Ételmérgezés

Az ételmérgezés rendszerint heveny megbetegedés, amit baktériumokkal, vírusokkal vagy élősködőkkel szennyezett étel vagy ital elfogyasztása okoz. Ritkábban a zöldségeken és gyümölcsökön levő növényvédőszer-maradványok, mérgező vegyi anyagok, pl. ólom vagy króm, illetve mérgező bogyók vagy gomba a felelős az ételmérgezésért.

Noha az élelmiszerek tartósításának és tárolásának módszerei egyre fejlődnek, még ma is gyakori az ételmérgezés, különösen nyáron, amikor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ételeket nem hűtik le megfelelően, illetve az év folyamán bármikor, ha pl. a fagyasztott baromfihúst elkészítés előtt nem a megfelelő módon engedtetik fel.

Az ételmérgezés tünetei: hányás, émelygés, hasmenés, gyomorgörcsök és láz. Ha a tünetek 24 óra után sem enyhülnek, forduljon orvoshoz.

Az ételmérgezést gyakran az okozza, hogy a belek falát megtámadják az ott elszaporodó mikroorganizmusok, pl. az E.coli, a szalmonella, a Campylobacter vagy valamilyen egysejtű élősködők, illetve ha a bélrendszerben bizonyos baktériumok úgynevezett enterotoxinok, méreganyagokat termelnek, amelyek megtámadják a bél nyálkahártyáját, vagy felszívódnak a vérbe, lázat és egyéb tüneteket okozva.

Lásd: ételfertőzés

DNS

A dezoxiribonukleinsav rövidítése. Genetikai információkat, az örökítőanyagot hordozó nukleinsav, az élet fennmaradása szempontjából meghatározó jelentőségű vegyület. A sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.A nukleinsavak ismétlődő nukleotid egységekből álló nagy méretű molekulák (polimerek). Az egyszerűbb szervezetnél a DNS mellett az RNS is hordozója az örökítőanyagnak. Ld. még kromoszóma

Allergén

A szervezetbe, leginkább a légzés során a légzőrendszerbe nagy mennyiségben kerülnek be különböző kémiai tulajdonságú és méretű anyagok. Egyes embereknél az ilyen részecskék heves védekező reakciót váltanak ki. A nagyobb méretű részecskék nem jutnak el a tüdő hörgőkhöz, hanem az orr és a felső légutak nyálkahártyáján fennakadnak és itt váltanak ki allergiás reakciókat ún. szénanáthás tüneteket okozva. A kisebb méretű részecskék azonban eljutnak a tüdőhörgőkbe, asztmás rohamot váltva ki.

A "major allergéneknek" azok, amelyek a leggyakrabban váltanak ki allergiás reakciót. Ilyen például:

• a Dermatophagoides pteronyssinus nevű atka anyagcsereterméke, amit a köznyelvben a házipor-érzékenységnek neveznek. Az atka szorosan kapcsolódik az emberéhez, mert tápláléka az emberi testről naponta lesodródó hámrészecskék, a folyadékot pedig a levegő páratartalmából nyeri. Százezerszám megtalálhatók minden berendezési tárgyunkban.
• itthon szintén parlagfű (Ambrosia elatior) számít az egyik legtöbb panaszt okozó allergénnek. A gyomnövény pollenkiszóródása az időjárástól függően július végén, augusztusban válik intenzívvé. A pollen a felső légutakban, orrnyálkahártyán, a szem kötőhártyáján csapódik le és okoz szénanáthát (rhinitis et conjunctivitis allergica). A parlagfű és a parlagfű-allergia a nyugat-európai országokban gyakorlatilag ismeretlen, részben azért, mert a hidegebb időjárású területeken nem érik be a növény, másrészt kevesebb a parlagon hagyott terület.
• A nyírfa (Betula varicosa) pollenje szintén gyakori oka az allergiás reakcióknak

Továbbigyakoribb allergének:

• A macskaszőr, illetve bőr faggyúmirigyeinek terméke, ami a szőrön megszáradva por formájában terjed a levegőben
• Kutyaszőr-allergiával, ez ritkábban okoz allergiás tüneteket
• Egyes nagyvárosokban például a csótány (svábbogár) anyagcsere-termékei az ún. házipor allergia aktív okozói
• A műanyaggyártásban használt izocianát kémiai anyag belégzése, súlyos asztmás reakciókat válthat ki, de számtalan más vegyi anyag okoz allergiás panaszokat

A környezetünkben gyakran előforduló, allergiát okozó vegyi anyagok:

• formaldehidok, hydrocarbonátok és phenolok. Alkotó anyagai például a légfrissítőknek, fertőtlenítő szereknek, szigetelő anyagoknak, festékek, üzemanygoknak, gyógyszereknek stb.

Bradikardia

latin: bradycardia

Lassabb szívműködést, a szívverés lelassulását jelenti. Akkor nevezzük bradikardiának, ha percenként a szívverések száma kevesebb, mint 60. Oka lehet gyógyszerhatás, mérgezés, a szív ingervezető vagy ingerképző rendszerének a zavara, pajzsmirigybetegség. Sportolóknál normálisan is előfordulhat.

A hirtelen lassuló szívműködés panaszt okozhat, szédülést, émelygést, rossz közérzetet, akár eszméletvesztést is.

A tartós, tünetekkel járó bradikardia jelentkezésekor szívgyógyászati (kardiológiai) vizsgálat szükséges.

Fájdalomcsillapítás

Az aneszteziológia, az érzéstelenítéssel és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág eredményeinek köszönhetően a fájdalomérzet hosszabb-rövidebb időtartamú átmeneti kiküszöbölése megoldottá vált.

Így egyes orvosi beavatkozások, súlyos sérülések vagy bizonyos betegségek esetén a szervezetet veszélyesen megterhelő fájdalomérzet kiiktatható. Az esetek többségében a fájdalomérzet kialakulását azonban nem ilyen speciális vagy kritikus helyzetek váltják ki, gondoljunk csak a „mindennapi" fejfájásokra vagy ízületi fájdalmakra. A kiváltó okok rendkívül összetettek lehetnek, így a legmegfelelőbb fájdalomcsillapító, illetve az okokat megszüntető – ha egyáltalán ez lehetséges – terápiát sem könnyű megtalálni.

Közismert, hogy például egy bőrsérülés, égés a valódi súlyosságához képest sokkal nagyobb fájdalmat okozhat, mint a szervezetre jóval veszélyesebb sérülés, vagyis a fájdalomérzet nem feltétlenül áll arányban a sérülés súlyosságával. Ez a jelenség egyrészt azzal magyarázható, hogy a fájdalomérzékelő receptorok nem egyenletes számban oszlanak el az emberi testben, például a háton sokkal kevesebb van belőlük, mint a kezeken vagy az arcon. Másrészt e fájdalomérzékelő készülékek genetikailag meghatározottan, egyénenként változó számban fordulnak elő az emberi szervezetben, így ugyanaz a sérülés az egyik ember számára elviselhetetlen fájdalommal jár, míg a másik számára tűrhető.

Mivel a fájdalomérzet, a fájdalomküszöb és fájdalomtűrés egyénenként változó, ezért a fájdalomcsillapító terápia is egyénre szabott, s az orvos csak a betegre hagyatkozhat annak megítélésében, hogy megfelelő-e a szer, illetve az adagolás. Vannak, akiknél már a kis dózis is azonnal vagy hosszútávon elegendő, s vannak, akiknél nem, ezért az adagolást is egyénileg, a páciens visszajelzése alapján kell beállítani és változtatni. A három lépcsőben felépített fájdalomcsillapítás alapelvei – amelyeket a WHO elsősorban a daganatos betegségekkel kapcsolatban ajánlásként fogalmazott meg – más erős krónikus fájdalommal járó betegségeknél is jól alkalmazható. E szerint első lépésben nem szteroid gyulladáscsökkentőket, valamint Algopyrin és paracetamol tartalmú szereket kapnak a betegek, a következő lépésben enyhe opioidokat (pl. Codein, Dihydrocodein, Tramadol), míg a harmadik lépcsőben erős opioidokat használnak. Ez utóbbi fájdalomcsillapító szerek alkalmazására leginkább a tumoros betegségekben szenvedőknél kerül sor.

A fájdalomcsillapítás nem csak a szenvedés enyhítése miatt szükséges, hanem más kóros elváltozások, és nem utolsó sorban az immunrendszer leromlásának megelőzése miatt is feltétlenül fontos. A hosszantartó vagy gyakran visszatérő fájdalom esetén az idegsejt reakcióképessége megváltozik, és a szervezetre negatív hatású, kóros láncreakciókat kiváltó fehérjék és peptidek termelésébe kezd – lecsökkentve a szervezet védekező képességét, fizikai és szellemi erőnlétét, ami depressziót is kiválthat.

A világ fejlettebb felén a fájdalom csillapításának kötelezettsége szinte minden országban az egészségügyre vonatkozó törvény által előírt feladat, így nálunk is. Az 1997-es „CLIV. törvény az egészségügyről" kimondja, hogy sok más, az egészséget helyre állító feladat – a fájdalmat kiváltó ok megszüntetése – mellett az egészségügyi ápolási és gondozási feladatok egyike a betegség okozta fájdalom csökkentése és a szenvedés enyhítése. A törvényhez kapcsolódó 1998-as kormányrendelet azzal egészítette ki a fájdalom csillapítására vonatkozókat, hogy az orvosnak abban az esetben is kötelessége a fájdalomcsillapítás, ha egyébként a halálos kimenetelű betegségben szenvedők a betegség visszaszorítására vagy szinten tartására vonatkozó terápiát a beteg visszautasítja. A fájdalomcsillapító terápiáról ugyanis a beteg nem mondhat le, s akarata ellenére is folytatni kell.

Annak ellenére, hogy a fájdalomcsillapítás a laikus beteg számára magától értetődő és elvárható egészségügyi ellátási feladat, mégis nagyon sok problémát vet fel a mindennapi gyakorlatban. Ezt leginkább a krónikus fájdalmat okozó betegségekkel – pl. tumoros vagy reumatikus betegséggel – együtt élők tapasztalhatják. Amellett, hogy orvosilag sem egyszerű megtalálni a leghatékonyabb terápiát, sok korszerű kezelési technika nem támogatott vagy csak nagyon kis mértékben, illetve csak egyedi elbírálással juthat hozzá térítésmentesen a beteg. Ilyen például a beültethető adagolóeszközökkel történő gyógyszeres, vagy az epidurálisan végzett fájdalomcsillapítás, de az idegösszeköttetések sebészi vagy műszeres (elektroterápiás készülékek) blokkolása is a korszerű fájdalomcsillapítás körébe tartozó módszerek, illetve a fájdalom csökkentésére használt sugárterápia.

Fül

A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. A levegőben terjedő hanghullámok először mechanikai rezgésekké, majd elektromos idegingerületekké alakulnak át, így jutnak el az agyba, ahol az ingerületek értelmeződnek. A fül érzékeli a nehézségi erőhöz viszonyított testhelyzetet is, és az agyba áramló információkat alapján marad fenn az egyensúlyi helyzet.

A fül a koponya halántékcsontjának üregeit foglalja el. Három elkülönített része a külső fül, belső fül és középső fül.

Betegségei:

• Süketség
• Szédülés
• Forgásérzés
• Belsőfül-gyulladás
• Meniére-betegség
• Fülzúgás
• Csecsnyúlvány gyulladás
• Középfülgyulladás
• Otoszklerózis
• Külsőfül-gyulladás

Bergamottolaj

Bergamottolaj eredete, származása:
A bergamott Olaszországban (Szicíliában ás Kalabriában), Elefántcsontparton, Guineában és Brazíliában honos narancsfajta. Kesernyésebb illatú, mint a citrom, könnyű, friss fafajta.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
Az illóolajat a bergamottfa érett vagy éretlen terméséből többnyire préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással) nyerik ki. A gyümölcs héjából hideg sajtolással állítanak elő illóolajat, emellett vízgőz-desztillációval is előállítható.
Az illóolaj színe zöld vagy zöldessárga, kellemes, friss gyümölcsre emlékeztető illatú.
A préseléssel kinyert illóolaj főbb alkotórészei a linalil-acetát és a linalool.

Illata élénkítő, antidepresszáns hatású. Használata szorongás és alvászavarok esetén egyaránt ajánlott. Párologtatva és aromás fürdőbe téve jó hatással van a lelkünkre. Erősíti a szellemi erőt, koncentrációt, és segít a hosszú távú fizikai megterhelés esetén. Használata légúti problémáknál is javasolható.

Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt használják krémekben, lemosókban sebekre, pattanásokra. Kiválóan alkalmas zsíros bőr ápolására, pattanások ecsetelésére. Herpesz, fog- és szájápolás esetén öblögessünk bergamottolajos vízzel.

Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásáról bővebben itt olvashat.

Demencia

latin: dementia = értelmi hanyatlás, elbutulás

Az ideggyógyászati betegségek közé tartozó kórkép. 65 év felett a lakosság még csak 1%-a érintett, de ekkor is már enyhe értelmi hanyatlás 10-15%-ban előfordulhat. 90 éves kor felett az idősek harmadánál alakul ki demencia. Az intellektuális működés és kognitv képességek előrehaladó romlása. Hátterében sokféle kórkép állhat, anyagcserezavar, szerkezeti károsodás vagy fertőzés indíthatja el a dementálódást. Bármelyik életkorban kialakulhat, de főleg időskori betegség. Fiatalabb korban agyi sérülés, oxigénhiányos állapot következményeként jelenhet meg. El kell különíteni a korral járó memóriazavartól, mert demenciában más működési zavar is fellép. Depresszióhoz is társulhat, ilyenkor mindkét kórkép kezelendő. Sajnos a szellemi hanyatlás nehezen befolyásolható.

Okai:

Az idegsejtek számának és a köztük fennálló kapcsolatok (szinapszis) jelentős csökkenése vezethet a demencia tünetegyüttesének kialakulásához. A hátterében korábban elszenvedett stroke, koponyasérülés, agyvelőgyulladás állhat. A krónikus betegségek is jelentősen növelhetik a demencia kialakulásának a valószínűségét. A cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, elhízás szövődményei szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez vezetnek. De kialakulhat gyógyszerek, alkohol, vegyi anyagok, dohányzás hatására is. Megkülönböztethető reverzibilis (visszafordítható), illetve irreverzibilis (visszafordíthatatlan) eredet. Sokszor a dohányzás, gyógyszer vagy alkohol elhagyása után a demencia javul, a betegség folyamata visszafordítható.

Tünetek:

Demenciánál az értelmi képességek betegség miatt hanyatlanak. Az időskori feledékenység - ha mértéke nem romlik - még nem demencia, ez sokszor normális folyamat.

A demenciák nagy része Alzheimer-kórhoz vagy a vaszkuláris (érrendszeri) eredetű csoporthoz tartozik, a kisebb arány a reverzibilis, más ok által kiváltott betegség.

Demenciában a memória, az ítélőképesség romlik, beszédzavar (afázia), érzékszervi működési zavarok (agnózia) alakulhatnak ki, az összerendezett mozgások képtelensége (apraxia)jelenik meg, a személyiség és a magatartás megváltozik. Gyakran társul hozzá szorongás, depresszió, ritkábban téveszmék jelennek meg.

A beteg szociális kapcsolatai is megromlanak, nem képes önellátásra.

Diagnózis:

A demencia diagnózisának felállításában mind a beteg, mind a hozzátartozók szerepe is fontos. A részletes belgyógyászati kivizsgálás mellett ideggyógyászati és pszichiátriai vizsgálatra is szükség van. Különböző demencia teszt kitöltésével a betegség előrehaladottságát lehet megállapítani.

Kezelése:

Több szálon zajlik a kezelése az állapotromlás megállítása és az életminőség javítása az elsődleges cél. A nootrop szerek alkalmazásával a memória javítása kísérelhető meg, mint pl. gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, vagy cerebrolysin. Sokszor használják időskori szellemi hanyatlás esetén, agysérülés után, demenciában.

Ha depresszió is megjelenik a betegnél, antidepresszáns kezelést kell alkalmazni. Alvászavar esetén korszerű altatók használata fontos, mert néhány elavult hatóanyag is kiválthatja a demencia kialakulását.

Alzheimer-kór kialakulása esetén E-vitamin és selegilin terápia adható.

A beteg pszichés vezetése és ápolása csaknem ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen tényező, mint a gyógyszeres terápia.

Endorfin

A köznyelvben gyakran csak „boldogsághormonnak" nevezett fehérjemolekulák a gerincesek agyában képződő peptidek, amelyeknek a morfinhoz hasonló erős fájdalomcsillapító hatásuk van. A leghatékonyabb fájdalomcsillapító egyik legfontosabb „feladata" a traumás helyzetek leküzdése, s az életben maradás biztosítása, amit nagyon sok súlyos sérült csodával határos megmenekülésének története is bizonyít. A fájdalomcsillapítás mellett kiegyensúlyozó hatása van, a nyugalom- és örömérzet befolyásolásában is nagy szerepe játszik. Fokozott endorfintermelés lép fel például a ritmikus mozgás során, ennek köszönhető például a csecsemők ringatásának nyugtató hatása, vagy ezzel magyarázzák a futók eufóriaérzetét, de a tánc vagy az erőteljesen ritmikus zene is eredményezhet ilyen folyamatot. Az alkoholizmusra való hajlam örökölhetőségével kapcsolatban spanyol kutatók kimutatták, hogy az endorfinhi� �ny vagy termelésének alacsony szintje örökölhető tulajdonság. Mivel az örökletes állapot csökkenti a szervezet saját béta-endorfin szintjét, ezekben a személyekben könnyebben jöhet létre hozzászokás a többlet alkoholbevitellel szemben.

Anabolikus szteroidok

Az anabolikus – beépítő és raktározó – hatást mutató szteroid gyógyszerkészítmények gyűjtőneve. Az anabolikus anyagok serkentik a fehérjeszintézist, erősítő hatásúak, elősegítik a fehérjék tárolását, gátolják a fehérjeveszteséget.

Gyógyászatilag leromlott fizikai állapot, kimerültség, súlycsökkenés, valamint nagyon ritkán csontritkulás ellen alkalmazzák. A testépítő, teljesítményt növelő, valamint károsító hatásuk miatt a sportolóknál doppingszernek minősülnek.

Az anabolikus szteroidok mellékhatásai

A hosszú ideig tartó nagy dózisú szteroid használat súlyos mellékhatások kialakulásához vezethet. A legjellemzőbb melléhatásai a szteroid szedésnek:

• Nők esetében férfiasodás
• Férfiaknál nőiesedés
• Májkárosodás
• Megemelkedett vérnyomás, emiatt szív és érrendszeri panaszok
• A kortizol szint emelkedése, immunrendszeri károsodás

Kapcsolódó szócikkek

Alkoholizmus szövődményei

Kortikoszteroid

Erythropoietin – EPO, Vérdopping

Altatók

Rengetegen küzdenek alvászavarral. Két fajtája különböztethető meg, vagy elaludni nem tudnak, vagy hajnaltájban felébrednek és már nem tudnak visszaaludni.

Teendők:

Mielőtt gyógyszerhez nyúlnánk, azonban mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy az esti lefekvésnek megadjuk-e a módját, és mindent megteszünk-e a békés nyugovóra térés érdekében. A legnehezebb ilyenkor az aggasztó gondolatok elűzése, de kellő önfegyelemmel ez is elérhető, hiszen ilyenkor úgysem tehetünk semmit.

Érdemes valamilyen nyugattó hatású rituálét kialakítani, ami kellemes álmosságérzetet válthat ki.

Ha az önkezelési technikák nem segítenek, akkor forduljunk orvoshoz, de lehetőleg szakemberhez, vagyis keressünk fel egy alváslabort, ahol pontosan kideríthető, hogy mi áll az alvászavar hátterében.

Az alvászavar kezelése:

Ha mégis indokolttá válik a gyógyszeres terápia, akkor azt mindenképpen orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk és törekedjünk arra, hogy minél rövidebb időn belül elhagyhassuk szedésüket.
Azért is célszerű orvosi javaslatra, illetve felügyelet mellett szedni ilyen szereket, mert a nem megfelelő adagolás vagy a rosszul kiválasztott szer nem kívánt mellékhatása elkerülhető.

Mellékhatások:

A rosszul kiválasztott, illetve beállított szerek mellékhatása lehet a felébredés utáni bágyadtság, másnapossághoz hasonló érzés, szédülés, szájszárazság és idősebbeknél a zavartság.

Altatók hatástani csoportjai:

A leggyakoribb, ma használatos szerek a benzodiazepinek, két kategóriába, rövid és hosszú hatású csoportba sorolhatók. Logikusan, az előbbieket az elalvást segítendő szedik, utóbbiakat inkább a hajnali ébredés kivédésére, így helyes adagolás híján hatásuk túlnyúlhat másnapra.

Ötven éves kor fölött a szedés további buktatója, hogy a korral lassult anyagcsere nyomán az altatók, nyugtatók hatóanyagai tovább vannak jelen a szervezetben. Így még másnap is hatnak, feleslegesen álmosítanak, bágyasztanak, és ezáltal veszélyhelyzeteket teremtethetnek.

A vény nélkül kapható szerek általában antihisztaminokat tartalmaznak, amik szintén tovább hatnak, mint kellene.

A felnőtteknek használatos altatók nem alkalmasak a gyermekek alvászavarainak a kezelésére. Kisebb gyermekeknek, ha éjszakánként rendszeresen felébred, allergiaellenes szerek, nagyobbaknak esetleg nyugtatók adhatók – de csak szigorúan orvosi javaslatra.

Hozzászokás:
Az altatók a hozzászokás veszélye miatt csak átmenetileg adhatók, elhagyásuk pedig fokozatosan történhet. Hirtelen elhagyásukat még több hétig nyugtalan alvás, gyakori korai felriadás kíséri.

Veszélyeik:

Amíg az altató hatása teljesen el nem múlik, nem tanácsos alkoholt fogyasztani, vezetni, állványon vagy veszélyes géppel dolgozni.

Angol-kór

latin: rachitis

D-vitamin hiányos állapot, anyagcsere-zavar, melynek elsődleges jellegzetessége a csontfejlődés zavara. Leggyakrabban csecsemőkorban alakul ki.

ACIDUM FORMICICUM

Magyar neve: hangyasav, CH₂O₂.

Természetes hangyasavból készítik, egyes rovarok csípéseiben és harapásaiban megtalálható vegyület.

(Monokészítmények) csoportjába tartozó szer

Hatásterület:

Általános "áthangolásra", bőr, ízületek, vese, gyomor, bél, tüdő.

Farmakológia:

A hangyasav a bőrben vérbőséget okoz, később savókilépés jöhet létre: égési sérüléseket okozhat, folyékony állapotban belélegezve erős köhögést válthat ki, égő-csípő érzést okoz.

Nagy mennyiségben a szervezetbe jutva a testhőmérséklet 1-1,5 Celsius fokos csökkenését okozza, bőséges vizeletürítés, nagyobb dózisban pedig a harántcsíkos izmok rángógörcsét válthatja ki, a halál a légzőizmok görcse miatt következik be.

Alkalmazás a hagyományos gyógyászatban:

A népi gyógyászatban köszvényes, ekcémás, reumás panaszok enyhítésére alkalmazták.

Klinikai alkalmazás – bevált indikációk:

- Allergiás folyamatok

- Ízület-izomgyulladások

- Vesebántalmak

- Rákos betegségek végős stádiumában

D-vitamin

D-vitamin (kalciferol) | Zsírban oldódó vitamin

Hiánya: a csontok fejlődési zavarát okozhatja. Gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okoz. Fő forrásai: hal, halmájolajok, máj, tojás. Fontos a napfény hatása a bőrre! Napi szükséglet Ha a bőrt napfény éri, elegendő D-vitamin képződik; a kimozdulni képtelenek étrendje napi 10 µg-ot tartalmazzon

Apoptózis

A sejtek programozott halála. Fiziológiás körülmények között az osztódás és az apoptózis egyensúlyban van. Ha a jelátviteli rendszer meghibásodik, a sejtosztódás proliferáció és/vagy az aktív sejthalál szabályozatlanná válik. A genetikai állományt DNS is sok károsodás érheti a sejt élete során, melyet kijavíthat. Ha ez nem működik, akkor a sejt önmagát elpusztító mechanizmusa aktiválódik és a hibával együtt elpusztul, vagy ha a génhiba megmarad, proliferációkor a hibák az utódsejtben is megjelennek.

Az apoptózis folyamatában meghatározó szerep jut egy többlépcsős rendszernek. A „halálreceptorok" aktiválódása indítja el az enzimek láncreakcióját.

A daganatos sejt osztódása több ponton is eltér a normál sejtétől. Lényeges különbség lehet a ciklusidő, mely a daganatok esetében hosszabb, illetve az apoptózis kiváltásának elmaradása. Ennek következtében a daganatsejtek korlátlanul szaporodnak. További sajátság, hogy a nyugalmi fázisban lévő sejtek - tehát osztódásra hajlandóságot nem mutatók - is osztódásnak indulnak így a sejtciklusban sokkal több sejt vesz részt.

Az apoptózis programját leegyszerűsítve két jelút aktiválhatja. A "külső" úton a halálligandok kötődnek a megfelelő receptorokhoz. Illetve a "belső" úton, amelyet különböző stressz faktorok, hipoxia, DNS-károsodás indukálhat.

Cukorbetegség kezelése

A kezelés célja a normál vércukorszint tartós fenntartása, és ezáltal a szövődmények kialakulásának megelőzése. A cukorbetegek általában jelentős életmódváltásra kényszerülnek, szigorú diétát kell betartaniuk, az elhízottaknak jelentősen csökkenteni kell a testsúlyukat, rendszeressé kell tenni a testmozgást. Az életmódváltás mellett elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A cukorbetegség inzulin-pótló eljárással (általában I. típusú cukorbetegség, valamint terhességi cukorbetegség esetén), valamint szájon át szedhető vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel (főként II. típusú cukorbetegség esetén) kezelhető.

Afázia

A beszéd megértésének vagy kifejezésének zavara. Az afázia különböző típusú és eredetű beszédzavar összefoglaló neve, amit az agyi beszédközpont valamilyen sérülése okoz, agyvérzés, fertőzés, daganatos betegség következményeként fellépő károsodás.

Az agyban a beszéd kivitelező apparátusa a jobb kezeseknél a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatban, ez a Broca-terület (az összefüggést felismerő kutatóról kapta a nevét). A beszédértést a Wernicke-terület (szintén az összefüggést felismerő kutatóról elnevezve), az első halántéki agytekervény irányítja. A két agykutató a beszéd szenzoros (érző) és motoros (mozgató) központjait az agy egyes területeire lokalizálták, és beszédzavart e területek valamilyen sérülésével magyarázták. Abeszédfunkciókat és azok zavarait ma már nem így közelíti meg a tudomány, hanem a beszéd képességét és megértését összetett idegrendszeri folyamatok eredményének tekinti, így ezek zavarait is több tényezőben tárják fel.

Az afázia típusai: a beszédmegértési zavar, ép hallás mellett (szenzomotoros), beszédszervi és beszédkészség zavarai (motoros), az egyes szavak megértésének gátoltsága (szemantikai), mondatalkotási képtelenség (agrammatizmus).

Abakteriális

Nem baktériumok által okozott gyulladásos folyamat, melyet kiválthatnak vírusok, gombák, férgek, illetve más károsító hatások.

Allergia

Az allergia (atópia) olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre, a védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál. Az allergia szót a 19. században kezdték el használni, a természetes állapottól való valamilyen eltérést értették rajta. A másik gyakori kifejezés, amit az allergia kapcsán hallhatunk az atópia, ami azt a folyamatot jelenti, amikor a szervezet egy külső kémiai hatóanyaggal szemben nem jellemző reakciókat produkál. Aallergia és az atópiakifejezések alatt ma már ugyanazt értjük.

Három betegségcsoportot sorolunk ide:

• szénanátha,
• asztma (asthma bronchiale)
• és az ekcéma

Jellemzők:

A három betegségre egyaránt jellemző, hogy a külvilágból – leginkább belélegzéssel a szervezetbe jutó – egyébként nem károsító anyagra úgy reagál az emberi szervezet, mintha az súlyos károsodással fenyegetné, és a védekező mechanizmus megpróbálja eltávolítani. Szénanátha esetén a heves hörgőgörcs, akadályozza az allergén behatolását. Ekcémánál elsősorban táplálék- vagy gyógyszerérzékenység következtében jelentkezik jellegzetes viszkető bőrkiütés a testfelület bármely részén. Az anafilaxias reakciót heves általános tünetek, vérnyomásesés jellemzi, amely az időben történő felismerés elmaradása esetén végzetes is lehet – főként fiatal korosztályokban szedi minden évben áldozatait.

A betegség kialakulásának okai:

Az utóbbi évtizedekben az allergiás betegségek megsokszorozódtak, a fejlett gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően a végzetes anafilaxiás reakciók ritkák, de ennek ellenére az asztmás halálesetek száma stagnál. E világjelenség okaira számtalan kutatás folyik, így kiderült, hogy nincs egyértelmű összefüggés a levegőszennyezettség és allergiás esetek számával. Az viszont egyre egyértelműebben kirajzolódik, hogy a világ fejlettebb felének betegsége, ahol a csecsemő-gondozásban nagy szerepe van a higiéniának. Azt feltételezik egyes kutatók, hogy bizonyos baktériumok, vírusok, parazitak a bőr felszínén és a bélrendszerben szükségesek a szervezet egészséges immunválaszának kifejlődéséhez, ezeknek az elmaradása az immunrendszer "deviáns" viselkedését eredményezheti, és oka lehet a későbbi allergiának. Az allergia kialakulásában az örökletes tényezők is közrejátszanak.

Erdeifenyőolaj

Illóolaj eredete, származása:
A Pinus nemzetségbe tartozó, egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fa. Nyitvatermő, egylaki fenyő. 20-30, de akár 40 méter magasra is megnőhet. Kérge a talajhoz közel vastag, szürkésbarna, a magasabb részeken vékonyabb, vöröses. Virágzata toboz. Magas gyantatartalommal rendelkezik. Eurázsiában honos, de már Európában is megterem. Ma az erdeifenyő a legelterjedtebb fenyőfajunk, területe közel 150 ezer hektár.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
Tűleveleiből vízgőz-desztillációval illóolajat állítanak elő.
Olaja antimikrobiális, bőrvörösító, keringésfokozó és tonizáló hatású. Gyakori alkotórésze homlok- és arcüreggyulladás, hörghurut okozta légúti megbetegedések esetén használható kenőcsöknek, akut légúti megbetegedésekben használható inhaláló szereknek. Izom- és idegfájdalom, reuma, ízületi gyulladás esetén használatos kenőcsök, bedörzsölő szerek fontos alkotórésze. Külsőleg test- és lábápoló dezodorokban és habfürdőkben használják fel. Légfrissítőként alkalmazva enyhíti a fáradtság, kimerültség tüneteit és könnyíti a légzést.

Bővebben itt olvashat az erdeifenyőolaj hatásairól.

Aneszteziológia

Az aneszteziológia az érzéstelenítéssel és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág. Az aneszteziológia célja, hogy az orvosi beavatkozások során – pl. műtét, vagy jelentős fájdalommal járó vizsgálat – biztosítsa a zavartalan altatást és alvást, illetve a beavatkozás alatti fájdalom-mentességet.

Addiktológia

A különböző' szenvedélybetegségekkl vagy más néven addikciókkal foglalkozó orvosi szakterület.

Legismertebb területe az alkohol- illetve drogfüggő'ség.

Faggyúmirigy

A faggyúmirigy a bőrben található faggyút termelő képződmény. Általában szőrtüszővel áll kapcsolatban. A faggyú a bőrt, valamint az egész szervezetet védi a külső behatásoktól. A faggyú termelése lehet fokozott, ekkor pattanás, akne alakulhat ki, csökkent működés esetén a bőr töredezett, száraz lesz.

Bárány Róbert

Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. - Uppsala, 1936. április 8.) Nobel díjas orvos

Magyar származású Nobel díjas orvos. Bécsben született 1876. április 22-én. A bécsi orvosegyetemen szerzett diplomát, majd számos németországi klinikán pszichiátriai és belgyógyászati tanulmányokat végzett. 1905-ben visszatért Bécsbe a fülészeti klinikán Politzer mellett dolgozik. 1914-ben kapta meg a Nobel-díjat az egyensúlyszerv élettanával és kórélettanával foglalkozó kutatásaiért. 1915-ben hadifogságba került, de egy év múlva szabadult. 1917-től Uppsalaban az egyetemen folytatta munkáját, ott is halt meg 1936. április 8-án.

Fájdalomcsillapító szerek

Olyan gyógyszercsoport, amelyet a fájdalom csillapítására fejlesztettek ki. Három főbb csoportba sorolhatók: az enyhe fájdalmakra használatos szerek, amik általában aszpirint vagy paracetamolt tartalmaznak. A másik nagy csoport, amelyek főként izom és ízületi fájdalmakra ajánlottak. Ezek egy része egyben láz- és gyulladáscsökkentő hatóanyagot is tartalmaz. A harmadik csoportba a legerősebb analgeticumok tartoznak. Leginkább morfinszármazékok, amelyeket akut fájdalom, vagy súlyos betegségek (tumoros vagy súlyos reumatológiai betegségek) okozta krónikus, erőteljes fájdalom enyhítésére alkalmaznak. A vény nélkül kapható, az ún. OTC-szerek csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók többsége egyben láz- és gyulladáscsökkentők is. Hosszantartó és nagy adagban történő alkalmazása esetén orvosi felügyelet szükséges.

Dopamin

A katekolaminok közé tartozik, a szervezet számára nélkülözhetetlen.

Az idegsejtek által termelt ingerület-átvivő anyag. Ezeket dopaminerg sejteknek nevezzük. A mellékvese velpállománya is termel dopamint. A vérkeringésben jelen levő dopamin fele innen, másik fele az idegrendszerből származik. Élettani szerepe a vérkeringésben még ismeretlen, valószínűleg ér-, illetve szívösszehúzódást segítő hatású. Az agyban közvetlenül, illetve közvetve noradrenalinná alakulva az ingerületvezetésért felelős.

Csökkent termelődése az agyalapi magvakban vezet a Parkinson kór kialakulásához.

Biológiai terápia

Másnéven biológiai választ módosító terápia (angol: biological response modifier - BMR)

Botulizmus

latin: botulismus

Kórokozója a Clostridium Botulinum, melynek toxinja a felelős a betegség kialakulásáért.A fertőzés rendszerint a kórokozóval fertőzött, házilag tartósított élelmiszerek fogyasztását követően fordul elő.

Kialakulása:

A kórokozó toxinja megakadályozza az ideg-izom kapcsolatokban az acetilkolin, ingerület átvivő anyag felszabadulását. Így a ezek a kapcsolatok blokkolódnak, emiatt az idegi ingerületvezetés zavart szenved, melynek következtében az izmok működése is.

Tünetek:

A fertőzött étel fogyasztása után 72 órán belül jelentkeznek, és utána még néhány napig rosszabbodhatnak. Az előzőleg egészséges egyén hirtelen kialakuló gyengeségre panaszkodik, jellegzetes a kettőslátás, arcideg gyengeség, nyelési zavar. Orrhangú beszéd jelentkezik, majd légzési nehézség és izomgyengeség. Szájszárazság, székrekedés lehet.

Kezelés:

Légzési nehezítettség esetén kórházi ellátás, gépi lélegeztetés válhat szükségessé.

Bejelentési kötelezettség:

A diagnózis gyanúja esetén a fertőzést a helyi egészségügyi hatóságnak (ÁNTSZ) be kell jelenteni és a fertőzött ételből valamint a vérből mintát kell küldeni.

COPD

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronicus Obstructiv Pulmonalis Disease)

Gyűjtőfogalom, melybe több tüdőbetegség is beletartozik, például az asztma, a krónikus hörghurut, a tüdőtágulat.

Az elnevezés az akadályt (obstrukció) jelenti, mely lehet megnövekedett légúti ellenállás, a légutak fokozott szűkülete. Gyakran a vezető tünet a légszomj, esetenként légzési elégtelenségig súlyosbodhat.

Fogszuvasodás

latin: caries (káriesz)

A fogszuvasodás a baktériumok a bomló tápanyagokon való megtelepedése és „áldásos" tevékenysége miatt alakul ki. Általában a sztreptokokkusz egyik faja okozza. A savas közeg, sűrűn álló fogak, fogakon lévő barázdák hajlamosítanak kialakulására.

Megelőzése:

A fogszuvasodás megelőzése naponta többszöri (legalább kétszer) hatékony fogmosással. A fogszuvasodás kialakulása szempontjából a fogíny és a fog találkozási területe a legkényesebb. Fluoridos fogkrémek használatával és alacsony cukortartalmú ételek fogyasztásával megelőzhető a kialakulása.

Kezelése:

Fogmegtartó kezelésekkel, fluoridos ecseteléssel, a szuvas állomány eltávolításával és fogtöméssel lehetséges.

Cseppfertőzés

Kórokozók emberről emberre terjedésének módja. A beteg orrából és szájából a levegőbe kerülő apró cseppekkel fertőz. Ilyen úton rendkívül ragályos a bárányhimlő, a kanyaró.

Bakteriosztatikum

A baktériumok növekedését és szaporodását gátló kémiai hatóanyag. Az antibiotikumok egy része ilyen módon hat. Például a penicillin bakteriosztatikus hatású antibiotikum.

Aminofenazon

Az aminofenazon hatóanyag a nem szteroid gyulladáscsökkentők csopotján belül a pirazolon származékok közé tartozik. A legismertebb ilyen hatóanyag tartalmú gyógyszer az Amidazophen.

Az ilyen hatóanyagú gyógyszerek erős hőcsökkentő, lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladásgátló tulajdonsággal rendelkeznek.

Súlyos esetleges mellékhatása - a fehérvérsejt-szám csökkenés -, miatt alkalmazása szakmai viták tárgya. Létezik olyan készítmény, amelyben nyugtató, görcsoldóhatású fenobarbitállal kombinálják.

Agyi érbántalmak

Az agyi érbántalmakat az agyat vérrel ellátó erek károsodása okozza, s emiatt bizonyos idegi működések hirtelen megszűnhetnek.

Két fő bántalom fordul elő.

• Az egyik, s ez a leggyakoribb, valamelyik agyi verőér elzáródása, amely oxigénhiányt idéz elő, s ez az ér által ellátott agyszövet pusztulását (infarktusát) idézi elő.
• A második típusú bántalom valamelyik agyi verőér hirtelen megrepedése, amelynek következtében nagy mennyiségű vér halmozódik fel az agyszövetben (agyvérzés) vagy az agyat körülvevő térben (pókhálóhártya alatti vérzés).

Minthogy ilyenkor gyorsan nő a koponyaűri nyomás, erős fejfájás, romló tudati állapot és hányás lehet jellemző a betegre.

Absztinenciális tünetek

A nikotin, az alkohol, a kábítószer, de egyes gyógyszerek - szorongásoldó-, nyugtató és altatószerek - szedésének átmenet nélküli abbahagyása súlyos, esetenként életveszélyes reakciót is kiválthat. Leginkább az alkoholelvonásra (delirium trémenszre) emlékeztető tünetek kísérik a gyógyszermegvonást. Szerenként változó, az elvonási tünetek fennállásának időtartama.

Crohn betegség

Krónikus gyulladásos bélbetegség, amely többnyire a vékonybél alsó szakaszában, a csípőbélben alakul ki, de az emésztőrendszer bármely részét érintheti, idősebbeknél például gyakran a végbelet és a végbélnyílást. A gyulladás hatására a bélfal megvastagodik, és fekélyek keletkeznek rajta.

A Crohn-betegség előfordulása terjedni látszik, különösen a gyerekek és fiatal felnőttek között. Az állapotot többnyire serdülő és fiatal felnőttkorban diagnosztizálják, de bármely életkorban jelentkezhet.

Tünetek:

A Crohn betegség tünetei az érintett bélszakasztól, valamint az állapot súlyosságától függően rendkívül változatosak. Legjellemzőbbek:

• hasmenés, véres nyálkás széklettel,
• hasi fájdalom,
• étvágytalanság, fogyás,
• láz,
• fáradékonyság,
• végbéltályi tályog és fekélyek.

További lehetséges tünetek:

• ízületi fájdalom,
• szájfekélyek,
• gyulladt szem,
• fájdamas vörös duzzanatok a bőrön.

Kezelés:

A Crohn betegség diagnosztizálására és a fekélyes vastagbélgyulladástól való elkülönítésére többféle módszert alkalmaznak, pl. endoszkópos vagy báriumos röntgenvizsgálatot, valamint vérvizsgálatot.

A kezelés leggyakrabban az alábbiakkal történik:

• gyulladásgátlók
• antibiotikumok (tályog esetén)
• az étrend módosítása - általában fehérje-, kalória- és vitamindús táplálkozásra van szükség.
• műtét, vagyis indokolt esetben a súlyosan megbetegedett bélszakasz eltávolítása
• a dohányzás abbahagyása, ami szintén segíthet.

Megelőzés

A Crohn-betegség oka tisztázatlan, és megelőzésének módjai sem ismeretesek. Annyit lehet tudni, hogy kialakulásában bizonyos örökletes tényezők játszanak szerepet.

Szövődmények:

Szövődményként jelentkezhet például bélelzáródás, tápanyaghiánnyal járó állapotok vagy végbélsipoly, az utóbbi akkor, ha egy végbéltályog átfúródik.

Kilátások:

Tönetmentes időszakok és visszaesések váltogatják egymást. Az utóbbiak leginkább stressz hatására jelentkeznek. Egyes esetekben a panaszok fokozatosan megszűnnek.

Dr. Almási Kitti

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A NeoFM Csalamádé műsorának állandó tagja.

• 1998-ban végzett az ELTE pszichológia szakán, majd a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt.
• 2000 óta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (Lipótmező) dolgozott, a III.-as Pszichiátriai Ambulancián. Az intézet bezárása óta magánpraxist folytat.
• 2003-ban Ph.D. fokozatot szerzett.
• 2004-ben tette le klinikusi szakvizsgáját.

Kezdetben főként drogproblémákkal jelentkezőkkel foglalkozott, majd inkább a szexuális bántalmazást illetve zaklatást elszenvedett nők és férfiak terápiája töltötte ki ideje nagy részét. A Lipótmezőn ismerkedett meg közelebbről a hangulat- és szorongásos zavarok terápiájával, jelenleg ez tartozik fő terápiás területei közé. Emellett a család és párterápiás módszert alkalmazza a legszívesebben, mely többek között a házassági, párkapcsolati problémák, kommunikációs zavarok, evészavarok esetében elengedhetetlen. Az óvodába kerülő gyermekek zavarait is orvosolja.

Áttét

latin: metastasis (metasztázis)

Áttétnek nevezik azt a folyamatot, amely során egy rosszindulatú daganat sejtjei más szervet vagy szerveket támadnak meg.

Az áttét három féle módon következhet be:

• a rendellenesen növekvő sejtek megtámadják a szomszédes szöveteket, illetve szerveket
• a daganatos sejtek a véráram útján jutnak el más testrészekbe
• a daganatsejtek a nyirokrendszeren keresztül jutnak el a szervezet más részeibe.

Bőrnedvesítők

A puhító, nedvesítő szerek megakadályozzák, hogy a bőrből víz és olaj távozzon. A nedvesítő anyagok jellemzően glicerint, ásványi olajakat vagy vazelint tartalmaznak, és rázókeverék, krém, kenőcs valamint fürdőolaj formájában készülnek, erősebb nedvesítő szerekhez tejsavat, glikolsavat kevernek. A nedvesítő szer alkalmazására a legalkalmasabb időpont az, amikor a bőr amúgy is vizes, közvetlenül fürdés vagy zuhanyozás után.

Altatók hatástartama

Nemzetközi név	Gyári név	Hatástartam	Utóhatás
nitrazepam	Eunoctin	hosszú	van
flunitrazepam	Flunitrazepam-B	hosszú	van
temazepam	Signopam	közepes	nincs
midazolam	Dormicum	igen rövid	nincs
brotizolam	Lendormin	közepes	nincs
cinolazepam	Gerodorm	rövid	nincs
zopiclone	Imovane	közepes	nincs
zolpidem	Stilnox	rövid	nincs
zalaplon	Sonata	közepes	nincs

Bőrbiopszia

A bőr szövettani vizsgálata. A bőrön észlelt elváltozás, kóros képlet diagnosztizálására alkalmas. A mintavétel helyi érzéstelenítésben történik, mely lehet felületes, ez azt jelenti, hogy érzéstelenítőt, pl. lidokaint oldat formájában vagy fagyasztásos technikát használnak, illetve lehet infiltrációs, mikor az érzéstelenítőt injekcióval a bőrbe juttatják.

Az érintett bőrfelületről szikével vagy egy speciális körkéssel mintát vesznek. A mintát mikroszkópos vizsgálattal analizálják, további elemzés miatt immuntechnikán alapuló vagy elektronmikroszkópos vizsgálatra is sor kerülhet.

A vizsgálat során fontos, hogy beteg tudassa orvosával fennáll-e érzéstelenítővel szembeni túlérzékenység, allergia, vérzékenység, illetve szed-e véralvadásgátló szereket.

Általában a kimetszés helyén nem túl nagy seb marad, varrni sokszor nem szükséges. Víz néhány napig nem érheti, az izzadást kerülni kell.

A szövődmények száma minimális, ér- vagy idegsérülés, sebfertőzés, hegképződés előfordulhat, valamint érzéstelenítővel szembeni allergia is.

Aromaterápiás illatszer, arcszesz

Illóolajokból kellemes illatú arcszesz, illatszer is előállítható. Oldjunk fel 70 ml, 96 %-os etil-alkoholban (tiszta szesz) 10-15 csepp illóolajat, és hagyjuk állni 48 órán át, majd adjunk hozzá 2 evőkanál vizet, és rázzuk össze az elegyet. Újabb 2 nap pihenő után szűrjük le egy papírszűrőn. Ha az illatot túl intenzívnek találjuk, kis víz hozzáadásával hígíthatjuk. Parfümszóróból permetezve, vagy arcszeszként a bőrbe dörzsölve használható.

Bokasüllyedés

A bokasüllyedés rossz testtartást okozhat, emellett könnyen kifáradnak miatta a lábfej és a láb izmai, fájdalom jelentkezhet a keresztcsonti tájékon és égő érzés a talpon. A bokasüllyedés hosszú távon porckopást okozhat a lábfejben, a térdben és a csípőben.

Az egészséges lábfej boltozata, mint egy lökésgátló védi a térdet, a csípőt és a hátat. Ez a boltozat azonban lesüllyedhet, ha valaki túlsúlyos, illetve ha gyakran és hosszú ideig viszonylag mozdulatlanul áll.

Ha a bokasüllyedés nem okoz fájdalmat, csak ritkán van szükség a kezelésére. Ha azonban járás vagy állás közben sajgó fájdalmat okoz, egyéni kialakítású talpbetét viselése segít a panaszokon. Jó hatásúak az izmokat és a szalagokat erősítő gyakorlatok is.

Antikoaguláns

Hatása:

Az antikoaguláns gyógyszer véralvadást gátló szer.

Az érpályán belül vérrögök kialakulásának a megakadályozására alkalmazzák, ennek következtében az erek elzáródásának gátlására használatosak.

Készítmények:

Véralvadásgátló például a Heparin, Kumarin, Coumadin, Warfarin.

Akné

Az akné általában az arcon, a nyakon, a mellkason és a vállakon megjelenő', a bő'r faggyúmirigyeinek fokozott működése következtében kialakuló pattanás, mitesszer. Az akné általában nem okoz komolyabb egészségügyi problémát, csak arra kell ügyelni, hogy a kitisztulás után ne okozzon maradandó heget. Egyes súlyosabb esetei – nagyon sok és mély pattanás, pustula – kezelésére gyógyszert is alkalmaznak. Pontos oka nem ismert, a hátterében leggyakrabban a pubertáskori hormonszint-növekedés áll, ami a faggyúmirigyek megnagyobbodását, ill. faggyútermelés növekedését eredményezik.

Bilirubin

A bilirubin vagyis az epefesték hemoglobinból, a vörösvértestek egyik alkotóeleméből képződik. Fokozott lebomlásakor, a lebontásért felelős enzim zavarai esetén, különböző májbetegségek előfordulásakor szintje megnő a vérben, illetve lerakódhat a bőrben és a szem szaruhártyájában jellegzetes sárgás elszíneződést okozva.

Baktericid

Baktériumölő hatás, mely lehet antibiotikum, fertőtlenítőszer.

Agyhalál

Az agyhalál meghatározása igencsak ellentmondásos.

Az agyhalál diagnózisának felállítása szigorú szakmai feltételeknek kell megfeleljen. Meg kell állapítani, hogy a beteg a visszafordíthatatlan kóma állapotába került, a pupilla-, légzési- és más reflexeket kiváltani nem lehet. EEG vizsgálattal agyi tevékenység nem mutatható ki.

Mindig ki kell zárni a kihűlés tényét (kevesebb, mint 32 Celsius fok), mert az reverzibilis tudatvesztést okozhat, illetve különböző tudatmódosító szerek túladagolását.

B2-vitamin

B2 (riboflavin) | Vízben oldódó vitamin

Hiánya: szájzugrepedést, bőrgyulladást, gyomor-bélrendszeri tüneteket, valamint visszamaradást okoz a növekedésben. Fő forrásai: tej, máj, tojás, élesztő, olajos magvak, hüvelyesek. Napi szükséglet Nők: 1,5 mg Férfiak: 1,8 mg

Borsosmentaolaj

Borsosmentaolaj eredete, származása:
A borsosmenta az ajakosvirágúak családjába tartozik. Kertben termeszthető, vadon nem fordul elő, évelő, mentolos ízű növény. Virágzó szárát évente többször lehet gyűjteni. Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Egyiptomban és Indiában honos. Magyarországon több száz holdnyi területen termesztik.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
A borsosmenta illóolaját virágzó hajtásaiból nyerik vízgőz-desztillációval. Az illóolaj színtelen, vagy enyhén zöldessárga színű, jellegzetes friss, mentaillatú.

Alkalmazásának egyik legfontosabb területe a különböző emésztőrendszeri megbetegedések (epehólyag-bántalom, máj- és hasnyálmirigy elégtelenség, gyomor- és bélgörcsök, fokozott bélgáz-képződés, fokozott bélingerlékenység). Fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő, hűsítő és fertőtlenítő hatással bír. Torokgyulladás és fogínygyulladás esetén is jól alkalmazható öblögetőszerként.

Olvasson bővebben a borsmentaolajról

Aquanatal

Az aquanatal a szülésre felkészítő' vízi mozgásforma, melyet kifejezetten kismamák részére fejlesztett ki Marina Alzugaray kubai-amerikai bába. Szabályozza a szervezet vízháztartását, csökkenti az ödémát, segíti az ellazulást, javítja az izomtónust, a légzést és az oxigén ellátást. A víz felhajtóereje jó hatással van a gerincre és az ízületekre. Pozitív idegrendszeri hatással bír, javítja a kismamák hangulatát, elmélyíti a mama és a baba közötti kapcsolatot.

Agytályog

Rendszerint a fül vagy az orr betegségeinek késői következménye, vagy a szervezet más részén kialakuló fertőzés szövődménye. Az agytályog térfoglaló folyamat képében jelentkező károsodás, letokolt gennygyülem. A leggyakrabban anaerob kórokozók, sztreptokokkusz baktérium miatt kialakult ritka elváltozás.

Tünetek:

Fejfájás, aluszékonyság, zavartság, görcsrohamok jelentkezhetnek. Majd később fokozódó koponyaűri nyomás, góctünetek lépnek fel. Láz, hidegrázás az előrehaladott esetekre jellemző. Fertőzésre igen kevés jel utal, de előfordul, hogy nincs is ilyen tünet.

Diagnózis:

Elvégzett koponya CT vizsgálattal jellegzetes kép látszódhat. MR vizsgálat is segíti a kórisme felállítását.

Kezelés:

Mindenképpen vénás antibiotikum adása szükséges, illetve esetleg a térfoglaló folyamat sebészi eltávolítása.

Bauhin-billentyű

A bélcsatornában helyezkedik el, a vékonybél és a vastagbél között. Feladata a vastagbélben lévő béltartalom visszajutásának megakadályozása a vékonybélbe.

Arcidegzsába

latin: trigeminus neuralgia vagy neuralgia nervi trigemini = a háromosztatú ideg fájdalma

Az arcidegzsába az arc beidegzéséért felelős háromosztatú (trigeminus) ideg ellátási területén jelentkező idegfájdalom. Rohamokban fellépő nagy intenzitású, lüktető, vagy hasogató jellegű fájdalom.

Antihisztamin

Az allergia kezelésének legfontosabb eszköze. Olyan gyógyszercsoport, amely az allergiát kiváltó hisztamin hatását ellensúlyozza.

Hatása:

Az antihisztamin ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik, mint a hisztamin, de természetesen nem vált ki semmilyen tünetet, ellenben megakadályozza az allergiás tüneteket kiváltó hisztamin receptorokhoz kötődését. Ha azonban a hisztamin már a receptorhoz kötődött, akkor az antihisztaminnak már nincs helye a receptorhoz kötődéshez. Ezért kell előbb a szervezetbe juttatni az antihisztamint.

Szedése:

Emiatt szokás már a pollenallergia időszakát megelőző két-három héttel elkezdeni adagolni a gyógyszert az allergiás betegeknél. Ha hirtelen fellépő, vagy nem várt okok miatt indul be az allergiás reakciósorozat, akkor a legelső, legenyhébb tüneteknél be kell szedni, mert ezzel is enyhíthetők a panaszok, bár a hatékonysága lényegesen kisebb.

Gyógyszerforma:
A legtöbb készítmény tabletta vagy kapszula formátumban kerül forgalomba, de vannak közvetlenül, a tüneti területre ható szerek is; orrspray, szemcsepp, krém és injekció formájában is adhatók. Az allergiás betegeknél általában ezeket együttesen alkalmazzák.

Néhány külsőleg alkalmazható szeren kívül a többi vényköteles.

Csoportosítás:

Az első generációs antihisztaminok hatóanyagai (klórfeniramin, difenhidramin, clemastin, hidroxizin) a központi idegrendszerre hatnak és erős nyugtatók – kellemetlen mellékhatásokkal – ezeket már nemigen alkalmazzák.

A második generációs antihisztaminok (cetirizin, loratadin, azelastin, mizolastin) gyors hatásúak, napi egyszeri adagolással is hatékonyak. A szénanáthával járó orrdugulást kevésbé csökkentik.

A javasoltnál nagyobb adagban – pl. súlyos csalánkiütéseknél – jelentősen rontják a koncentrációs képességet. Ilyen szerek a Zyrtec, Parlazin, Cetirizin-ratiopharm, Claritine, Erolin, Flonidan, Mizollen, Ebastin.

A legújabb generációs antihisztaminok hatóanyagai a fexofenadin, desloratadin, levocetirizin. A második generációs szerekhez képest is gyorsabban fejtik ki hatásukat és hatékonyabbak a tünetek enyhítésében, és még kevesebb kellemetlen mellékhatásuk van, ugyanis nem a májon keresztül bomlanak le a szervezetben. Telfast, Xyzal, Aerius tartozik közéjük.

Általános mellékhatása a legtöbb szernek, hogy álmosítók, figyelemtompítók, aminek mértéke az egyéni érzékenységtől függ.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Altatók
• Altatók veszélyei
• Gyógyszerallergia
• Gyógyszerterápia és táplálkozás

Amenorhea

latin: amenorrhoea = a menstruáció elmaradása, hiánya

Termékeny korban a menstruáció hiánya. Elsődleges, ha még sohasem jelentkezett, illetve másodlagos, ha már menstruált, de azóta elmaradt.

Agónia

Haldoklás, haláltusa. Néhány perctől akár órákig is tarthat. A tudat sokszor tiszta, de a beteg lehet zavart, vagy akár eszméletlen is. A légzés terminálissá válik, nagy de felületes légvételek jellemzőek.

Álmatlanság

latin: insomnia (álmatlanság)

Álmatlanságnak nevezzük az elalvás és az átalvás nehezítettségét, valamint az olyan alvászavarokat, melyek következtében a beteg az alvást elégtelennek és nem pihentetőnek ítéli meg.

Az álmatlanság nem tipikusan betegség, hanem egy olyan tünet, melynek számos oka lehet. Ilyen például a szabálytalan alvás-ébrenléti szokások, testi betegségek, gyógyszerhasználat, túlzott alkoholfogyasztás, az érzelmi élet problémái és a stressz.
Gyakran szorongás, idegesség, depresszió vagy félelem áll a háttérben.
Lehetséges hosszú időn át tartó (krónikus) álmatlanság is, mely látszólag semmiféle testi betegséggel, gyógyszerszedéssel vagy -elvonással, illetve stresszel nem áll kapcsolatban.

A felnőttek körülbelül 10%-ának van krónikus alvászavara, és mintegy 50%-uk számol be esetenként előforduló inszomniáról.

Tünetek:

• nehéz elalvás
• gyakori felébredés éjszaka
• túl korai ébredés

Az érintett ingerlékenységről, nappali fáradtságról, és stressz helyzetben a koncentráló képesség vagy teljesítmény csökkenéséről számol be.

Diagnózis:

A diagnózis felállításakor az orvos figyelembe veszi az alvási szokásokat, a gyógyszerhasználatot (beleértve az alkoholfogyasztást és a droghasználatot is), a stressz és a testmozgás mértékét. Mivel valakinek kisebb az alvásigénye, az álmatlanság diagnózisa csak az egyéni igények figyelembevételével történhet.

Kezelése:

Az álmatlanság kezelése a kiváltó októl és a panaszok súlyosságától függ. Amennyiben más betegség következménye, az adott kórkép kezelésével az alvás is javulhat. A legtöbb inszomniás ember esetében egyszerű életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres alvási szokások kialakításával javulást lehet elérni.

Amennyiben az alvászavar a személyt hétköznapi tevékenységében akadályozza, és közérzetét is rontja, jó hatás érhető el a legfeljebb egy héten keresztül, alkalmanként szedett altatókkal. A legtöbb ilyen szer receptköteles. A vénymentesen is kapható gyógyszerek közé tartozik az antihisztamin-hatású difenhidramin és doxilamin.

Ha az inszomnia hátterében érzelmi feszültség áll, ajánlottabb megoldás ér a stresszoldó kezelés, mint az altatók szedése. Álmatlanság és depresszió együttes fennállásakor kivizsgálás és a depresszió kezelése szükséges. A depresszió kezelése gyakran enyhíti a panaszokat, néhány antidepresszáns hatása révén közvetlenül is javítja az alvást.

Az álmatlanság kezelésére néha melatonint adnak, különösen időseknek, akiknek a melatonin szintjük gyakran alacsonyabb. A szer rövidtávon (legfeljebb néhány hétig) biztonságos, de hosszú távú alkalmazásával járó hatásai nem ismertek.

Aneurizma

Latin: aneurysma

Az érfal kötőszöveti gyengesége miatt keletkezett, pókhoz hasonló tágulat.

Leggyakrabban az artériák kétfelé ágazódásánál helyezkednek el és sokszor többszörösek. A fali gyengeség miatt ezek a zsákocskák kiszakadhatnak, vérzést indítva az agyállományban. Az aneurizma kialakulása azért is veszélyes mert a legtöbb esetben tünetmentesek.

Az aneurizma képződés rizikótényezői a magas vérnyomás, a dohányzás és a magas koleszterinszint, melyek mind az erek falát károsítják.

Ismert néhány betegséggel való társulásuk, gyakoribb megjelenésük, ilyen pl. a policisztás vesebetegség, a főverőér kifejezett szűkületével járó kórállapot.

Aneurizma tünetek

Hosszú évekig kialakulásuk és fennállásuk tünetmentes lehet. A környező szerkezeti elemeket nyomva góctüneteket okozhatnak. Megrepedésük esetén az agyhártya alatt vérzést okozhatnak, mely általában nagyon erős, hirtelen jelentkező fejfájással jár. A károsodott ér ellátási területén oxigénhiányos állapot alakulhat ki, a vérzés illetve vérömleny miatt pedig az agy más területei nyomás alá kerülhetnek és életveszélyes állapothoz vezethet. Az agyfolyadék áramlásának akadálya miatt agyödéma alakul ki, különböző góctünetek jelennek meg, bénulás, érzészavar.

Lefolyás

Néhány esetben az aneurizma megrepedését megelőzően órákkal vagy napokkal „figyelmeztető" vérzés indul, mely fejfájás képében jelentkezhet. Émelygés vagy tarkómerevség kísérheti, de mivel a tünetek nem specifikusak, a kórismére csak a kialakult vérzés után derül fény.

Az aneurizma diagnózisa

Az elvégzett koponya CT vizsgálat általában a vérzést igazolja, de negatív is lehet. Érfestéssel a kis zsákocskák láthatóvá tehetők. Gerincvelői folyadék vizsgálatával a nyert agyvíz véres lehet.

Az aneurizma gyógyítása

Az aneurizma sebészeti megoldását jelenti, illetve a további vérzések megelőzése.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Vérnyomásértékek
• Koleszterin
• HDL
• LDL

Antipiretikum

latin: antipyreticum = lázcsillapító szer

Hőcsökkentő, lázcsillapító gyógyszervegyületek, amelyek anélkül csökkentik a lázat, hogy a normális hőszabályozást lényegesen befolyásolnák.

A lázcsillapító készítmények közé tartoznak az aminofenazon, paracetamol, ibuprofen tartalmú gyógyszerek.

A cukorbetegség megelőzése

Első és legfontosabb, hogy amilyen hamar csak tudunk, kezdjünk el tudatosan táplálkozni. Együnk sok sok zöldséget, gyümölcsöt és kevés cukrot. Nem kell azonban lemondani minden „gasztronómia élvezetről", elég, ha megválogatjuk miből mit főzünk és azt is, hogy mit mikor eszünk. A legújabb tudományos kutatás (Harvard Egyetem) szerint a testsúlykontroll minél előbb való elkezdése a kulcs. Egyik oldalon a felhasználás növelése áll, vagyis a rendszeres testmozgás. A másik összetevő a nyersanyagok megválogatása.

Új felfedezés, hogy egyaránt fontosak a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a többszörösen telítetlen zsírsavak és a zöldség fogyasztása. A gyümölccsel okosan kell bánni (délben együk), mert a benne lévő fruktóz is káros lehet nagy mennyiségben. Azon elmélet már régen megdőlt, miszerint csak a répacukor és a zsír káros a szervezetünkre. Ma már a finomított fehér liszt és a só is ugyan olyan „ellenségnek" számít, a mangalicazsír fogyasztása viszont kifejezetten javallott.

Az új ajánlás értelmében a sovány tejtermékeket is ritkábban kell fogyasztani, hiszen bennük is rengeteg, gyorsan felszívódó tejcukor van.

Alapelv, hogy gyorsan felszívódó szénhidrátot (pl.: gyümölcs, csokoládé) tízóraira és ebédre, lassan felszívódót pedig reggel- uzsonnára- és vacsorára fogyasszunk. És igen, egészséges naponta 5x keveset enni.

A másik, de ugyan ennyire fontos tényező a sport. Lehetőleg naponta dolgoztassuk meg a szívünket egy kis kardió mozgással. Erre sem kell külön fitness termet otthon berendeznünk. Mindennapi tevékenységeinket is át tudjuk úgy alakítani ,hogy egészségesebbek legyünk tőlük. (hölgyeknél a boltból nem kocsival, hanem gyalog cipelni haza a szatyrokat, Uraknál biciklivel menni munkába).

A cukorbetegség előtti inzulinrezisztens állapot összefügg a testtömegindexxel, A súlynövekedés automatikusan növeli az IR-t, de ez a folyamat visszafele is érvényes. Egy kilogramm leadásával már javul az inzulinszint. Ha több szénhidrátot fogyasztunk el, mint amennyit elégetünk, akkor az bekerül a „raktárba" zsír formájában. Ha a cukorháztartásban zavar keletkezik, akkor a zsírháztartásunk is felborul. Vagyis, ha magas a cukrunk, akkor magas a vérzsírunk is, ami köztudottan káros. Elzsírosodnak az erek, kevesebb hely marad a véráramlásnak, csökken a sejtek vérellátottsága és a szervezetünk „lelassul".Nő az érfalakra nehezedő nyomás, és máris a magas vérnyomás betegségnél tarunk. Szívinfarktus,érelmeszesedés, vérrögképződés, szívelhalás.

Ördögi kör, mivel a szívbeteg ember már nem mozog(hat), a folyamat pedig tovább gerjeszti önmagát.

A megrémülés helyett érdemes a megelőzésre, a tudatos táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra koncentrálni! Ha már kialakult az inzulinrezisztencia, akkor sincs ok pánikra, hiszen ma már nagyon hatékonyan és szinte lemondásmentesen kordában tudják tartani a speciális hormonambulanciákon ezt a betegséget.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Cukorbetegség
• Cukorbetegség kezelése
• Cukorbetegség szövődményei
• Cukorbetegség tünetei
• I-es típusú cukorbetegség
• II-es típusú cukorbetegség
• Örökölhető-e a cukorbetegség?
• Terhességi cukorbetegség

Alkoholizmus szövődményei

A krónikus alkoholfogyasztás szövődményeivel az orvostudomány szinte minden szakterülete foglalkozik, mert olyan általánosan érinti a szervezetet, hogy szinte nincs olyan szervrendszer, amelyiket ne betegítené meg.

Gyakrabban előforduló szövődmények:

• Az alkohol lebontása túlnyomórészt (85%) a májban történik, az alkohol hatására acetaldehid keletkezik. Ez egy igen toxikus közti termék, ami a tartós alkoholfogyasztás számos következményéért tehető felelőssé. Súlyos visszafordíthatatlan májkárosodást okoz e folyamat: hepatitiszt, májcirrózist
• Az alkohol izgatja a gyomor-nyálkahártyát, fokozza a sósav-termelést, aminek következtében gyakori szövődmény az alkoholos gasztritisz és a gyomorfekély. Súlyos alkoholistáknál ez már nem visszafordítható folyamat.
• Az alkohol lebontásában fontos szerepet játszik a hasnyálmirigy, ezért túlzott fogyasztása krónikus hasnyálmirigy-gyulladást (pancreatitis) okozhat, de egyszeri alkoholmérgezés is kiválthatja az akut pancreatitist. A pancreatitis sejtpusztulással és kötőszövet-szaporodással, hegesedéssel zajlik, a túlzott alkoholizálás megszűnte után isfennmarad a hasnyálmirigy elégtelen működése.
• Az alkohol rendszeres fogyasztása gyakran súlyos avitaminózishoz (vitaminhiányhoz)vezethet. Különösen a B-vitamin csoport (ezen belül is a tiamin, a B1-vitamin) hiánya jellemző. Gyakori a folyadékvesztés, a dehidráció, a gyakori hányás alkoholos gasztritisz miatt, ami szintén fokozza a károsodásokat.

Altatók hatástartama

Nemzetközi név	Gyári név	Hatástartam	Utóhatás
nitrazepam	Eunoctin	hosszú	van
flunitrazepam	Flunitrazepam-B	hosszú	van
temazepam	Signopam	közepes	nincs
midazolam	Dormicum	igen rövid	nincs
brotizolam	Lendormin	közepes	nincs
cinolazepam	Gerodorm	rövid	nincs
zopiclone	Imovane	közepes	nincs
zolpidem	Stilnox	rövid	nincs
zalaplon	Sonata	közepes	nincs

Altatók veszélyei

A legtöbb altató vényköteles, mert számos veszélyes mellékhatásuk ismert.

Mellékhatások:

A nem megfelelően kiválasztott szerek, vagy más egyéni sajátosságok miatt hatásuk az ébredés utánra is kinyúlhat – bágyadtságot, figyelmetlenséget, fáradtságot okozva, ami különösen veszélyessé teszi a vezetést, gépkezelést.

Különösen nagy kockázatot jelent e szerek mellett az alkoholfogyasztás, antidepresszánsok, ópiátok, antihisztaminok alkalmazása. E szerek mindegyike a légzés lelassulását is eredményezheti, együtt alkalmazva pedig fokozódik e hatásuk.

Túladagolásuk súlyos – akár életveszélyes – következményekkel is járhat. Idősek és légzési zavarokkal küszködő betegeknél alkalmazásuk különösen kockázatos, mert e szerek gyakran csökkentik az agy légzőközpontjának a működését is.

Könnyen, rövid idő alatt kialakulhat az altatókkal kapcsolatos függőség. Az altatók elhagyásakor elvonási tünetek léphetnek föl. Ajánlatos a szer adagját lassan csökkenteni, a szedés teljes elhagyása hetekig tartson. A gyógyszer szedésének átmenet nélküli abbahagyása az eredeti alvászavar hirtelen romlását és a szorongás felerősödését vonhatja maga után.

Agyrázkódás

A koponya csontos falának ütköző agyállomány károsodása. Leggyakrabban a fejet érő ütés miatt alakul ki az agyrázkódás, mely az agyműködések hirtelen változásával jár, s ez gyakran eszméletvesztést idéz elő. Elesés ugyanúgy okozhatja, amikor valamilyen kemény tárgynak ütődik a fej, illetve mint amikor mozgó tárgy csapódik neki. Megesik, hogy a megsérült személy észre sem veszi a baját, csak a többiek észlelik tudatzavarát.

A sérülést szenvedett személynek átmeneti emlékezet kihagyása (amnézia) lehet. Bizonyos ideig nem emlékezik arra, hogy mi történt vele a baleset bekövetkezése előtt. Ezen kívül fájhat a feje, nehezen tud összpontosítani és a szemével fókuszálni, depresszióssá válhat, s hányinger és hányás gyötörheti.

Az agyrázkódás rendszerint átmeneti jellegű bántalom, amely nem jár tartós agyi károsodással. Súlyos esetben azonban elhúzódó a zavarodottság, vagy az eszméletvesztés. Éppen a tudati szint az a fontos mutató, ami alapján megállapítható az agysérülés súlyossága. Minél súlyosabb az agyrázkódás, annál tovább tart az eszméletvesztés. A legsúlyosabb esetek görcsökkel, hányással, izomgyengeséggel és a sérülés mértékétől függő agykárosodással járnak.

Az ideggyógyász megröntgenezi a páciens fejét és a nyakát, hogy kizárhassa a koponyatörés lehetőségét. Ha a sérült magánál van, és szövődménynek nem mutatkoznak jelei, az otthoni ágynyugalom és fájdalomcsillapító szedése ajánlott. Gondolni kell azonban arra, hogy a sérülés után akár negyvennyolc-hetvenkét órával is kialakulhatnak súlyos utóhatások.

Az első huszonnégy óra a legkritikusabb. Veszélyre utaló jel az ismétlődő hányás, a két szem egyenlőtlen méretű szembogara (pupillája), a zavarodott értelmi és változó tudati állapot, a görcsök és az, ha a páciens nem tér eszméletre. E jelek esetén okvetlenül sürgősségi orvosi ellátásra van szükség.

Ha a panaszok elmúlnak, a páciensnek még néhány napig ágyban kell maradnia, mert ez alatt a rendes agyműködése helyreáll. A sportolást három hónapig kerülnie kell. A második vagy az azt követő agyrázkódás ugyanis veszélyesebb, különösen akkor, ha az előzőnek a tünetei még nem múltak el teljesen. Még ha a második agyrázkódás enyhébb is, mint az első, a hatásuk összeadódhat, sokkal súlyosabb következményekkel járva.

Alveolus

A tüdőben a hörgők, majd hörgőcskék végein elhelyezkedő vak tasakok, tüdőhólyagocskák, vagy léghólyagok. Minden hörgőcskén fürtszerűen függnek, hatalmas felületet adva. A falukon megy végbe a tüdőbe került levegő és a hólyagocskák hajszálér hálózata között az oxigén és szén-dioxid cseréje.

Agyi bénulás

Az agyi bénulás kifejezést arra a betegségcsoportra használják, amelyre az jellemző, hogy hibás fejlődés vagy sérülés miatt romlik az agy motoros működése, ekképp nem képes megfelelően szabályozni a mozgásokat és a testhelyzeteket. Az agykárosodást betegség, hibás fejlődés vagy sérülés idézheti elő a megszületés előtt, alatt vagy röviddel utána. Gyakori ok a terhesség alatti rózsahimlő (rubeola), valamint a koraszülés és a nehéz szülés miatti agykárosodás. Arra is sok példa van, hogy semmilyen okra nem sikerül ráakadni. Az agyi bénulás egyébként nem örökletes.

A tünetek betegenként változnak. Némely agyi bénulásban szenvedő személynek nehézségei támadnak a finom motoros cselekvésekkel, gondja van az egyensúlyozással és járással, s akarattalan mozgásai jelenhetnek meg, pl. a kezei szabályozhatatlanul vonaglanak s a szájából nyál csorog. Másoknál intellektuális rendellenességek, tanulási nehézség, lassú növekedés, görcsök, valamint hallási és látási problémák támadnak. A bajra addig rendszerint nem derül fény, amíg a gyermek el nem éri az egy-két éves kort.

Az agyi bénulás nem gyógyítható. A kezelés ezért arra irányul, hogy a beteg a lehető legjobban kihasználhassa a lehetőségeit. Ezt fiziko- és beszédterápia, valamint lelki támogatás segíti elő. Az izom- és egyéb görcsök gyógyszerekkel oldhatók, járókával érhető el az egyensúly megtartása, de egyéb mechanikai segédeszközök igénybevétele is szükségessé válhat. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobb teljesítményre lesz képes a gyermek. Sok agyi bénulásban szenvedő ember élhet csaknem rendes életet, ha a problémával sikerül megbirkóznia.

A homeopátia története

A homeopátia az ún. nyugati, vagyis európai orvoslásból fejlődött ki. Utalásokat már Hippokratész (i.e. 460-377) tanaiban is találunk, de rendszerbe foglalása Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos, gyógyszerész, vegyész nevéhez fűződik.

Hahnemann a híres kínafakéreg-kísérletével fedezte fel a homeopátia lényegét. A kínafakéreg kivonat bevételével eredetileg annak lázcsillapító hatását kívánta bebizonyítani. A szer ismételt bevételével viszont a maláriához teljesen hasonló tüneteket tudott kiváltani. Rájött tehát, hogy ami kis adagban enyhíti/gyógyítja az adott tüneteket, az nagy adagban ki is válthat azokhoz nagyon hasonlóakat.

Több évi kísérletezés után 1796-ban született meg a megfigyelés alapján az ún. Hasonlósági szabály. A homeopátia elnevezése is innen ered, jelentése „szenvedésében hasonló". Ezek után Hahnemann azt a legkisebb dózist kezdte keresni, amely még hatásos, de biztosan nem ártalmas, mellékhatásoktól mentes. Megfigyelte, hogy a távolabbról hozzá látogató betegeknél az állapot javulása illetve a gyógyulás gyorsabban és teljesebben következik be, mint a közelebb lakó pácienseknél. Ez segített felismerni a potenciálás lényegét (potenciálás: ütve-rázás, a homeopátiás gyógyszerkészítés egyik lépése, melynek során az alapanyagokat különböző mértékben higítják és felrázzák. lásd később). A nagyobb távolságra utazók ugyanis a szekéren zötykölődve mintegy „ütve-rázták" a náluk lévő homeopátiás oldatokat, ezáltal azok egy magasabb energetikai szintre kerültek, így volt lehetséges, hogy ezek a páciensek sokkal jobban reagáltak a kezelésre.

1810-ben jelent meg Hahnemann és egyben a homeopátia alapműve az Organon, melyben tanainak elméleti és gyakorlati alapjait írta le. Az ún. klasszikus iskola további fejlődését segítette C. Hering (Philadelphiában alapította meg az első amerikai homeopátiás iskolát) és J.T. Kent amerikai homeopata orvos. A homeopátia további neves képviselői Sankaran, Vithoulkas, Scholten. Jelenleg a világ szinte valamennyi országában gyógyítanak homeopátiával illetve foglalkoznak a képzéssel.

Magyarországon a XIX.század elejétől kezdve gyógyítottak homeopata orvosok, többek között Kossuth és Széchenyi háziorvosa is homeopátiás módszereket használt. Háromszor tiltották be Magyarországon a homeopátia használatát. 1819-1846, 1849-1867, 1949-1990-ig. 1990. óta ismét engedélyezett módszer. 1991-ben alakult meg a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület (www.homeopata.hu), amely tagja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának.

Akut fájdalom

Az akut vagy heveny fájdalom a szervezet legfontosabb védekező mechanizmusa, ami a szövetek valamilyen károsodására hívja fel a figyelmet.

Ilyen szöveti károsodást okozhatnak például a szövetsérüléssel járó balesetek (csonttörés, zúzódás, izomroncsolódás stb.), vagy gyulladás esetében a fájdalomérzetet a perifériás idegsejtek speciális recepetorai (ún. vanilloid-receptorok) fogják fel, amelyek a gyulladás során képződő váladék fájdalomkeltő anyagaira érzékenyek. Az akut fájdalom hirtelen kezdődik és általában nem tart sokáig. Az erőteljes fájdalom kiválthat szapora szívverést, légzést, verejtékezést, emelkedhet a vérnyomás, és kitágulhatnak a pupillák.