A fogkrém vagy fogpaszta a fogak mechanikai tisztítását el?segít? anyagból áll. A paszta vagy gél formájú anyag el?segíti az ételmaradékok, afogakra rakódottplakk eltávolítását a fogak felszínér?l, eltünteti, rosszabb esetbenelfedi a rossz szájszagot. Ezenkívül különböz? anyagokat bocsát ki (mint például fluoridok), melyek fogszuvasodást és ínybetegségeket megel?z? hatásúak, hozzájárulva ezáltal a jobb szájhigiénéhez.
Már az ?sember tudta, hogy az apró szemcséj? anyagoknak dörzsöl? hatásuk van, amelyek segítenek eltávolítani a fert?zéseket okozó lepedéket. Kezdetben különböz? növények nedveit és lágy részeithasználta tisztításra. Az els? feljegyzések, melyek a fogkrémet említik az ókori Egyiptomból valók. Ez egy sóból, fekete borsból, mentából és n?sziromból álló por keverékét írja le. A rómaiak receptje emberi vizeleten alapult. Scribonius fogporreceptje a következ?: égetett szarvasagancsport ammóniumsókkal kevert, hozzá mastixot és illatanyagot, illetve illatos olajat adott.
A rossz szájszag el?zésére a Corpus Hippocraticumban is találunk egy receptet. A XIX. század elejéig a fogkeféket általában csak vízzel használták. Az ekkor, általában otthon összekevert „fogkrémek" mészkövet, téglaport és sót tartalmaztak. Bikafalvi Máthé Domokos magyar fogorvos könyvében (A fogak és a száj ápolásáról) a rágást tartja a legjobb fogtisztítónak, mivel így nem maradnak a fogon az ételmaradékok. Ezenkívül az alkalikus fogpasztákat ajánlja. A fogkrémet dr. Washington Sheffield fémtubusokba helyezte és mint Dr Sheffield's Creme Dentifrice árulta. Az ? cégéb?l alakult ki a Colgate cég. Az els? ma ismert fogpasztát Ottmar Heinsius von Mayenburg drezdai gyógyszerész állította össze 1907-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése