Artritisz

latin: arthritis

Ízületi gyulladás, különböz? baktériumok által okozottfert?zés hatására alakulhat ki. Általában sztreptokokkusz vagy sztafilokokkusz törzsek okozzák a véráram útján más szervb?l (góc) kiszabadulva. Az ízületbe közvetlenül sérülés útján is kerülhetnek.

Tünetek:

a heves fájdalom, ízületi duzzanat, b?rpír jellemzi. Akár magas lázzal, elesettséggel is járhat.

Diagnózis:

a tünetek alapján, illetve ízületi folyadék laboratóriumi vizsgálatának segítségével.

Kezelése:

megfelel? antibiotikumos terápia szükséges. Az el?rehaladott, elhanyagolt esetekben az ízület károsodhat.

Bőratrófia

B?rsorvadás, -elhalást jelent.

Jellemzi azelvékonyodott, ráncos b?r, ami leggyakrabban id?skorban tapasztalható. De okozója lehet visszér, trombózis, egyes gyógyszerek (pl. szteroidok) hosszantartó szedésének, vagy rendszeres helyi alkalmazás mellékhatásaként is felléphet.

Cirrózis

latin: cirrhosis (cirrózis)

A cirrózis, más néven a májzsugorodás egy idült és visszafordíthatatlan májszövet-károsodás, a máj krónikus betegsége.
Lefolyása alatt a kötőszöveti rostok felszaporodnak és regeneratív állebenyek képződnek.

A májzsugorodásnak két nagy formája van, ha a kötőszövet szempontjából vizsgáljuk:
- aprógöbös májzsugorodás
- nagygöbös májzsugorodás

A cirrózis okai:
- idült alkoholfogyasztás
- idült B, C, D vírusos májgyulladás
- fejlődési rendellenességek
- gyógyszerek, mint kiváltó okok
- öröklött anyagcsere-károsodás

A májzsugorodás tünetei:
- rossz közérzet
- fáradékonyság
- nagy zsírtartalmú ételek „nem esnek jól"
- teltségérzés, puffadás, gyomorfájdalom
- hasmenés, vagy székrekedés

A betegség későbbi fázisában mentális panaszok is felléphetnek: rossz koncentrálóképesség, vagy az alvás és ébrenlét ritmusa megváltozik.

A májzsugorodás gyógyítása:
Jelenleg a cirrózist nem lehet gyógyítani. Életmód változtatással részben megelőzhető a szövődmények kialakulása.
Végső esetben az egyetlen megoldás a májátültetés.

Genom

Az emberi szervezet genetikai állománya. 2000-re befejez?dött az ember egész genetikai állományának feltérképezése a „human genom projekt" keretén belül. Több ritka betegségért felel?s génszakaszt is sikerült azonosítani, de ez az információ még csak gyakorlatilag egy bet?halmaz a gének kémiai felépítésével.

Fájdalomcsillapító szerek, Analgetikumok

Olyan gyógyszercsoport, amelyet a fájdalom csillapítására fejlesztettek ki. Három f?bb csoportba sorolhatók: az enyhe fájdalmakra használatos szerek, amik általában aszpirint vagy paracetamolt tartalmaznak. A másik nagy csoport, amelyek f?ként izom és ízületi fájdalmakra ajánlottak. Ezek egy része egyben láz- és gyulladáscsökkent? hatóanyagot is tartalmaz. A harmadik csoportba a leger?sebb analgeticumok tartoznak. Leginkább morfinszármazékok, amelyeket akut fájdalom, vagy súlyos betegségek (tumoros vagy súlyos reumatológiai betegségek) okozta krónikus, er?teljes fájdalom enyhítésére alkalmaznak. A vény nélkül kapható, az ún. OTC-szerek csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók többsége egyben láz- és gyulladáscsökkent?k is. Hosszantartó és nagy adagban történ? alkalmazása esetén orvosi felügyelet szükséges.

fogkrém

A fogkrém vagy fogpaszta a fogak mechanikai tisztítását el?segít? anyagból áll. A paszta vagy gél formájú anyag el?segíti az ételmaradékok, afogakra rakódottplakk eltávolítását a fogak felszínér?l, eltünteti, rosszabb esetbenelfedi a rossz szájszagot. Ezenkívül különböz? anyagokat bocsát ki (mint például fluoridok), melyek fogszuvasodást és ínybetegségeket megel?z? hatásúak, hozzájárulva ezáltal a jobb szájhigiénéhez.

Már az ?sember tudta, hogy az apró szemcséj? anyagoknak dörzsöl? hatásuk van, amelyek segítenek eltávolítani a fert?zéseket okozó lepedéket. Kezdetben különböz? növények nedveit és lágy részeithasználta tisztításra. Az els? feljegyzések, melyek a fogkrémet említik az ókori Egyiptomból valók. Ez egy sóból, fekete borsból, mentából és n?sziromból álló por keverékét írja le. A rómaiak receptje emberi vizeleten alapult. Scribonius fogporreceptje a következ?: égetett szarvasagancsport ammóniumsókkal kevert, hozzá mastixot és illatanyagot, illetve illatos olajat adott.

A rossz szájszag el?zésére a Corpus Hippocraticumban is találunk egy receptet. A XIX. század elejéig a fogkeféket általában csak vízzel használták. Az ekkor, általában otthon összekevert „fogkrémek" mészkövet, téglaport és sót tartalmaztak. Bikafalvi Máthé Domokos magyar fogorvos könyvében (A fogak és a száj ápolásáról) a rágást tartja a legjobb fogtisztítónak, mivel így nem maradnak a fogon az ételmaradékok. Ezenkívül az alkalikus fogpasztákat ajánlja. A fogkrémet dr. Washington Sheffield fémtubusokba helyezte és mint Dr Sheffield's Creme Dentifrice árulta. Az ? cégéb?l alakult ki a Colgate cég. Az els? ma ismert fogpasztát Ottmar Heinsius von Mayenburg drezdai gyógyszerész állította össze 1907-ben.

Diffúzió

Szétterjedés, szétszóródás.

Energiafelhasználás nélkül valósulhat meg két anyag keveredése. A sejtek szintjén az egyik legfontosabb transzport. Az emberi szervezetben a diffúzió lényeges mechanizmus, a tüd? léghólyagok (alveolusok) falán valósul meg a belégzett leveg? és a hajszálér hálózat közötti oxigén és szén-dioxid csere.

Bakteriológia

A bakteriológia a baktériumokkal foglalkozó szakiránya több tudományágnak, a baktériumok alaktani és élettani tulajdonságait tanulmányozza. Az orvosi bakteriológia a baktériumok emberi szervezetre gyakorolt hatásaival és a baktériumok okozta betegségekkel foglalkozik.

A tudománytörténeti források szerint a 17. században egy holland tudósnak sikerült meglátnia el?ször baktériumot egy kétszázszoros nagyítású mikroszkópban. A 19. században Pasteur tevékenysége nagy lökést adott a bakterológiai kutatásoknak. Pasteur ismerte fel és bizonyította a mikrobák szerepét az erjedési folyamatban, illetve a fert?zésekkel kapcsolatban. A 19. század közepén Semmelweis Ignáccal nagyjából egy id?ben egy angol sebész (Joseph Lister) is felismerte, hogy a sebfert?zés okozói a baktériumok, és az orvosi eszközök sterilizálásával megakadályozhatók e fert?zések.

A magyar szülész-n?gyógyász, Semmelweis Ignác a gyermekágyi lázzal kapcsolatban fejtegette, hogy a „bomlott szerves anyag", a bonctermekb?l áthurcolt kórokozók nyílt sebekbe kerülve súlyos következményekkel jár. Robert Koch (19. század) német orvosbiológus – aki a tébécével kapcsolatos kutatásaiért kés?bb Nobel-díjat kapott – több baktériumfajt azonosított, jelent?sen b?vítve az elkülönítésre szolgáló laboratóriumi technikákat. Így azonosította a tuberkulózis, a lépfene és a kolera kórokozóját. Bár sok patogén baktériumot azonosítottak a gyógyszer, az antibiotikum el?állítása a 20. század elejéig váratott magára. Paul Ehrlich a Treponema pallidum nev? spirochaetát szelektíven fest? anyagban cserélt ki a komponenseket oly módon, hogy az új keverék a szifiliszt okozó patogént szelektíven elpusztította. Kutatási eredményeiért szintén Nobel-díjat kapott.

Alkaptonuria

Veleszületett aminosav anyagcsere zavar. Gyermekkorban az el?fordulása 1:250000.

A vizeletben felszaporodik a tirozin bomlásterméke, a homogentizinsav.

Elektrokardiogram

Az elektrokardiográfiás (EKG) vizsgálattal készített görbe az elektrokardiogram. A szívm?ködés során gyenge elektromos impulzusok haladnak a szívizomból a b?r felszínéhez, amelyek rögzíthet?k. Ez az elektromos aktivitás elektródokkal fogható fel, amelyeket olyan mintázatban helyeznek el a b?rön, amilyen információhoz szeretnének jutni. Az elektródok olyan készülékhez csatlakoznak, amely feler?síti az elektromos jeleket, s lassan mozgó papíron grafikusan is megjeleníti azokat. Így jön létre az elektrokardiogram.


Az elektrokardiogram görbéje elárulja, hogy a szívben rendesen gerjednek e és terjednek azok az elektromos impulzusok, amelyek a szívciklust és a szív ritmusát szabályozzák. Az egészséges szív? ember EKG-görbéjén jellegzetes felfelé és lefelé tartó hullámok láthatók. Az els? felfelé néz? hullám a P-hullám, amely a szív fels? üregeinek (pitvarainak) az összehúzódásával járó elektromos aktivitást jelzi. Az ezt követ? többi hullám – Q -, R -, S - és T hullám azt az elektromos tevékenységet tükrözi, amely a szív pitvarok alatt lév? két üregének (kamrájának) az összehúzódásával kapcsolatos. Az EKG- görbén jól látható, ha lassú az elektromos impulzusok átvezet?dése, rendellenes alakúak a hullámok, illetve szabálytalan a szívritmus. Mindezek szívbetegségek jelei lehetnek.


Bizonyos rendellenességek csak akkor jelennek meg az EKG-görbén, ha a szervezet terhelés alatt áll. Az ilyen terheléses vizsgálathoz a páciensnek biciklizni vagy futnia kell speciális berendezéseken a rendel?ben. Minthogy a szív elektromos tevékenységének olyan zavarai is vannak, amelyek csak id?nként jelennek meg, azaz az EKG-görbe készítésekor éppen hiányozhatnak, ezekre kizárólag folyamatos ellen?rzés során derül fény. A Holter-monitor az a készülék, amely 24 órán át rögzíti a szívm?ködést, így az alkalmankénti szívritmuszavar kimutatására is alkalmas.