Albinizmus

Az albinizmus olyan állapot, amelyben gátolt a barna festékanyag, a melanin képz?dése. Ez a pigment normális körülmények között a b?rben, a hajban, a sz?rzetben és a szemben található. Az albínóknak nagyon világos a b?rük, a hajuk és a sz?rzetük, szemük pedig rózsaszínnek t?nik az áttetsz? szemfenéki vérerekt?l, amelyeket egyébként a melanin elfed.

Az albinizmus aránylag gyakori, világszerte húszezer újszülöttre jut egy albínó. Trópusi országokban komoly egészségügyi kockázata van az albinizmusnak. A forró égövön sok albínó hal meg, igen fiatalon, tizen vagy huszonévesen b?rrákban. B?rszínük miatt gyakran a társadalom is kiközösíti ?ket. Albinizmus az állatoknál is el?fordul.

Tünetek:

• világos b?r, fehér haj, rózsaszín szem,
• látáskárosodás az ún. oculocutan (szemet és b?rt érint?) albinizmusban szenved?knél- ez az albinizmus leggyakoribb formája.
• fokozott napfényérzékenység és hajlam a leégésre a melanin biztosította normális védettség hiánya miatt.

Okok:

Az albinizmus többféle genetikai mutáció eredménye, amelyek lehetnek öröklöttek, de spontán módon is létrejöhetnek.

Szöv?dmények:

Albínóknál az átlagosnál nagyobb a b?rdaganatok kialakulásának kockázata.