Fájdalom típusai

Az időtartam, ill. a fájdalom jelentkezésének gyakorisága tekintetében megkülönböztetünk:

• akut (lsd. Akut fájdalom) és
• krónikus fájdalmat (lsd. Krónikus fájdalom)

A fájdalom érzékelésétől függően megkülönböztethető

• nociceptív
• neuropátiás
• pszichogén fájdalom

Ateróma

latin: atheroma = faggyúmirigy daganat, kásadaganat

Főként a fejen, háton előforduló, lassan növekvő, faggyú vagy szaru tartalmú ciszták. Jóindulatú megbetegedés. A cisztának saját fala van, melyben zsíros anyag, hámtörmelék, esetleg mész rakódhat le.

Panasz:

Ritkán okoz panaszt, általában gömb alakú, elmozdítható képlet, fájdalmat nem okoz.

Kezelése:

A megnagyobbodott faggyúmirigy eltávolítható. Sebészileg kimetszhető, a falát is el kell távolítani, különben kiújulhat. Bakteriálisan felülfertőződhet, ilyenkor akár tályog is képződhet, emiatt antibiotikus kezelés válhat szükségessé.

Diszfória

Olyan hangulati állapot, amelyre elégedetlenség, nyugtalanság, depresszió és szorongás jellemző Általánosabb értelemben meghatározhatatlan kényelmetlenségérzet, megfoghatatlan kellemetlenségérzet.

Érszűkület

Az érszűkület az érelmeszesedés következménye, kockázati tényezői is megegyeznek. Az egész szervezetre kiterjedő érelmeszesedés 40 éves korban elkezdődik csaknem mindenkinél. Családi hajlam esetén még korábban is kialakulhat.

Az érszűkület jelei

Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után, nagyfokú izomfáradságról panaszkodik.

Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek. A szívkoszorú ereknél fáradságérzetet, megterhelésnél heves fájdalmat a szívtájon – amely kisugározhat a karra vagy nyakra – okozhat az érszűkület.

Az érszűkület okai

Rizikófaktorai a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és nem utolsó sorban a dohányzás, mivel a nikotin - közvetlenül hatva az erek falára - szűkíti az ér keresztmetszetét.

Leggyakrabban a nyaki és hasi verőereknél, alsó végtagok erein jelentkezik és okoz komoly panaszokat.

Az érszűkület kezelése

Sokféle értágító gyógyszer van forgalomban, illetve kezelések, műtéti beavatkozások is segíthetnek az elzáródott érszakasz helyreállításában. Előrehaladott esetben, a vérkeringés elégtelensége folytán akár az érintett végtag eltávolítása, amputációja lehet az egyetlen esély.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Agyi érbántalmak
• Agyi értörténés
• Agyinfarktus
• Infarktus
• Szívinfarktus

Fehérvérsejt

latin: leukocyta (leukocita), rövidítése: FVS, angol: WBC (white blood cell)

A fehérvérsejtek nagyon fontos szerepet töltenek be a testidegen anyagokkal – kórokozókkal – szembeni védekezésben. Egészséges ember vérének mintegy egyszázalékát teszik ki. Olyan vérsejtek, amelyek nem tartalmaznak hemoglobint, erre utal az elnevezése is. Nagyon sokfélék, valamennyi fehérvérsejtre jellemző, hogy van sejtmagjuk, önálló mozgásra képesek, plazmájuk színtelen. A kórokozókon kívül a felesleges sejttörmelékeket, az anyagcsere-folyamatok során keletkező káros anyagokat távolítják el a szervezetből. A csontvelőben és a nyirokcsomókban keletkező fehérvérsejtek nem csak a vérben, hanem a test nyirokrendszerében, szöveteiben is megtalálhatóak. A lép és a csecsemőmirigy készíti fel a fehérvérsejteket a későbbi feladataikra.
Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók attól függően, hogy a sejtplazmában vannak e szemcsék. A plazmájukban szemcséket tartalmazók a granulociták, három fajtájuk ismert: neutrofil, bazofil és eozinofil. A szemcséket nem tartalmazó fehérvérsejteket agranulocitáknak nevezzük, ebbe a csoportba tartoznak a nyiroksejtek limfociták, az egymagvú fehérvérsejtek monociták és az óriás falósejtek (makrofágok).
A betegségek diagnosztizálásában igen fontos a fehérvérsejtek arányát kifejező kvalitatív vérkép, mert egyes betegségek esetén a különböző típusú fehérvérsejtek aránya jellegzetesen megváltozik, amely alapján jól azonosítható a betegség.

Földimogyoróolaj

Az olaj eredete, származása:

A földimogyoró sok meleget igénylő, egyéves, lágy szárú, pillangósvirágú növény, amely karógyökeret fejleszt. Bokros és fekvő fajtája ismeretes. A bokros típus szára akár 50-60 cm is lehet, a fekvő típus oldalirányba nő. Magassága 15-20 cm. Levelei párosan összetettek, virága sárga, és a levelek hónaljában áll. A termés érésekor a földbe befúródik, ott fejlődik a szalmasárga színű hüvelytermés.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:

A szagtalan, nehezen avasodó, különösen olajsavban és linolsavban gazdag olajat a földimogyoró terméséből állítják elő.

Minden bőrtípusra ajánlott, különösen a száraz, erősen igénybe vett bőr ápolására. Masszázsolajok alapanyaga.

Földimogyoróolaj vásárlása

Anyajegy

Latin megnevezés: Naevus pigmentosus

Az anyajegy a bőr vagy a bőrben lévő képletek - mirigyek, erek stb.- valamelyik sejtféleségének kisebb-nagyobb kiterjedésű, körülhatárolt felhalmozódása.

Majdnem minden ember bőrfelszínénmegjelenő éles határú, maradandó jellegű bőrelváltozás, mely színében, illetve felszínének tagoltságában tér el a környező bőrtől. Gyakori amár születéskor meglévő anyajegy, de kialakulhat későbbi életkorbanis. Alakjukat, jellegüket többnyire nem vagy alig változtatják.

Fokozott figyelmet érdemelnek a pigmentet termelő sejtekből (melanocytakból és naevussejtekből) kiinduló anyajegyek, mivel belőlük fejlődhet ki a rosszindulatú bőrrák, a melanoma.

Az anyajegyek kialakulásakor a bőr felső két rétegében (a hámban és az irhában)igen nagy mennyiségűfestéktermelő sejt jelenik meg, vagy a már ott meglévő sejtek aktivitása fokozódik - pontosan nem mindig tisztázható okból több festékanyagot kezdenek termelni. Van, hogyrövid időn belül több újanyajegy keletkezik, illetve a meglévőknövekedésnek indulnak: ezek főként hormonális változásokkal hozhatók összefüggésbe - például serdülőkorban, vagyterhesség idején.

Az anyajegy növekedhet, változhat anélkül, hogy az kóros lenne. Ha azonban hirtelen mind formájában, mind színében, összetételében változás következik be, ha előzőleg lapos volt, és hirtelen kiemelkedik a bőrfelszínből, ha benne tapintható, sötét csomó jelenik meg, ha egységes színe egyenetlenné válik, ha bármilyen szokatlan panaszt (viszketés], fvérzés, hámlás, fájdalom) okoz, haladéktalanulbőrgyógyászhoz kell fordulni.

Jóindulatú anyajegy

Eufória

Az eufória fokozott, indokolatlan jókedv; kellemes közérzet, amelyet valamilyen központi idegrendszeri kórállapot, gyógyszer, kábítószer, illetve méreg okoz.

Arcüreg-gyulladás

latin: sinusitis (szinuszitisz)

Az orrmelléküregek bakteriális vagy vírusos fertőzése, vagy allergiás reakció okozta gyulladása. Megkülönböztethető akut és krónikus formája, attól függően mennyi ideje áll fenn a fertőzés. Akut formáját legtöbbször sztreptokokkusz, sztafilokokkusz okozza, felső légúti huruttal kezdődően.

Tünetei:

Az akut és krónikus formájának hasonlóak a tünetei. A fertőzött arcüreg nyomásérzékeny, duzzadt, fejfájást okozhat. Az orrnyálkahártya vörös, duzzadt, az orrváladék gennyes lehet. Ha láz vagy hidegrázás jelenik meg, akkor jelzi a folyamat már túlhaladt az arcüregen.

Diagnózis:

Röntgen vizsgálattal az érintett arcüreg fedettnek látszik a duzzadt nyálkahártya és a pangó váladék miatt.

Kezelése:

Orrcsepp használata javasolt, az érösszehúzó hatású (pl. fenilefrin) orrcseppeket maximum 1 hétig lehet használni. Antibiotikum használata szükséges

Basalioma

latin: carcinoma basocellulare

(bazálsejtes karcinóma)

Magyarországon a leggyakrabban előforduló részlegesen rosszindulatú bőrdaganat.Neve onnan ered, hogy a bazális sejtsor (hámréteg legalsóbb sejtrétege) őssejtjeiből indul ki.

A basalioma jellemzői

• Általában lassan növekszik,
• Áttétet igen ritkán ad.

Leggyakrabban az ötven év feletti ritkábban a fiatalkori korosztály érintett, gyermekeken szinte sosem fordul elő. Különösen a világos bőrű férfiak veszélyeztetettek, nőknél ritkábban, sötét bőrű egyéneknél gyakorlatilag alig fordul elő

A tumor leginkább a napfénynek tartósan kitett bőrterületeken alakul ki:

• arc
• fülek
• kopasz fejbőr
• mellkas
• hát felső része
• esetenként napfénytől védett bőrterületeken is megjelenhet.

Létrejöttét általában nem előzi meg jóindulatú (rákelőző) daganat, az ép bőrön fejlődik ki.

Daganatos betegség

A rosszindulatú daganatos megbetegedések világszerte előkelő helyen szerepelnek a vezető halálokok között. A szív- és érrendszeri betegségek egyre hatékonyabb megelőzése következtében a rákos betegségek előbb-utóbb a halálozási statisztikák élére kerülnek. Részletesen a daganatos betegségekről >>

A basalioma legjelentősebb hajlamosító tényezője a tartós fényhatás, főképp az UVB sugarak daganatkeltő hatása. Ezen fényhatás a fehér bőrtípusúaknál fokozottabban érvényesül, mivel a bőrszín genetikailag meghatározott, ezért bizonyos családokban gyakrabban, míg másutt ritkán, vagy sosem fordulhat elő.

Ezen daganattípus kialakulására több esély van idült fekélyek, hegek helyén.

A basalioma típusai:

• • A noduláris típus
  • a bőrből kissé kiemelkedő, jellegzetes gyöngyházfényű szegélyezésű, közepén eleinte fénylő, majd kifekélyesedő csomó.
  • felületén időnként leeső, majd újraképződő pörk található
  • a seb mérete lassan nő, a tumor fokozatosan terjed elroncsolva a környező szöveteket.
• • A felületes basalioma
  • egyszerre több van jelen belőle
  • széle éles, gyöngyházfényű, a szélek felé terjedő halványrózsaszínű foltok, közepe időnként kisebesedhet, majd hegesedhet.
• A színes (pigmentált basalioma)
  • egyenetlen, sötétszürke növedék.

A basalioma kezelése

Megelőzés szempontjából legfontosabb a fényvédelem, amelyet már gyermekkorban el kell kezdeni.

Kezelése több féle módon lehetséges.

• Sebészi kimetszés (még napjainkban is a leghatásosabb)
• Folyékony nitrogénes fagyasztással (kicsi, felületes basaliomák esetén)
• Elektromos sebészeti technikával
• Speciális hatású kenőcsök
• Fotodinámiás terápia (PDT)

Műtét szempontjából nagy veszélynek kitett, nem operálható betegeken, gyakran kiújuló daganatoknál időnként röntgen besugárzás alkalmazása indokolt.

Mivel áttétet gyakorlatilag nem ad, a kezelt basalioma beteg kilátásai igen jók. Terápia nélkül igen kiterjedtté válhat, nagy roncsolást okozhat.

Ellenőrzésre 2, 6 és 12 hónappal az eltávolítást követően kerül sor, majd 5 éven át legalább évente.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Anyajegy
• Daganat
• Fekély
• Tanorexia
• Melanóma

Gél

A külsőleg használatos készítmények csoportjába tartozó gyógyszerforma a gél, amelyek vizes alapúak, és állaguk, sűrűségük kialakításához sem olajat, sem zsírt nem használnak. A a zsír- vagy olajtartalmú szerekhez képest, felszívódásuk gyengébb, de a bőrelváltozás felszínén csillapító hatásúak, így jelentősen enyhíti a viszketést, az égető érzést, vagy a fájdalmat.