Béta-blokkoló

A vérnyomás-csökkentők egyik csoportja, amely a béta-receptorokra, a vérerek falán elhelyezkedő érzékelőkre fejtik ki hatásukat, blokkolva azok működését és üzenet-továbbító funkciójukat. Kicsit leegyszerűsítve hatásmechanizmusuk lényege; ha a vérben magas az adrenalin mennyisége – ami a szívműködést serkentené – akkor a béta-blokkolók nem továbbítják ezt az „üzenetet", nem lesz szaporább a szívverés, illetve nem emelkedik meg a vérnyomás. Asztmásoknak, perifériás érrendszeri betegségben szenvedőknek nem javallott, csökkentheti a szexuális vágyat, esetleg potenciazavarokat okoz.

Csalánkiütés

A csalánkiütés urtikária a bőrallergiák egyik igen kellemetlen formája, de az esetek többségében nem súlyos allergiás reakció.Ha a duzzanatok az arcon, nyakon, ajkak környékén is megjelennek azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez azt jelezheti, hogy a duzzanatok a légutakban is felléphetnek légzési nehézséget okozva, végzetes esetben fulladáshoz vezethetnek.
A heveny (akut) csalánkiütés a lakosság mintegy 20-25 százalékánál élete folyamán legalább egyszer biztosan előfordul, míg a krónikus urtikária a népesség csak mintegy 13 százalékánál fordul elő.

Tünetei:

A csalánkiütéses bőrallergia tünete a különböző méretű, kipirosodott, majd elhalványuló duzzadt foltok, amelyeket az allergiás reakció következtében felszabaduló hisztamin okoz úgy, hogy megnöveli a hajszálerek falának áteresztő-képességét, ettől a vérsavó átszivárog a bőr felső rétegébe, ahol a csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A csalánkiütés kifejezetten fájdalmas, ha a mélyebben fekvő bőrrétegeket is érinti ez a folyamat. Nagyobb és keményebb duzzanatok alakulnak ki, ezek az ún. angioödémák. A felületi csalánkiütés néhány órán belül elmúlik, az angioödéma több napig is megmarad.

Okai:

A csalánkiütést allergiás és nem allergiás reakciók is okozhatják, kiválthatja valamilyen élelmiszer, pollen, gyógyszer-hatóanyag, de hideg-, vagy meleghatás valamintnyomás és fény is. A kiváltó ok megtalálása nagyon sokszor sikertelen, ettől függetlenül a tüneteket gyógyszeres kezeléssel meg kell szüntetni. Lsd. Csalánkiütés kezelése

A csalánkiütés típusai:

• Akut csalánkiütés: súlyos, de rövid lefolyású reakció.
• Krónikus csalánkiütés: hosszantartó lefolyású és visszatérő reakció.

Egészséges hüvelyflóra

A női hormonális ciklus hatására a serdülőkortól kezdve megváltozik a hüvelyflóra, és kialakul a felnőttekre jellemző összetétele. Az intim testrészek védelméről a szervezet természetes módon gondoskodik.

A hüvelyben lévő bacillusok a hüvelyhámhoz tapadnak, és a hüvelyhám által termelt cukorból tejsavatat, valamint hidrogénperoxidot állítanak elő. Ez azt jelenti, hogy normális esetben a hüvely egy savköpennyel gondoskodik az állandó savas kémhatásának megőrzéséről. Ez a folyamat segít megakadályozni, hogy a hüvelyben a kórokozók elszaporodjanak, és hüvelyfertőzés alakuljon ki.

A savköpeny épsége ezért alapvető fontosságú. Ideális esetben a hüvely pH értéke 3,6 - 4,5 között van. Számos olyan tényező létezik, amely előidézheti a Döderlein flóra, illetve a savköpeny károsodását.

Hüvelyflóra helyreállítása

A hüvely normál flórájának a visszaállítására recept nélkül kapható gyógyhatású készítményeket lehet alkalmazni. A tejcukor- és tejsavtartalmú irrigáló oldatok, hüvelykúpok és tabletták mellett megjelentek a Lactobacillust tartalmazó szerek is.

Ezeket receptre adják ki, javasolt a hüvely regenerálásra hüvelygyulladás kezelése után alkalmazni. Fontos, hogy mivel baktériumokat tartalmaznak, ezeket a hüvelytablettákat hűtőben kell tartani.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Hüvely
• Ínhüvelygyulladás
• BSH-szűrés
• Gonorrhoea

Esemény utáni tabletta

Az eseményi utáni tabletta a sürgősségi fogamzásgátlás egyik módszere. Nem kívánt terhesség megakadályozására szolgáló gyógyszer. Vényköteles, orvos írja fel receptre, amit utána patikában válthatunk ki.

Fogamzásgátló spirál

A fogamzásgátló spirál felhelyezése csak kis kellemetlenséggel jár, mégis sokan kedvelik, mert egyszerű és biztonságos. Részletesen a fogamzásgátló spirálról >>

A készítmény nagy mennyiségű progeszteron nevű hormont tartalmaz. Ez a hormon hátrányosan befolyásolja a tüszőrepedést, a megtermékenyítést és a megtermékenyített, már osztódásnak indult petesejt méh-nyálkahártyába történő beágyazódását akadályozza meg. Már létrejött terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt.

Többféle tabletta létezik, általában a védekezés nélküli nemi aktust követő 72 órán belül kell az első, majd 12 óra múlva a második tablettát bevenni. Létezik olyan gyógyszer, amikor csupán egy tablettát kell bevenni 72 órán belül. Ezután 2-3 napon belül menstruációs vérzés alakul ki, mely során az esetlegesen beágyazódott embrió lelökődik a méhnyálkahártyával együtt.

Az ilyenfajta fogamzásgátlás csak alkalmi megoldásként javasolható, rendszeres fogamzásgátlásra válasszunk egyéb módszereket.

A tabletta magas hormontartalmú készítmény, így különösen fiatal lányoknál okozhat vérzészavart és a nemi ciklus felborulását.

Az esemény utáni tabletta mellékhatásai

• Vérzés.
• Hasgörcs.
• Hányinger, hányás.
• Folyamatos émelygés, szédülés.
• Álmosság, dekoncentráció.

Ideális esetben a tabletta által kiváltott vérzés után kb. 28 nap múlva jelentkezik a következő vérzés. Elvileg egy ciklusban egyszer használható, de van olyan szakember, aki szerint három hónapon belül nem tanácsos újra használni.

Ha hétvégén van szükségünk tablettára a nagyobb városokban úgynevezett sürgősségi fogamzásgátlási ambulancia, ahol felírják a gyógyszert és azt ügyeletes gyógyszertárban ki lehet váltani. Ára 5-10.000 Ft körül van, a TB nem támogatja.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Férfi fogamzásgátló szerek
• Fogamzásgátló
• Abortusztabletta

Aneurizma

Latin: aneurysma

Az érfal kötőszöveti gyengesége miatt keletkezett, pókhoz hasonló tágulat.

Leggyakrabban az artériák kétfelé ágazódásánál helyezkednek el és sokszor többszörösek. A fali gyengeség miatt ezek a zsákocskák kiszakadhatnak, vérzést indítva az agyállományban. Az aneurizma kialakulása azért is veszélyes mert a legtöbb esetben tünetmentesek.

Az aneurizma képződés rizikótényezői a magas vérnyomás, a dohányzás és a magas koleszterinszint, melyek mind az erek falát károsítják.

Ismert néhány betegséggel való társulásuk, gyakoribb megjelenésük, ilyen pl. a policisztás vesebetegség, a főverőér kifejezett szűkületével járó kórállapot.

Aneurizma tünetek

Hosszú évekig kialakulásuk és fennállásuk tünetmentes lehet. A környező szerkezeti elemeket nyomva góctüneteket okozhatnak. Megrepedésük esetén az agyhártya alatt vérzést okozhatnak, mely általában nagyon erős, hirtelen jelentkező fejfájással jár. A károsodott ér ellátási területén oxigénhiányos állapot alakulhat ki, a vérzés illetve vérömleny miatt pedig az agy más területei nyomás alá kerülhetnek és életveszélyes állapothoz vezethet. Az agyfolyadék áramlásának akadálya miatt agyödéma alakul ki, különböző góctünetek jelennek meg, bénulás, érzészavar.

Lefolyás

Néhány esetben az aneurizma megrepedését megelőzően órákkal vagy napokkal „figyelmeztető" vérzés indul, mely fejfájás képében jelentkezhet. Émelygés vagy tarkómerevség kísérheti, de mivel a tünetek nem specifikusak, a kórismére csak a kialakult vérzés után derül fény.

Az aneurizma diagnózisa

Az elvégzett koponya CT vizsgálat általában a vérzést igazolja, de negatív is lehet. Érfestéssel a kis zsákocskák láthatóvá tehetők. Gerincvelői folyadék vizsgálatával a nyert agyvíz véres lehet.

Az aneurizma gyógyítása

Az aneurizma sebészeti megoldását jelenti, illetve a további vérzések megelőzése.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Vérnyomásértékek
• Koleszterin
• HDL
• LDL

Gége

Gége a garat alján található, ahol összeköti a garatot a légcsővel és a tüdővel.

Két fő feladata van:

• védi a tüdőig haladó légutakat a táplálék és a folyadék belégzésétől
• a benne létrejövő levegőrezgés kelti a hangot.

A levegő útjának falát erősítő kilen porcán izmok, szalagok és hártyák tapadnak.

A legfelső porc a gégefedő, amely közvetlenül a nyelv mögött és alatt helyezkedik el. A legnagyobb porc viszont a pajzsporc, amely a nyak elülső részén kitapintható, s alsó része előtt van a pajzsmirigy. E porc két enyhén ívelt lemeze közepén a kiugró ádámcsutkával egyesül. A felső részén egy mély bemetszés látható.

A serdülőkor után a férfiaknál gyorsan nő a pajzsporc, a lemezei előreugranak és a bemetszésük mélyül, ezzel kialakul a jól látható ádámcsutka. A növekedés révén meghosszabbodnak a hangszalagok, amelyek a pajzsporc hátsó felszínéhez csatlakoznak, s a rezgésük hangot kelt. A hosszabb hangszalag kisebb frekvenciával rezeg, ezért a férfiaknak mélyebb a hangja, mint a nőké és a gyermekeké.

A többi porc közé tartozik a légutat körülvevő gyűrűporc, a páros kannaporc, valamint a Santorius-féle és a Wrisberg-féle porc. Ezek merevítik a gégebemenet körüli hártyákat.

A hangadás több fontos tényezőtől függ. Először is a gége feletti hangoszlopnak rezegnie kell. A gége tartalmazza a hangszalagokat, amelyek a kiadott hangok forrásai. A hangszalagok sátorszerű redők, amelyek mindkét oldalon a gyűrűporctól haladnak előrefelé. A pajzsporchoz és a kannaporcokhoz egyaránt kapcsolódnak. A redő felső, szabad széleit nyálkahártya fedi, s valójában ez a két hangszalag. Amikor ezek a szalagok egymáshoz érnek a hangrésnél, a közöttük kipréselődő levegő megrezgeti őket, s ez hanghullámokat kelt.

Beszéd alkalmával a garat, a gége és a száj izmai módosítják a hangokat. A hangszalagok hossza és feszülése határozza meg a különböző hangmagasságokat. A hangerő pedig attól függ, hogy milyen erővel áramlik a levegő a hangszalagok között.

ABPM

ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitor)

Ambuláns vérnyomásmonitor. 24 órán keresztül – a szokásos tevékenységek mellett – egy automata vérnyomásmérővel negyedóránként mért vérnyomás, amit azután számítógéppel értékelnek.

Fibrózis

Rostos szövetképződés, rostos elfajulás, a kötőszöveti sejtek számának kóros felszaporodása, ami általában kötőszöveti gyulladás következményeként lép fel. Gyakran a májjal kapcsolatban említik, a májgyulladás következményeként fellépő hegesedésre vonatkozóan. De az ízületek, vagy gerincoszlop környékén, tüdőben, hashártyában is kialakulhat ilyen folyamat.

BCAA

Branched Chain Amino Acids - BCAA, magyarul elágazó láncú aminosavak.

Az esszenciális aminosavak közé tartozó BCAA-k, azaz a leucin, izoleucin és valin részt vesznek a vércukorszint szabályozásában, a hemoglobin szintézisében, valamint a bőr, csont- és izomszövet reszintézisében, emellett májvédő hatásúak. Serkentik a növekedési hormon termelését, növelik a leptin termelődését, a zsírmentes izomtömeget, csökkentik a fáradtságérzetet.

Az emberi izomzat kb. 35%-a a BCAA-ból épül fel, de a szervezet nem képes ezeket az aminosavakat előállítani. Magas fehérjetartalmú táplálékkal vagy táplálékkiegészítőkkel kell a szervezetbe bevinni. A természetben a tejtermékekben, a tojásban és a húsokban található meg, feldolgozása az izmokban történik.

Ajánlott napi adagja 5-10 gramm, terheléstől, és testsúlytól függően. Hiánya a fehérjehiányban szenvedőknél léphet fel, izomfáradság formájában jelentkezhet.

B3-vitamin

B3 Niacin (nikotinsav) | Vízben oldódó vitamin

Hiánya: pellagra, napfénynek kitett bőrfelületek elszíneződése, nyelv- és bőrgyulladás, hasmenés, súlyos esetben szellemi leépülés. Fő forrásai: máj, sovány hús, szárnyas, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek, kemény héjú gyümölcsök, burgonya. Napi szükséglet Nők: 15 mg Férfiak: 19 mg

Bénulás

A bénulás kifejezést arra az állapotra használják, amelyre az jellemző, hogy rendellenes genetikai fejlődés vagy bármilyen károsodás miatt romlik az agy motoros működése, mely miatt nem képes megfelelően szabályozni a mozgásokat és a testhelyzeteket.

Az agykárosodást betegség, veleszületett fejlődési rendellenesség vagy sérülés idézheti elő a megszületés előtt, alatt vagy röviddel utána. Gyakori ok a terhesség alatti rózsahimlő (rubeola), valamint a koraszülés és a nehéz szülés miatti agykárosodás. Gyakran a kiváltó ok ismeretlen marad.

A tünetek a kiváltó októl, a betegségtől, illetve egyéntől is függőek. A kórképben szenvedőnek nehézségei támadnak a finom motoros cselekvésekkel, gondja van az egyensúlyozással és járással, s akarattalan mozgásai jelenhetnek meg. pl. a kezei szabályozhatatlanul vonaglanak, és erősen nyálzik. Másoknál intellektuális elmaradás, tanulási nehézség, lassú növekedés, görcsök, valamint hallási és látási problémák támadnak. A bajra addig rendszerint nem derül fény, amíg a gyermek el nem éri az egy-két éves kort.

A bénulás sokszor nem gyógyítható. A kezelés ezért arra irányul, hogy a beteg a lehető legteljesebb életet éljen. Ezt fizikoterápia és beszédterápia, valamint lelki támogatás segíti elő. Az izom és egyéb görcsök gyógyszerekkel oldhatók, járókával érhető el az egyensúly megtartása, de egyéb mechanikai segédeszközök igénybevétele is szükségessé válhat. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobb teljesítményre lesz képes a gyermek. Sok bénulásban szenvedő ember élhet csaknem rendes életet, ha a problémáival sikerül megbirkóznia.

Dendritikus sejtek

Antigén-bemutató sejtek. A csontvelőből származó sejtek nyirokszervekben találhatók, és képesek az antigéneket "megkötni", és a T-sejteknek "bemutatni", ezzel az immunválaszt elindítani.

Elbutulás

latin : dementia (demencia)

Az elbutulás (demencia) olyan állapot, amelyben hosszú időn át hanyatlanak az intellektuális működések, de az öntudat és az érzékelések kevésbé vagy egyáltalán nem sérülnek. Jellemző rá az emlékezet és értelem romlása, s változás következik be a személyiségben is. Rendszerint az agykérgi idegsejtek elfajulása okozza.

Általában az idősebb emberek betegsége, így a várható élettartam növekedésével egyre gyarapszik a betegségben szenvedők száma. Az öregedésnek azonban nem elkerülhetetlen velejárója, mint régebben gondolták. Az viszont igaz, hogy olyan betegségekkel társulhat, amelyek gyakoriak az öregkorban. Messze a leggyakoribb oka az Alzheimer kór, amely az elbutulásos esetek 70%-áért felelős. Az elbutulásnak ez a formája (amelyet öregkorinak neveznek) fokozatosan alakul ki, akár 5-10 évet is igénybe vehet. Az ilyen ember feledékennyé válik, tájékozódási nehézségei támadnak és tudatzavara alakul ki. Intellektuális tevékenységei -olvasási, írási és döntési képessége- fokozatosan romlanak. A betegség előrehaladásával személyiségváltozás következik be, s a páciens agresszívvá, depresszióssá válhat, valamint üldözési mániával (paranoia) társulhat.

Az Alzheimer kórt az különbözteti meg a többi demenciaformától, hogy jellegzetes elváltozások figyelhetők meg az agykéregben: különösen sok az elfajuló és pusztuló idegsejt, kóros fehérjék rakodnak le az agyszövetben, s rostcsomók jelennek meg benne.

Az Alzheimer kór oka még nem igazán ismeretes. Úgy vélik, hogy örökletes és még nem azonosított környezeti tényezők együttesen idézik elő. A betegség korai szakaszában az ecitel-kolin nevű ingerületvivő anyag működését támogató gyógyszerek javíthatják az emlékezését, azt azonban nem akadályozzák meg, hogy a kórfolyamat rosszabbodjon.

Az elbutulás másik fő formája a több gócú infarktus vagy érelmeszesedés talaján kialakuló demencia. Következménye, hogy az agykéreg homloklebenyéhez és halántéklebenyéhez haladó kis verőerek érelmeszesedés miatt elzáródnak. Emiatt idegsejtek pusztulnak el az említett agykérgi területen, ugyanis nem jutnak hozzá oxigénhez.

A kis verőerek elzáródására (amelyek minisztrókok) egy ideig nem derül fény, ám a hatásuk összegződik agykérgi szinten, s ebből az elbutulásos esetek 10-15%-a származik. A tünetek nehezen különíthetők el az Alzheimer kórral járó panaszoktól, bár sokkal fokozatosabban jelennek meg, ugyanis a kiserek nem egyszerre, hanem egymás után záródnak el.

Az elbutulás számos egyéb oka közül említésre érdemes az idült alkoholizmus, a Huntington kórhoz hasonló elfajulásos bántalmak, az AIDS, a táplálkozási zavarok és anyagcserezavarok, valamint bizonyos fertőzések és rosszindulatú daganatok. Ezeknek egy része kezelhető, így a tünetek jelentősen enyhíthetők, de az esetek többségében azonban a tudatállapot romlása feltartóztathatatlan.

Az intellektus átmeneti működészavarát tudatelborulásnak nevezik, mely oka lehet pl. magas láz vagy alkoholmegvonás.

Endosztatin

Daganatos betegségek esetén alkalmazható terápiás szer.

Az endosztatin segítségével csökkenthető a daganatos terület vérellátása, ezáltal meggátolja a tovább növekedést.

Egyelőre alkalmazása kísérleti stádiumba van, nem ismertek a mellékhatásai, szövődményei, de az állatkísérletek bizakodásra adhatnak okot.

Atópia

Veleszületett allergiás túlérzékenység. Az atópiás betegeknek hajlamuk van a fokozott IgE termelésre. Atópiásnak azokat az allergiás kórképeket nevezik, amelyeket IgE-antitestek közreműködésével alakulnak ki, ilyen pl. az asztma, a szénanátha. Az atópiás dermatitisz kialakulásában nem feltéttlenül az IgE játszik közre.

Apraxia

Az összerendezett mozgások zavara. A beteg a begyakorolt mozgások elvégzésének képességét veszíti el az idegrendszer különböző megbetegedései miatt. Apraxiánál bénulás nincs, enélkül alakul ki mozgászavar.

Campylobacter enteritis

A hasmenéssel járó emésztőrendszeri megbetegedések egynegyedében Campylobacter jejuni a kórokozó, itthon évente mintegy 10 000 megbetegedésnél mutatják ki. A Campylobacter jejuni okozta hasmenések az esetek többségében nem járványosan, nem egy egész család vagy közösségben egyszerre okoz megbetegedéseket, hanem egyedi formában jelentkeznek.

Fertőzésforrás:

A legtöbb megbetegedést a nyers, fertőzött tehéntej fogyasztása okozta, mert a szarvasmarha állomány igen nagy mértékben fertőzött, a jószágok többséges tünetmentes hordozó.

Tünetei:

Lázat, hányást, véres, nyákos, vizes székletet, alkalmanként vakbélgyulladásra, hashártya-gyulladásra emlékeztető tünetek is előfordulnak. Csecsemőknél, idős korban, legyengült szervezetű embereknél súlyos visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a kiszáradással, illetve a só- és vízháztartás végzetes felborulásával.

Kezelése:

Ha a fennáll a kiszáradás kockázata, a beteget kórházba kell szállítani, ahol infúzióval oldják meg a folyadékpótlást.
A beteg otthoni ellátásában folyamatos fertőtlenítést kell végezni, a kézfertőtlenítés, a széklettel szennyezett textíliákat, a beteg által használt evőeszközöket, edényeket, a mellékhelyiségeket rendszeresen fertőtleníteni kell. A beteg gyógyulása a betegszoba felületeinek fertőtlenítésére is szükség van.

Bejelentési kötelezettség:
A Campylobacter enteritis be- és kijelentésre kötelezett fertőző betegség, ezért a beteg környezetében élőknél is el kell végezni több alkalommal a székletvizsgálatot. A fertőző betegség addig tart, amíg a kórokozó a széklettel ürül.

Eklampszia

latin: eclampsia

Eszméletvesztéssel járó rángógörcs, mely gyakori terhességi toxémiában, de gyermekkorban illetve láz hatására is kialakulhat.

Baló József

Baló József (Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 10.) orvos, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

• Egyetemi tanulmányait 1913-ban a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán kezdte.
• 1917-től hallgatóként a budapesti egyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében és az István Kórházban dolgozott.
• 1919-ben orvosi diplomát szerzett.
• A kórbonctan iránti érdeklődésével medikusként hívta fel magára Buday Kálmán professzor figyelmét, aki meghívta intézetébe.
• 1922-24 között Rockefeller-ösztöndíjjal Baltimore-ban a Johns Hopkins Egyetemen, valamint Bostonban a hygiéniai intézetben dolgozott.
• 1926-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának magántanárává nevezték ki.
• 1926-1928-ban a Szent István Kórház főorvosa. Kórházi főorvosként 1927/28-ban magyarul, majd angolul leírja a „leukoencephalitis periaxialis concentrica"-t. Ezt az agybetegséget később róla nevezték el (Baló's disease).
• 1928-ban a szegedi Ferencz József Tudományegyetem Kórbonctani Tanszékére nyert kinevezést.
• 1931-ben virológiai tanulmányait A láthatatlan kórokozók. Filtrálható vírusok (Bp., 1931) című könyvében foglalta össze, mely német nyelven is megjelent.
• A vastagbél-polyposisra vonatkozóan kiterjedt összehasonlító vizsgálatokat végzett (emberen, sertésen, szarvasmarhán) tanítványával, Korpássy Bélával. Eredményeiket német nyelvű monográfiájukban (Warzen, Papillome und Krebe, Leipzig-Bp., 1936) foglalták össze. Az idegrendszer demyelinisatiójával járó káros folyamatokra vonatkozó tapasztalatairól 1940-ben jelent meg könyve német nyelven (Die Erkrankungen der weissen Substanz des Gehirns und des Rückenmarks, Leipzig-Bp.).
• 1932-1933, 1941-1942 az orvosi kar dékánja, 1939-1940 között pedig rektora, majd 1945 őszéig a tanszék vezetője.
• 1945-67 között a budapesti Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetet vezette, ahol nyugdíjas tudományos tanácsadóként még több mint egy évtizeden át dolgozott. Az érbetegségekre, az arteriosclerosisra vonatkozó (Szegeden megkezdett) tanulmányait a bp.-i intézetben folytatta.
• 1940-ben Az MTA levelező tagja, majd rendes tagja 1948ban, majd még abban ez évben kizárják az Akadémiáról. 1956-ban ismét az MTA levelező tagja lesz, majd 1973-ban ismét az MTA rendes tagja, de politikai rehabilitációjára csak halála után (1990) került sor.
• 1955-ben feleségével, Banga Ilona professzorral az elastaze nevű enzim felfedezéséért Kossuth-díjjal tüntették ki.
• Állatkísérletben felismeri a tbc. kezelésére használt INH daganatkeltő hatását Juhász Jenővel és Kendreyvel. Az iskolateremtés folytatódik, patológusok, klinikusok egész sorát indítja útjára, tankönyvei több kiadást érnek meg.
• 1965-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktora lett. Semmelweis-emlékéremmel tüntették ki.
• 1967-ben nyugdíjba vonul, és haláláig utóda, Lapis Károly professzor intézetében dolgozott.
• 1975-ben elsőként kapta meg az Onkológus Társaság újonnan alapított Krompecher Ödön-emlékérmét.

Epekő tünetei

Az epekő leggyakoribb tünete a hirtelen fellépő és visszatérő felhasi fájdalom, esetleg hátfájás. Zsíros ételek fogyasztása után a leggyakoribb, hogy a tünetek jelentkeznek.

Panaszok:
- jobb bordaív alatti hasi területen jelentkező állandó fájdalom, ami a lapockák közé és a hátba is kisugározhat. Ez egy erősödő fájdalom, ami 15 perctől akár több óráig is fennállhat.
- szélgörcsök, emésztési zavar
- hányás, hányinger
- zsíros ételek utáni rosszullét

Súlyos tünetek:
- hidegrázás, verítékezés, esetleg láz. A láz a hasnyálmirigy, vagy az epehólyag gyulladására hívja fel a figyelmet.
- a bőr és a szem fehérje sárgás elváltozása, vagyis sárgaság. Ez az állapot akkor alakul ki, ha a fő epevezetéket zárja el egy epekő, így az epét alkotó bilirubin a véráramba kerül.

Tünetei hasonlóak az emésztési zavaréhoz, vagy a gyomorfekélyhez, ezért ajánlott az orvosi konzultáció.

Dengue láz

A dengue láz szúnyog terjesztette heveny, vírusos fertőzés. Abban hasonlít a maláriához, hogy a trópusi országokban miatta is nagyon sok gyermek kerül kórházba. A kórokozója szúnyogcsípéssel terjed. E betegségnek két típusát különböztetik meg. A hagyományos dengue láz enyhe, szövődmények nélküli bántalom, míg a vérzéses dengue láz súlyosabb betegségi forma.

A szúnyogcsípéstől az első tünetek megjelenéséig eltelő lappangási idő kb. 5-6 nap. A hagyományos dengue láz fejfájással, lázzal, hányással izom- és ízületi fájdalommal, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodásával jár. A testhőmérséklet egy-két napos ciklusban emelkedik és csökken. Ez a betegség típus rendszerint kb. 10 napig tart.

A vérzéses dengue láz Délkelet-Ázsiában a leggyakoribb. Ebben a fertőzésben a bőr és a szervek hajszálerei megrepednek, emiatt pontszerű vérzések jelennek meg a bőrön, de vérzés indul el az orrból, a vastagbélből és a veséből is, s ennek akár halálos kimenetelű szövődményei is lehetnek. A dengue lázat tünetileg kezelik: a betegnek ágynyugalmat rendelnek el, lázcsillapítót kap, s az elveszett folyadékot is pótolják. Minthogy védőoltás nincs e betegség ellen, a dengue lázzal sújtott vidékekre utazóknak azt ajánljuk, hogy mindent kövessenek el a szúnyogcsípes megelőzése végett.

Csontforradás

A csontforradás más károsodott szövetek gyógyulásához hasonló, de sajátos sejtek és anyagok részvételével folyik. Nyomban a törés után a csontképző sejtek erősen tapadó anyagot kezdenek kiválasztani magukból, s a létrejövő hegszövet összeköti a csontvégeket. Ezután megindul a csont újramodelleződése, amelynek során a hegszövet felszívódik, a valódi csont jelenik meg a helyén. Ez fokozatosan válik olyan alakúvá, amilyen a sérülés előtt volt.

A csontforradás folyamatát elősegíti, ha a törött csontvégek kevéssé mozdultak el egymástól.

Több általános tényező befolyásolja a gyógyulás folyamatát. Minél fiatalabb a sérült, annál gyorsabban forr a csontja. A jó egészségi állapotban levő személy is gyorsabban gyógyul, mint akinek rossz az egészségi állapota vagy alultáplált.

A máj- vagy vesebetegségben, illetve cukorbajban szenvedőknek nem forr olyan gyorsan a csontjuk, mint az egészséges embereké. Hasonlóképpen hosszabb ideig gyógyulnak, akiknek gyenge a védekező rendszerük, illetve sejteket mérgező és védekezési rendszert gyengítő gyógyszereket, illetve kortikoszteroidokat kell szedniük. A károsodott csontszövet rossz vérellátása szintén lassítja vagy akár meg is akadályozhatja a csontforradást.

-itis végződés

Az orvosi szóhasználatban a szóösszetételekben az „-itis" végződés gyulladást jelent.

• hepatitis (májgyulladás) - hepar (máj);
• meningitis (baktérium-okozta agyhártyagyulladás) - meningo (agyhártya);
• pneumonitis (tüdőgyulladás) - pneumo (tüdő);
• tonsillitis (mandulagyulladás) - tonsilla (mandula)

A szóösszetétel első tagja határozza meg, hogy milyen testrész, szerv gyulladásáról van szó.

Fájdalom

Akármennyire is kellemetlen – rosszabb esetben kibírhatatlannak tűnő dolog – a fájdalom, de jó hogy van, hiszen a szervezet e jelzőrendszere nélkül az ember állandó életveszélyben lenne. Nem húznánk el a kezünket a tűztől, vagy nem tűnne fel, hogy eltört a lábunk, nem vennénk észre, hogy epekövünk van, vagy éppen kilukadni készül a gyomrunk – hosszan sorolhatnánk, hogy milyen külső behatásokra vagy belső kóros folyamatokra hívja fel a figyelmet a fájdalom.

Sérülés, gyulladás vagy valamilyen más károsító hatás fellépésekor a fájdalomreceptorok (nociceptorok) ingerületbe jönnek és fájdalomüzenetet küldenek az agyba a gerincvelőn keresztül, ahol megtörténik a feldolgozás és megszületik a megfelelő válasz. Az ingerületek két különböző típusú idegroston keresztül jutnak az agyba. Az egyik idegrost gyorsan közvetíti az erőteljes, éles fájdalmat, ami azonnali választ vált ki (például azt, hogy elrántjuk a kezünket a tűzforró tárgytól). A másik idegrost a tartós, tompa fájdalmakat közvetíti lényegesen lassabban, mint az előző és nem vált ki azonnali választ.

Az agykéregben tudatosul a fájdalom. Ahhoz, hogy a nociceptorok működésbe lépjenek – vagyis kellő erősségű ingerek érjék őket – megfelelő mennyiségű kémiai anyagra van szükségük, amit a sérült vagy gyulladt szövetek termelnek. E kémiai közvetítő anyagok (algogének: fájdalomkeltő vegyületek) vagy erősen ingerlik vagy fokozatosan teszik érzékennyé e speciális receptorokat, amelyek erre válaszul elektromos jeleket továbbítanak az agyba.

A fájdalomcsillapító szerek általában ezeknek a fájdalomkeltő vegyületeknek a termelődését csökkentve vagy megakadályozva „avatkoznak be" a folyamatba, és így szüntetik meg, vagy enyhítik a fájdalomérzetet. Az emberi szervezet is rendelkezik fájdalomcsillapító mechanizmussal. Sokan tapasztalták már, hogy a sérülés pillanatában néhány másodpercig nem is éreztek fájdalmat, majd utána – a sérüléstől függően – egy erőteljes, de enyhébb tartós fájdalom lép fel. Ez a jelenség az agyban termelődő endorfinoknak köszönhető, amelyek blokkolják a fájdalomérzetet. E fehérje jellegű anyag rendkívül erős fájdalomcsillapító, de nagyon gyorsan lebomlik.

Amenorrhoea

latin: amenorrhoea = a menstruáció elmaradása, hiánya

Termékeny korban a menstruáció hiánya. Elsődleges, ha még sohasem jelentkezett, illetve másodlagos, ha már menstruált, de azóta elmaradt.

Két formáját lehet megkülönböztetni, a primer és a szekunder amenorrhoeát. Természetesen nem nevezzük amenorrhoeának azokat a természetes életszakaszokat, amikor normálisan nincs menstruáció. Ilyenek a pubertást megelőző és a változó kort követő évek, valamint a terhesség és szoptatás időszaka.

A primer amenorrhoea azt jelenti, ha egy 16. életévét betöltött lánynak eddig még soha nem volt menzesze. Ennek oka legtöbbször valamilyen súlyosabb genetikai rendellenesség vagy anatómiai eltérés, bár előfordulhat más - enyhébb - tényezők miatt is. Szekunder amenorrhoea fennállásakor a páciensnek korábban már volt menzesze, de több mint három hónapja nem menstruál.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Abortusz
• Menstruáció késése
• Meddőség
• Mesterséges megtermékenyítés
• Stria
• Terhességi cukorbetegség

Emésztőrendszer

Gyomor- és bélrendszer. A táplálék felvételét, továbbítását és feldolgozását végzi. A szájüreg szolgál a táplálék átnedvesítésére, feldarabolására, de a nyálkahártyán keresztül már minimális felszívódás is megkezdődik. A nyelőcső létesít összeköttetést a szájüreg és a gyomor között. A gyomor szolgál a táplálék átmeneti tárolására és megindul a fehérjék emésztése is. A bélben megy végbe a további emésztés és felszívódás, vagyis az építőelemeire bontott tápanyagok, vitaminok, víz, sók felszívása. Az emésztés idegi- és hormonális szabályozás alatt áll.

Cianózis

latin: cyanosis = szederjesség

A megfelelő oxigénellátás hiányában kialakul a bőr és a nyálkahártyák szürkéskék színe. Okozhatja krónikus tüdőbetegség, szív- és keringési elégtelenség, fejlődési rendellenesség.

Disztimia

A depresszió kevésbé súlyos formája. A disztimiát gyakran a környezet nem is veszi észre, csak a beteg számol be arról, hogy nyomottnak, erőtlennek, kedvetlennek érzi magát.

Tünetei:

A disztimia központi tünete a krónikus depressziós hangulat, mely azonban nem olyan súlyos és nincs jelen olyan állandósággal a beteg életében, mint a major depresszió. A nap nagy részét kitölti a depressziós hangulat, és több depressziós nap van a beteg életében, mint depresszió nélküli. Az egymást követő depresszió nélküli napok nem érik el a két hónapot, ha igen, akkor inkább epizódikus lefolyású major depresszióról van szó.