákban a tudat, az orientáció és az emlékezet eltérései adódnak a klinikai képhez, úgymint zavartság, tájékozatlanság, a felfogás zavara, figyelmi és koncentrációs zavarok és memóriahiány.
Egyes betegek az íz és szag hallucinációk jelentkezésekor azt gondolják, hogy testük bomlásnak indult, vagy a számukra elkészített étel valójában ürülék, szenny vagy éppen emberi hús.
Az élőhalott szindróma kialakulása
Gyakori az előzmény nélküli, hirtelen megjelenés, bár mások megfigyelték, hogy nem ritkán egy bevezető szorongás jelezheti előre a tünettant, mely hetekig, olykor akár évekig is tarthat. Enyhébb esetben a beteg rossz hangulatról, illetve arról panaszkodhat, hogy elvesztette az önkifejezés képességét. A páciens azt tapasztalhatja, hogy a belül és a rajta kívül eső tapasztalások egyre inkább különböznek, amely még inkább szorongással tölti el.
A szorongással párhuzamosan egyre nihilisztikusabb színezetű kétségbeesés jelenik meg. A páciens ilyenkor már azt állíthatja, hogy összeomlott, elvesztette testi jóllétét, valamint intellektuális képességeit is. A teljesen kibonatkozott téveszmés állapotban aztán megjelenik a tagadás, melyben saját létének a valósággal, illetve a külvilággal való kapcsolata válik kétségessé a páciens számára. Különböző testrészek tagadása is jellemző lehet, gyakran jelenik ez meg egy meghatározott szervvel kapcsolatosan, majd ezt jellemző módon több szervre is kiterjeszti a páciens. A teljes elkeseredésnek ezen a pontján bontakozhat ki az elsöprő halálvágy.
A halál lehetőségével a legtöbb páciens azonban kevéssé számol, sok esetben – paradox módon – inkább a halhatatlanság téveszéje bontakozik ki. Így alakul ki a talán leggyötrőbb helyzet, melyben a páciens legszívesebben meghalna, de öröklétre van ítélve a nihilizmus állapotában, megélve a „élő poklot".
Több orvosis feltételez öröklődő elemet a Cotard szindróma kialakulása mögött, azonban a klinikai és az anekdotikus „megérzéseken" túl a felhalmozott tapasztalatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy a betegségnek specifikus genetikai háttere lenne.
A Cotard szindróma kezelése
A Cotard szindróma terápiája megegyezik annak az állapotnak a kezelésével, amibe ágyazva az megjelenik. Mivel a betegség tünetei a depressziós pszichózisokban a leggyakoribbak, antidepresszívumok alkalmazása jön szóba elsősorban. A téveszméket figyelembe véve sok esetben antipszichotikumok alkalmazása javasolt.
A teljes gyógyulás ugyanolyan spontán és hirtelen bekövetkezhet -még a súlyosabb esetekben is-, amilyen gyorsan a kórkép időnként kialakul.
Sok páciens esetében megfigyelték, hogy tüneti redukció nélkül is tolerálhatóvá válik az élet. Ilyenkor egyfajta „álvalóságba" merül a páciens, amelyből kiszakadni nem képes, azonban önmagát ellátja, kapcsolatait a valós külvilággal tartja.
Forrás
2011. november 9., szerda
Glomerulus
Másnéven érgomolyag. A vese kéregállományához tartozó hajszálerekből (kapilláris) álló kisméretű gomolyagja.
2011. november 6., vasárnap
Gasztrinóma
latin: gastrinoma
A hasnyálmirigy daganata, mely túl sok gasztrint termel. A gasztrin a gyomor sósav termelését serkenti, a fokozott savelválasztás a nyálkahártyát jelentősen károsítja. A gyomor és a nyombél falán fekélyképződés indul meg. Általában egyszerre több fekély alakul ki és gyakran kiújulnak.
2011. november 3., csütörtök
Ginzeng
Ázsiában a tapasztalati orvoslásban már régóta használják, Észak-Amerikában és Európában nem túl régen fedezték fel a természetgyógyászat terén. A növény felhasznált része a gyökere, fajtánként változó feldolgozással.
A ginzeng-gyökér fő hatóanyagát a szaponinok csoportjába tartozó ginzenozidok adják. Eddig összesen 31 féle ginzenozidot izoláltak, melyek kémiai felépítésük alapján két csoportra különülnek. Az egyik csoport tagjai, melyek nagyobb részben a mellékgyökerekben találhatóak, jellemzően szedatív (nyugtató) hatásúak, míg a másik csoport tagjai, melyek inkább a főgyökérből izolálhatók, stimuláló (élénkítő) hatást mutatnak.
A ginzeng-gyökér a szaponinokon kívül számos tápanyagot, E és B vitamint, ásványi anyagokat (magán, réz, cink) és poliszacharidokat, cserzőanyagokat, szterineket, flavonoidokat, illóolajokat tartalmaz még. Alkalmazási köre igen széles, teák, krémek, fogkrémek, szappanok és üdítőitalok alkotórészét is képezi. A ginzeng-gyökeret gyakran használják főzéshez is, de alkalmazása tabletták és tonikok kiegészítőjeként a legelterjedtebb.
Hatásai:
- javítja az emlékezőképességet
- fokozza a szervezet ellenállóképességét
- javítja a stressztűrő képességet, stresszoldó hatású
- fokozza a szellemi és fizikai teljesítőképességet
- segít az általános gyengeség leküzdésében
- kitűnően alkalmazható a legyengült vagy lábadozó betegek erejének helyreállítására
- csökkenti a kórosan magas vércukor- és koleszterinszintet
- egyes vélemények szerint jól hat az izmok működésére, azok energiafelhasználására
- késlelteti a fáradságérzetet, sőt az endorfin hormon (boldogsághormon) termelését is fokozza
- nyugtató és fájdalomcsillapító
- növeli a szexuális vágyat
- nőknél növelheti a libidót, az emlőbimbók megduzzadását idézheti elő, valamint serkenti a hímivarmirigyek működését, sőt az impotencia bizonyos típusai ellenében is eredményes szernek bizonyult
- fiatalítja a bőrt és csökkenti a ráncok mélységét
- véd a sugárzás ellen is - a rákos betegek esetében például a besugárzás mellékhatásait enyhíti
- a pajzsmirigy működését szabályozza
Ezek a hatások főleg tapasztalati úton szerzett információk, legtöbbjüket klinikai teszt nem támasztja alá. Tapasztalat továbbá, hogy bármilyen koffeintartalmú élelmiszerrel való együttes fogyasztása csökkenti a hatást, illetve mellékhatásokat idézhet elő.
Kúrában használva érdemes egy hónap szedés után egy hónap szünetet tartani, a ginzeng hosszú távú használata menstruációs zavarokat és emlőérzékenységet idézhet elő, esetleg álmatlanságot okozhat.
A ginzeng készítmények fogyasztását nem ajánlják terhességben, szoptató anyáknak, magas vérnyomásban szenvedőknek, asztmás és tüdőgyulladásos betegeknek, valamint véralvadási zavarokkal küszködőknek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)