C-vitamin

C-vitamin (aszkorbinsav) | Vízben oldódó vitamin

Hiánya: fáradtságérzéssel, szélsőséges esetben skorbut kialakulásával jár, növekszik a fertőzésekre való hajlam. Erős dohányosok fogyasszanak sok C-vitamint! Fő forrásai: csipkebogyó, zöldpaprika, citrom, narancs, alma, káposzta, brokkoli, burgonya. A minimális napi C-vitaminszükséglet Nők: 60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg) Férfiak: 60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg)

A napi minimális mennyiség 60mg, ami mindössze annyira elegendő, hogy ne kapjon az ember skorbutot. Napi 60 mg bevitele alatt C-vitamin hiány lép fel. Aki dohányzik annak a napi szükséglete ennek sokszorosa.

Kutatások alapján egy cigaretta elszívása 25-150mg C Vitamint képes tönkretenni. Így könnyű kiszámolni, hogy a napi minimum egy dohányzó számára legalább 500mg C-vitamin, de inkább ajánlott a napi 2.000-3000 mg bevitele.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a napi ajánlott mennyiségről a viták mai napig folynak. Több orvos szerint is érdemes túllépni az ajánlott bevitelt.

C-vitamin túladagolás

A C-vitamin mivel vízben oldódik, ezért nem lehet túladagolni.

Vitaminok

---

• A-vitamin
• B1-vitamin
• B12-vitamin
• B2-vitamin
• B3-vitamin
• B5-vitamin
• B6-vitamin
• B9-vitamin
• C-vitamin
• D-vitamin
• E-vitamin
• F-vitamin
• H-vitamin
• K-vitamin
• Vitamin

Aszcitesz

Latin: ascites.

Fehérjetartalmú folyadék felgyülemlése a hasüregben. Az ascites általában a krónikus betegségek következtében lép fel, az akut betegségeknél kevésbé jellemző. Leggyakrabban a májcirrózis váltja ki, főként az alkoholos eredetű krónikus májgyulladás, de kóros mennyiségű folyadékgyülem keletkezhet a májvéna elzáródásakor, daganatos betegségeknél, szív-, illetve veseelégtelenségben, hasnyálmirigy vagy a hashártya megbetegedésénél.

Bifokális lencse

Normál esetben a szemünkbe érkező fénysugarak a retina síkjában, egy pontban találkoznak.

Amikor valamilyen okból a látott képa retina síkja mögé (távollátás)vagy elé (rövidlátás)vetül, akkor a kép homályos,életlenlesz. Ezek fénytörési hibák, melyek korrigálására szemüveget vagy kontaktlencsét használunk. (ld. kontaktlencse)

40-45 éves kor felett gyakran jelentkezik az ún. öregszeműség, a presbyopia, amely a szem alkalmazkodóképességének csökkenését jelenti. A távol- és a rövidlátás egyaránt problémás, ennek egyik terápiás kezelési lehetősége a bifokális lencse használata, ami azt a célt szolgálja, hogy a páciens ne cserélgesse a szemüvegeit. A bifokálisüveg tehát két szemüveglencse egy keretben. A lencse felső része a távolbalátást segíti, míg az alsó része közelre tekintéskor korrigál.

A bifokális lencse feltalálása Benjamin Franklin nevéhez fűződik.

Bifokális szemüveglencse

Antivirális szerek

Vírusellenes gyógyszerkészítmények.

Legfontosabb csoportja a neuraminidáz-gátlók. Ebbe a hatástani csoportba tartozó gyógyszerek a vírusok szaporodását gátolják. Az influenza A és B vírusfertőzés kezelésére alkalmazzák. Oseltamivir és zanamivir hatóanyagú készítmény kapható.

Ezeknek az antivirális szereknek az alkalmazása csökkentik a tünetek fennállásának idejét és a betegség súlyosságát. De csak akkor hatékonyak, ha a kezelés a tünetek megjelenését követően 6 órán belül, de maximum 48 órán belül megkezdődik a kezelés.

További járványügyi jelentősége ezeknek a szereknek, hogy csökkentik a vírusürítés idejét és a fertőződés lehetőségét.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy alkalmazása nem történhet megelőző jelleggel, mert kialakulhat rezisztencia, vagyis a készítmény hatástalanná válik az influenzavírus ellen a gyakori és nem megfelelő javallatra történő szedésével.

Lásd: Vírusellenes gyógyszerek

Agorafóbia

Nők körében gyakrabban előforduló pszichés reakció, ami például a nagy nyitott tereken, hidakon vagy tömegben megnyilvánuló szorongásban mutatkozik meg, súlyosabb esetben szomatikus tünetekkel kísérve. Ha az agorafóbiás beteg ilyen helyzetbe, környezetbe kerül, cselekvésképtelenné válik, a kiúttalanság keríti hatalmába. Gyakran valamilyen tömeghelyzetben fellépő pánikroham váltja ki.

Tünetei:

A beteg fél a tömeghelyzetektől, vagy a közlekedéstől, nem szívesen hagyja el az otthonát. Fél minden olyan helyzettől, ahol nehezebbnek véli az elmenekülést (pl. sorban állás, közlekedési dugó, mozi, színház, koncertek stb.), nehezen tájékozódik a nagyobb terekben. Különböző erősségűek a tünetek, a rosszullét általában nem súlyos. Gyakran depresszióval társul.

Kezelése:

Pszichoterápiát alkalmaznak az elkerülő magatartás oldására. Leggyakrabban a deszenzitizálás módszerét alkalmazva.

Előredomborodó gerinc

Ezt a gerincbántalmat fokozott lordózisnak nevezik az orvosok. Rendszerint az ágyéki szakaszon domborodik túlzottan előre a gerincoszlop, ahol rendesen is előrefelé görbül. Egyebek között a medencecsont rendellenessége, cukorbaj illetve a has megnövekedése idézi elő. A fizikoterápia és a testgyakorlás javíthat a páciens állapotán.

Fülakupunktúra

Kínai alternatív gyógyászati módszer. Azon az elven alapul, hogy a fülkagyló területére kivetíthető az egész emberi test. Így bizonyos pontjainak stimulálása az ahhoz megfeleltethető szervek működését befolyásolják.

Alvászavar

Latin: insomnia=inszomnia

Az alvás:

Az ember életének mintegy egyharmadát alvással tölti. Az alvás pontos funkciója még nem teljesen tisztázott, de a leginkább elfogadott elmélet szerint a mélyalvás fázisában a szervezet fizikai-kémiai folyamatainak regenerációja történik meg; míg az ún. álomfázisnak (paradox, REM fázis) kisgyermekkorban az agy fejlődésében, később a memóriafunkciókban és a tanulási folyamatokban van nagy szerepe. Ezért az alvás minősége meghatározza az ébrenlétben a közérzetet, a testi és szellemi teljesítőképességet.

Az alvás-ébrenlét aránya függ az életkortól:

• az újszülöttek alvásideje 17-18 óra, melynek során rövid alvás-ébrenlét-periódusok váltják egymást.
• 3-5 éves korra alakul ki a naponta ismétlődő minta, de az ébrenlét időszakát még rövid, nappali alvás szakítja meg.
• A felnőttkorra jellemző folyamatos, 7-8 órás éjszakai alvás – esetleg kora délutáni rövid nappali alvással – a serdülőkortól alakul ki.
• Időskorban az éjszakai alvás tartama rövidül, szakaszossá válik, és napközben gyakori, rövid, felületes alvásperiódusok figyelhetők meg.

Jelentős egyéni különbségek vannak az alvás időtartamában, időzítésében és flexibilitásában, valamint az alvásszükségletben (3-12 óra). A felnőttek egy része ún. késleltetett alvásfázisú, vagyis későn fekvő, későn kelő ("bagoly" típus), más része siető alvásfázisú, vagyis korán fekvő, korán kelő ("pacsirta" típus). Egészséges felnőtt éjszakai alvása ciklikus folyamat, az elalvást (2-10 perc) követően egy éjszaka 4-6, egyenként 90-120 perces ciklus jelentkezik, melyek a lassú hullámú fázis négy stádiumából és egy paradox (REM) fázisból állnak.

Alvászavar:

Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha az alvás nem képes a szellemi és fizikai készenlétet, a megfelelő teljesítőképességhez szükséges állapotot helyreállítani. Ennek következménye a napközbeni fáradtság, aluszékonyság, a figyelem összpontosításának és fenntartásának zavara, az emlékezetzavar, a problémamegoldás kevésbé eredményes volta, a reakciók meglassulása, a munkaképesség csökkenése. Vagyis az alvás zavara együtt jár az ébrenlét zavarával, de ez fordítva is igaz, a zavartalan elalvás, az éjszaka teljes átalvásához kiegyensúlyozott életvitel szükséges.

Gerinccsapolás

Agy- illetve gerincfolyadék vizsgálata céljából történik a gerinccsapolás. A 3. és a 4. ágyéki csigolya között egy speciális hosszú tűt a gerinccsatornába szúrnak és ezen keresztül bocsátanak le néhány milliliter folyadékot. Az így nyert mintát megfestve, illetve mikroszkóppal is vizsgálják. Az eljárás után fejfájás alakulhat ki, ágynyugalom javasolt.

Diabéteszes vakság

A cukorbetegség (más néven diabétesz) világszerte népbetegségnek számít, sszövődményei közül az egyik legsúlyosabba szemeket érinti.

Cukorbetegek körében gyakrabban alakul ki zöldhályog, szürkehályog, illetve a szemmozgató izmok bénulása. A szövődmények közül a legsúlyosabb a retina betegsége, a diabéteszes retinopathia (szemfenéki elváltozások), amely maMagyarországon a nem veleszületett és nem sérülés eredetű vakság második leggyakoribb oka.

A megemelkedett vércukorszint a szemgolyóban is megemeli a cukorszintet, ezáltal nő a szem fénytörése ésa beteg rövidlátóvá válik.

A cukorbetegség gyakran jár együtt súlyos szemészeti szövődményekkel,amelyek sokáig tünetmentesek maradhatnak a beteg számára. A szemfenéki elváltozások egyik formája sem jár semmiféle fájdalommal, sem külső gyulladás jeleivel. A korai szakaszban a beteg látása teljesen normális lehet, csak szemfenékvizsgálattal mutatható ki az érelváltozás. Ezért is nagyon fontos a rendszeres (félévenkénti vagy gyakoribb)szemorvosi szűrővizsgálat.

A vakság megelőzése a beteg, a belgyógyász és a szemész közös feladata! A vércukorszint rendezése és a szoros szemészeti kontroll kulcsfontosságú.

Abetegség során lézeres vagy műtéti beavatkozások jöhetnek szóba, hogy a látásromlást megállítsák.