Bakteriosztatikum

A baktériumok növekedését és szaporodását gátló kémiai hatóanyag. Az antibiotikumok egy része ilyen módon hat. Például a penicillin bakteriosztatikus hatású antibiotikum.

Aminofenazon

Az aminofenazon hatóanyag a nem szteroid gyulladáscsökkentők csopotján belül a pirazolon származékok közé tartozik. A legismertebb ilyen hatóanyag tartalmú gyógyszer az Amidazophen.

Az ilyen hatóanyagú gyógyszerek erős hőcsökkentő, lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladásgátló tulajdonsággal rendelkeznek.

Súlyos esetleges mellékhatása - a fehérvérsejt-szám csökkenés -, miatt alkalmazása szakmai viták tárgya. Létezik olyan készítmény, amelyben nyugtató, görcsoldóhatású fenobarbitállal kombinálják.

Agyi érbántalmak

Az agyi érbántalmakat az agyat vérrel ellátó erek károsodása okozza, s emiatt bizonyos idegi működések hirtelen megszűnhetnek.

Két fő bántalom fordul elő.

• Az egyik, s ez a leggyakoribb, valamelyik agyi verőér elzáródása, amely oxigénhiányt idéz elő, s ez az ér által ellátott agyszövet pusztulását (infarktusát) idézi elő.
• A második típusú bántalom valamelyik agyi verőér hirtelen megrepedése, amelynek következtében nagy mennyiségű vér halmozódik fel az agyszövetben (agyvérzés) vagy az agyat körülvevő térben (pókhálóhártya alatti vérzés).

Minthogy ilyenkor gyorsan nő a koponyaűri nyomás, erős fejfájás, romló tudati állapot és hányás lehet jellemző a betegre.

Absztinenciális tünetek

A nikotin, az alkohol, a kábítószer, de egyes gyógyszerek - szorongásoldó-, nyugtató és altatószerek - szedésének átmenet nélküli abbahagyása súlyos, esetenként életveszélyes reakciót is kiválthat. Leginkább az alkoholelvonásra (delirium trémenszre) emlékeztető tünetek kísérik a gyógyszermegvonást. Szerenként változó, az elvonási tünetek fennállásának időtartama.

Crohn betegség

Krónikus gyulladásos bélbetegség, amely többnyire a vékonybél alsó szakaszában, a csípőbélben alakul ki, de az emésztőrendszer bármely részét érintheti, idősebbeknél például gyakran a végbelet és a végbélnyílást. A gyulladás hatására a bélfal megvastagodik, és fekélyek keletkeznek rajta.

A Crohn-betegség előfordulása terjedni látszik, különösen a gyerekek és fiatal felnőttek között. Az állapotot többnyire serdülő és fiatal felnőttkorban diagnosztizálják, de bármely életkorban jelentkezhet.

Tünetek:

A Crohn betegség tünetei az érintett bélszakasztól, valamint az állapot súlyosságától függően rendkívül változatosak. Legjellemzőbbek:

• hasmenés, véres nyálkás széklettel,
• hasi fájdalom,
• étvágytalanság, fogyás,
• láz,
• fáradékonyság,
• végbéltályi tályog és fekélyek.

További lehetséges tünetek:

• ízületi fájdalom,
• szájfekélyek,
• gyulladt szem,
• fájdamas vörös duzzanatok a bőrön.

Kezelés:

A Crohn betegség diagnosztizálására és a fekélyes vastagbélgyulladástól való elkülönítésére többféle módszert alkalmaznak, pl. endoszkópos vagy báriumos röntgenvizsgálatot, valamint vérvizsgálatot.

A kezelés leggyakrabban az alábbiakkal történik:

• gyulladásgátlók
• antibiotikumok (tályog esetén)
• az étrend módosítása - általában fehérje-, kalória- és vitamindús táplálkozásra van szükség.
• műtét, vagyis indokolt esetben a súlyosan megbetegedett bélszakasz eltávolítása
• a dohányzás abbahagyása, ami szintén segíthet.

Megelőzés

A Crohn-betegség oka tisztázatlan, és megelőzésének módjai sem ismeretesek. Annyit lehet tudni, hogy kialakulásában bizonyos örökletes tényezők játszanak szerepet.

Szövődmények:

Szövődményként jelentkezhet például bélelzáródás, tápanyaghiánnyal járó állapotok vagy végbélsipoly, az utóbbi akkor, ha egy végbéltályog átfúródik.

Kilátások:

Tönetmentes időszakok és visszaesések váltogatják egymást. Az utóbbiak leginkább stressz hatására jelentkeznek. Egyes esetekben a panaszok fokozatosan megszűnnek.

Dr. Almási Kitti

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus. A NeoFM Csalamádé műsorának állandó tagja.

• 1998-ban végzett az ELTE pszichológia szakán, majd a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt.
• 2000 óta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (Lipótmező) dolgozott, a III.-as Pszichiátriai Ambulancián. Az intézet bezárása óta magánpraxist folytat.
• 2003-ban Ph.D. fokozatot szerzett.
• 2004-ben tette le klinikusi szakvizsgáját.

Kezdetben főként drogproblémákkal jelentkezőkkel foglalkozott, majd inkább a szexuális bántalmazást illetve zaklatást elszenvedett nők és férfiak terápiája töltötte ki ideje nagy részét. A Lipótmezőn ismerkedett meg közelebbről a hangulat- és szorongásos zavarok terápiájával, jelenleg ez tartozik fő terápiás területei közé. Emellett a család és párterápiás módszert alkalmazza a legszívesebben, mely többek között a házassági, párkapcsolati problémák, kommunikációs zavarok, evészavarok esetében elengedhetetlen. Az óvodába kerülő gyermekek zavarait is orvosolja.

Áttét

latin: metastasis (metasztázis)

Áttétnek nevezik azt a folyamatot, amely során egy rosszindulatú daganat sejtjei más szervet vagy szerveket támadnak meg.

Az áttét három féle módon következhet be:

• a rendellenesen növekvő sejtek megtámadják a szomszédes szöveteket, illetve szerveket
• a daganatos sejtek a véráram útján jutnak el más testrészekbe
• a daganatsejtek a nyirokrendszeren keresztül jutnak el a szervezet más részeibe.

Bőrnedvesítők

A puhító, nedvesítő szerek megakadályozzák, hogy a bőrből víz és olaj távozzon. A nedvesítő anyagok jellemzően glicerint, ásványi olajakat vagy vazelint tartalmaznak, és rázókeverék, krém, kenőcs valamint fürdőolaj formájában készülnek, erősebb nedvesítő szerekhez tejsavat, glikolsavat kevernek. A nedvesítő szer alkalmazására a legalkalmasabb időpont az, amikor a bőr amúgy is vizes, közvetlenül fürdés vagy zuhanyozás után.

Altatók hatástartama

Nemzetközi név	Gyári név	Hatástartam	Utóhatás
nitrazepam	Eunoctin	hosszú	van
flunitrazepam	Flunitrazepam-B	hosszú	van
temazepam	Signopam	közepes	nincs
midazolam	Dormicum	igen rövid	nincs
brotizolam	Lendormin	közepes	nincs
cinolazepam	Gerodorm	rövid	nincs
zopiclone	Imovane	közepes	nincs
zolpidem	Stilnox	rövid	nincs
zalaplon	Sonata	közepes	nincs

Bőrbiopszia

A bőr szövettani vizsgálata. A bőrön észlelt elváltozás, kóros képlet diagnosztizálására alkalmas. A mintavétel helyi érzéstelenítésben történik, mely lehet felületes, ez azt jelenti, hogy érzéstelenítőt, pl. lidokaint oldat formájában vagy fagyasztásos technikát használnak, illetve lehet infiltrációs, mikor az érzéstelenítőt injekcióval a bőrbe juttatják.

Az érintett bőrfelületről szikével vagy egy speciális körkéssel mintát vesznek. A mintát mikroszkópos vizsgálattal analizálják, további elemzés miatt immuntechnikán alapuló vagy elektronmikroszkópos vizsgálatra is sor kerülhet.

A vizsgálat során fontos, hogy beteg tudassa orvosával fennáll-e érzéstelenítővel szembeni túlérzékenység, allergia, vérzékenység, illetve szed-e véralvadásgátló szereket.

Általában a kimetszés helyén nem túl nagy seb marad, varrni sokszor nem szükséges. Víz néhány napig nem érheti, az izzadást kerülni kell.

A szövődmények száma minimális, ér- vagy idegsérülés, sebfertőzés, hegképződés előfordulhat, valamint érzéstelenítővel szembeni allergia is.

Aromaterápiás illatszer, arcszesz

Illóolajokból kellemes illatú arcszesz, illatszer is előállítható. Oldjunk fel 70 ml, 96 %-os etil-alkoholban (tiszta szesz) 10-15 csepp illóolajat, és hagyjuk állni 48 órán át, majd adjunk hozzá 2 evőkanál vizet, és rázzuk össze az elegyet. Újabb 2 nap pihenő után szűrjük le egy papírszűrőn. Ha az illatot túl intenzívnek találjuk, kis víz hozzáadásával hígíthatjuk. Parfümszóróból permetezve, vagy arcszeszként a bőrbe dörzsölve használható.

Bokasüllyedés

A bokasüllyedés rossz testtartást okozhat, emellett könnyen kifáradnak miatta a lábfej és a láb izmai, fájdalom jelentkezhet a keresztcsonti tájékon és égő érzés a talpon. A bokasüllyedés hosszú távon porckopást okozhat a lábfejben, a térdben és a csípőben.

Az egészséges lábfej boltozata, mint egy lökésgátló védi a térdet, a csípőt és a hátat. Ez a boltozat azonban lesüllyedhet, ha valaki túlsúlyos, illetve ha gyakran és hosszú ideig viszonylag mozdulatlanul áll.

Ha a bokasüllyedés nem okoz fájdalmat, csak ritkán van szükség a kezelésére. Ha azonban járás vagy állás közben sajgó fájdalmat okoz, egyéni kialakítású talpbetét viselése segít a panaszokon. Jó hatásúak az izmokat és a szalagokat erősítő gyakorlatok is.

Antikoaguláns

Hatása:

Az antikoaguláns gyógyszer véralvadást gátló szer.

Az érpályán belül vérrögök kialakulásának a megakadályozására alkalmazzák, ennek következtében az erek elzáródásának gátlására használatosak.

Készítmények:

Véralvadásgátló például a Heparin, Kumarin, Coumadin, Warfarin.

Akné

Az akné általában az arcon, a nyakon, a mellkason és a vállakon megjelenő', a bő'r faggyúmirigyeinek fokozott működése következtében kialakuló pattanás, mitesszer. Az akné általában nem okoz komolyabb egészségügyi problémát, csak arra kell ügyelni, hogy a kitisztulás után ne okozzon maradandó heget. Egyes súlyosabb esetei – nagyon sok és mély pattanás, pustula – kezelésére gyógyszert is alkalmaznak. Pontos oka nem ismert, a hátterében leggyakrabban a pubertáskori hormonszint-növekedés áll, ami a faggyúmirigyek megnagyobbodását, ill. faggyútermelés növekedését eredményezik.

Bilirubin

A bilirubin vagyis az epefesték hemoglobinból, a vörösvértestek egyik alkotóeleméből képződik. Fokozott lebomlásakor, a lebontásért felelős enzim zavarai esetén, különböző májbetegségek előfordulásakor szintje megnő a vérben, illetve lerakódhat a bőrben és a szem szaruhártyájában jellegzetes sárgás elszíneződést okozva.

Baktericid

Baktériumölő hatás, mely lehet antibiotikum, fertőtlenítőszer.

Agyhalál

Az agyhalál meghatározása igencsak ellentmondásos.

Az agyhalál diagnózisának felállítása szigorú szakmai feltételeknek kell megfeleljen. Meg kell állapítani, hogy a beteg a visszafordíthatatlan kóma állapotába került, a pupilla-, légzési- és más reflexeket kiváltani nem lehet. EEG vizsgálattal agyi tevékenység nem mutatható ki.

Mindig ki kell zárni a kihűlés tényét (kevesebb, mint 32 Celsius fok), mert az reverzibilis tudatvesztést okozhat, illetve különböző tudatmódosító szerek túladagolását.

B2-vitamin

B2 (riboflavin) | Vízben oldódó vitamin

Hiánya: szájzugrepedést, bőrgyulladást, gyomor-bélrendszeri tüneteket, valamint visszamaradást okoz a növekedésben. Fő forrásai: tej, máj, tojás, élesztő, olajos magvak, hüvelyesek. Napi szükséglet Nők: 1,5 mg Férfiak: 1,8 mg

Borsosmentaolaj

Borsosmentaolaj eredete, származása:
A borsosmenta az ajakosvirágúak családjába tartozik. Kertben termeszthető, vadon nem fordul elő, évelő, mentolos ízű növény. Virágzó szárát évente többször lehet gyűjteni. Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Egyiptomban és Indiában honos. Magyarországon több száz holdnyi területen termesztik.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
A borsosmenta illóolaját virágzó hajtásaiból nyerik vízgőz-desztillációval. Az illóolaj színtelen, vagy enyhén zöldessárga színű, jellegzetes friss, mentaillatú.

Alkalmazásának egyik legfontosabb területe a különböző emésztőrendszeri megbetegedések (epehólyag-bántalom, máj- és hasnyálmirigy elégtelenség, gyomor- és bélgörcsök, fokozott bélgáz-képződés, fokozott bélingerlékenység). Fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő, hűsítő és fertőtlenítő hatással bír. Torokgyulladás és fogínygyulladás esetén is jól alkalmazható öblögetőszerként.

Olvasson bővebben a borsmentaolajról

Aquanatal

Az aquanatal a szülésre felkészítő' vízi mozgásforma, melyet kifejezetten kismamák részére fejlesztett ki Marina Alzugaray kubai-amerikai bába. Szabályozza a szervezet vízháztartását, csökkenti az ödémát, segíti az ellazulást, javítja az izomtónust, a légzést és az oxigén ellátást. A víz felhajtóereje jó hatással van a gerincre és az ízületekre. Pozitív idegrendszeri hatással bír, javítja a kismamák hangulatát, elmélyíti a mama és a baba közötti kapcsolatot.

Agytályog

Rendszerint a fül vagy az orr betegségeinek késői következménye, vagy a szervezet más részén kialakuló fertőzés szövődménye. Az agytályog térfoglaló folyamat képében jelentkező károsodás, letokolt gennygyülem. A leggyakrabban anaerob kórokozók, sztreptokokkusz baktérium miatt kialakult ritka elváltozás.

Tünetek:

Fejfájás, aluszékonyság, zavartság, görcsrohamok jelentkezhetnek. Majd később fokozódó koponyaűri nyomás, góctünetek lépnek fel. Láz, hidegrázás az előrehaladott esetekre jellemző. Fertőzésre igen kevés jel utal, de előfordul, hogy nincs is ilyen tünet.

Diagnózis:

Elvégzett koponya CT vizsgálattal jellegzetes kép látszódhat. MR vizsgálat is segíti a kórisme felállítását.

Kezelés:

Mindenképpen vénás antibiotikum adása szükséges, illetve esetleg a térfoglaló folyamat sebészi eltávolítása.

Bauhin-billentyű

A bélcsatornában helyezkedik el, a vékonybél és a vastagbél között. Feladata a vastagbélben lévő béltartalom visszajutásának megakadályozása a vékonybélbe.

Arcidegzsába

latin: trigeminus neuralgia vagy neuralgia nervi trigemini = a háromosztatú ideg fájdalma

Az arcidegzsába az arc beidegzéséért felelős háromosztatú (trigeminus) ideg ellátási területén jelentkező idegfájdalom. Rohamokban fellépő nagy intenzitású, lüktető, vagy hasogató jellegű fájdalom.

Antihisztamin

Az allergia kezelésének legfontosabb eszköze. Olyan gyógyszercsoport, amely az allergiát kiváltó hisztamin hatását ellensúlyozza.

Hatása:

Az antihisztamin ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik, mint a hisztamin, de természetesen nem vált ki semmilyen tünetet, ellenben megakadályozza az allergiás tüneteket kiváltó hisztamin receptorokhoz kötődését. Ha azonban a hisztamin már a receptorhoz kötődött, akkor az antihisztaminnak már nincs helye a receptorhoz kötődéshez. Ezért kell előbb a szervezetbe juttatni az antihisztamint.

Szedése:

Emiatt szokás már a pollenallergia időszakát megelőző két-három héttel elkezdeni adagolni a gyógyszert az allergiás betegeknél. Ha hirtelen fellépő, vagy nem várt okok miatt indul be az allergiás reakciósorozat, akkor a legelső, legenyhébb tüneteknél be kell szedni, mert ezzel is enyhíthetők a panaszok, bár a hatékonysága lényegesen kisebb.

Gyógyszerforma:
A legtöbb készítmény tabletta vagy kapszula formátumban kerül forgalomba, de vannak közvetlenül, a tüneti területre ható szerek is; orrspray, szemcsepp, krém és injekció formájában is adhatók. Az allergiás betegeknél általában ezeket együttesen alkalmazzák.

Néhány külsőleg alkalmazható szeren kívül a többi vényköteles.

Csoportosítás:

Az első generációs antihisztaminok hatóanyagai (klórfeniramin, difenhidramin, clemastin, hidroxizin) a központi idegrendszerre hatnak és erős nyugtatók – kellemetlen mellékhatásokkal – ezeket már nemigen alkalmazzák.

A második generációs antihisztaminok (cetirizin, loratadin, azelastin, mizolastin) gyors hatásúak, napi egyszeri adagolással is hatékonyak. A szénanáthával járó orrdugulást kevésbé csökkentik.

A javasoltnál nagyobb adagban – pl. súlyos csalánkiütéseknél – jelentősen rontják a koncentrációs képességet. Ilyen szerek a Zyrtec, Parlazin, Cetirizin-ratiopharm, Claritine, Erolin, Flonidan, Mizollen, Ebastin.

A legújabb generációs antihisztaminok hatóanyagai a fexofenadin, desloratadin, levocetirizin. A második generációs szerekhez képest is gyorsabban fejtik ki hatásukat és hatékonyabbak a tünetek enyhítésében, és még kevesebb kellemetlen mellékhatásuk van, ugyanis nem a májon keresztül bomlanak le a szervezetben. Telfast, Xyzal, Aerius tartozik közéjük.

Általános mellékhatása a legtöbb szernek, hogy álmosítók, figyelemtompítók, aminek mértéke az egyéni érzékenységtől függ.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Altatók
• Altatók veszélyei
• Gyógyszerallergia
• Gyógyszerterápia és táplálkozás

Amenorhea

latin: amenorrhoea = a menstruáció elmaradása, hiánya

Termékeny korban a menstruáció hiánya. Elsődleges, ha még sohasem jelentkezett, illetve másodlagos, ha már menstruált, de azóta elmaradt.

Agónia

Haldoklás, haláltusa. Néhány perctől akár órákig is tarthat. A tudat sokszor tiszta, de a beteg lehet zavart, vagy akár eszméletlen is. A légzés terminálissá válik, nagy de felületes légvételek jellemzőek.

Álmatlanság

latin: insomnia (álmatlanság)

Álmatlanságnak nevezzük az elalvás és az átalvás nehezítettségét, valamint az olyan alvászavarokat, melyek következtében a beteg az alvást elégtelennek és nem pihentetőnek ítéli meg.

Az álmatlanság nem tipikusan betegség, hanem egy olyan tünet, melynek számos oka lehet. Ilyen például a szabálytalan alvás-ébrenléti szokások, testi betegségek, gyógyszerhasználat, túlzott alkoholfogyasztás, az érzelmi élet problémái és a stressz.
Gyakran szorongás, idegesség, depresszió vagy félelem áll a háttérben.
Lehetséges hosszú időn át tartó (krónikus) álmatlanság is, mely látszólag semmiféle testi betegséggel, gyógyszerszedéssel vagy -elvonással, illetve stresszel nem áll kapcsolatban.

A felnőttek körülbelül 10%-ának van krónikus alvászavara, és mintegy 50%-uk számol be esetenként előforduló inszomniáról.

Tünetek:

• nehéz elalvás
• gyakori felébredés éjszaka
• túl korai ébredés

Az érintett ingerlékenységről, nappali fáradtságról, és stressz helyzetben a koncentráló képesség vagy teljesítmény csökkenéséről számol be.

Diagnózis:

A diagnózis felállításakor az orvos figyelembe veszi az alvási szokásokat, a gyógyszerhasználatot (beleértve az alkoholfogyasztást és a droghasználatot is), a stressz és a testmozgás mértékét. Mivel valakinek kisebb az alvásigénye, az álmatlanság diagnózisa csak az egyéni igények figyelembevételével történhet.

Kezelése:

Az álmatlanság kezelése a kiváltó októl és a panaszok súlyosságától függ. Amennyiben más betegség következménye, az adott kórkép kezelésével az alvás is javulhat. A legtöbb inszomniás ember esetében egyszerű életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres alvási szokások kialakításával javulást lehet elérni.

Amennyiben az alvászavar a személyt hétköznapi tevékenységében akadályozza, és közérzetét is rontja, jó hatás érhető el a legfeljebb egy héten keresztül, alkalmanként szedett altatókkal. A legtöbb ilyen szer receptköteles. A vénymentesen is kapható gyógyszerek közé tartozik az antihisztamin-hatású difenhidramin és doxilamin.

Ha az inszomnia hátterében érzelmi feszültség áll, ajánlottabb megoldás ér a stresszoldó kezelés, mint az altatók szedése. Álmatlanság és depresszió együttes fennállásakor kivizsgálás és a depresszió kezelése szükséges. A depresszió kezelése gyakran enyhíti a panaszokat, néhány antidepresszáns hatása révén közvetlenül is javítja az alvást.

Az álmatlanság kezelésére néha melatonint adnak, különösen időseknek, akiknek a melatonin szintjük gyakran alacsonyabb. A szer rövidtávon (legfeljebb néhány hétig) biztonságos, de hosszú távú alkalmazásával járó hatásai nem ismertek.

Aneurizma

Latin: aneurysma

Az érfal kötőszöveti gyengesége miatt keletkezett, pókhoz hasonló tágulat.

Leggyakrabban az artériák kétfelé ágazódásánál helyezkednek el és sokszor többszörösek. A fali gyengeség miatt ezek a zsákocskák kiszakadhatnak, vérzést indítva az agyállományban. Az aneurizma kialakulása azért is veszélyes mert a legtöbb esetben tünetmentesek.

Az aneurizma képződés rizikótényezői a magas vérnyomás, a dohányzás és a magas koleszterinszint, melyek mind az erek falát károsítják.

Ismert néhány betegséggel való társulásuk, gyakoribb megjelenésük, ilyen pl. a policisztás vesebetegség, a főverőér kifejezett szűkületével járó kórállapot.

Aneurizma tünetek

Hosszú évekig kialakulásuk és fennállásuk tünetmentes lehet. A környező szerkezeti elemeket nyomva góctüneteket okozhatnak. Megrepedésük esetén az agyhártya alatt vérzést okozhatnak, mely általában nagyon erős, hirtelen jelentkező fejfájással jár. A károsodott ér ellátási területén oxigénhiányos állapot alakulhat ki, a vérzés illetve vérömleny miatt pedig az agy más területei nyomás alá kerülhetnek és életveszélyes állapothoz vezethet. Az agyfolyadék áramlásának akadálya miatt agyödéma alakul ki, különböző góctünetek jelennek meg, bénulás, érzészavar.

Lefolyás

Néhány esetben az aneurizma megrepedését megelőzően órákkal vagy napokkal „figyelmeztető" vérzés indul, mely fejfájás képében jelentkezhet. Émelygés vagy tarkómerevség kísérheti, de mivel a tünetek nem specifikusak, a kórismére csak a kialakult vérzés után derül fény.

Az aneurizma diagnózisa

Az elvégzett koponya CT vizsgálat általában a vérzést igazolja, de negatív is lehet. Érfestéssel a kis zsákocskák láthatóvá tehetők. Gerincvelői folyadék vizsgálatával a nyert agyvíz véres lehet.

Az aneurizma gyógyítása

Az aneurizma sebészeti megoldását jelenti, illetve a további vérzések megelőzése.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Vérnyomásértékek
• Koleszterin
• HDL
• LDL

Antipiretikum

latin: antipyreticum = lázcsillapító szer

Hőcsökkentő, lázcsillapító gyógyszervegyületek, amelyek anélkül csökkentik a lázat, hogy a normális hőszabályozást lényegesen befolyásolnák.

A lázcsillapító készítmények közé tartoznak az aminofenazon, paracetamol, ibuprofen tartalmú gyógyszerek.

A cukorbetegség megelőzése

Első és legfontosabb, hogy amilyen hamar csak tudunk, kezdjünk el tudatosan táplálkozni. Együnk sok sok zöldséget, gyümölcsöt és kevés cukrot. Nem kell azonban lemondani minden „gasztronómia élvezetről", elég, ha megválogatjuk miből mit főzünk és azt is, hogy mit mikor eszünk. A legújabb tudományos kutatás (Harvard Egyetem) szerint a testsúlykontroll minél előbb való elkezdése a kulcs. Egyik oldalon a felhasználás növelése áll, vagyis a rendszeres testmozgás. A másik összetevő a nyersanyagok megválogatása.

Új felfedezés, hogy egyaránt fontosak a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a többszörösen telítetlen zsírsavak és a zöldség fogyasztása. A gyümölccsel okosan kell bánni (délben együk), mert a benne lévő fruktóz is káros lehet nagy mennyiségben. Azon elmélet már régen megdőlt, miszerint csak a répacukor és a zsír káros a szervezetünkre. Ma már a finomított fehér liszt és a só is ugyan olyan „ellenségnek" számít, a mangalicazsír fogyasztása viszont kifejezetten javallott.

Az új ajánlás értelmében a sovány tejtermékeket is ritkábban kell fogyasztani, hiszen bennük is rengeteg, gyorsan felszívódó tejcukor van.

Alapelv, hogy gyorsan felszívódó szénhidrátot (pl.: gyümölcs, csokoládé) tízóraira és ebédre, lassan felszívódót pedig reggel- uzsonnára- és vacsorára fogyasszunk. És igen, egészséges naponta 5x keveset enni.

A másik, de ugyan ennyire fontos tényező a sport. Lehetőleg naponta dolgoztassuk meg a szívünket egy kis kardió mozgással. Erre sem kell külön fitness termet otthon berendeznünk. Mindennapi tevékenységeinket is át tudjuk úgy alakítani ,hogy egészségesebbek legyünk tőlük. (hölgyeknél a boltból nem kocsival, hanem gyalog cipelni haza a szatyrokat, Uraknál biciklivel menni munkába).

A cukorbetegség előtti inzulinrezisztens állapot összefügg a testtömegindexxel, A súlynövekedés automatikusan növeli az IR-t, de ez a folyamat visszafele is érvényes. Egy kilogramm leadásával már javul az inzulinszint. Ha több szénhidrátot fogyasztunk el, mint amennyit elégetünk, akkor az bekerül a „raktárba" zsír formájában. Ha a cukorháztartásban zavar keletkezik, akkor a zsírháztartásunk is felborul. Vagyis, ha magas a cukrunk, akkor magas a vérzsírunk is, ami köztudottan káros. Elzsírosodnak az erek, kevesebb hely marad a véráramlásnak, csökken a sejtek vérellátottsága és a szervezetünk „lelassul".Nő az érfalakra nehezedő nyomás, és máris a magas vérnyomás betegségnél tarunk. Szívinfarktus,érelmeszesedés, vérrögképződés, szívelhalás.

Ördögi kör, mivel a szívbeteg ember már nem mozog(hat), a folyamat pedig tovább gerjeszti önmagát.

A megrémülés helyett érdemes a megelőzésre, a tudatos táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra koncentrálni! Ha már kialakult az inzulinrezisztencia, akkor sincs ok pánikra, hiszen ma már nagyon hatékonyan és szinte lemondásmentesen kordában tudják tartani a speciális hormonambulanciákon ezt a betegséget.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Cukorbetegség
• Cukorbetegség kezelése
• Cukorbetegség szövődményei
• Cukorbetegség tünetei
• I-es típusú cukorbetegség
• II-es típusú cukorbetegség
• Örökölhető-e a cukorbetegség?
• Terhességi cukorbetegség

Alkoholizmus szövődményei

A krónikus alkoholfogyasztás szövődményeivel az orvostudomány szinte minden szakterülete foglalkozik, mert olyan általánosan érinti a szervezetet, hogy szinte nincs olyan szervrendszer, amelyiket ne betegítené meg.

Gyakrabban előforduló szövődmények:

• Az alkohol lebontása túlnyomórészt (85%) a májban történik, az alkohol hatására acetaldehid keletkezik. Ez egy igen toxikus közti termék, ami a tartós alkoholfogyasztás számos következményéért tehető felelőssé. Súlyos visszafordíthatatlan májkárosodást okoz e folyamat: hepatitiszt, májcirrózist
• Az alkohol izgatja a gyomor-nyálkahártyát, fokozza a sósav-termelést, aminek következtében gyakori szövődmény az alkoholos gasztritisz és a gyomorfekély. Súlyos alkoholistáknál ez már nem visszafordítható folyamat.
• Az alkohol lebontásában fontos szerepet játszik a hasnyálmirigy, ezért túlzott fogyasztása krónikus hasnyálmirigy-gyulladást (pancreatitis) okozhat, de egyszeri alkoholmérgezés is kiválthatja az akut pancreatitist. A pancreatitis sejtpusztulással és kötőszövet-szaporodással, hegesedéssel zajlik, a túlzott alkoholizálás megszűnte után isfennmarad a hasnyálmirigy elégtelen működése.
• Az alkohol rendszeres fogyasztása gyakran súlyos avitaminózishoz (vitaminhiányhoz)vezethet. Különösen a B-vitamin csoport (ezen belül is a tiamin, a B1-vitamin) hiánya jellemző. Gyakori a folyadékvesztés, a dehidráció, a gyakori hányás alkoholos gasztritisz miatt, ami szintén fokozza a károsodásokat.

Altatók hatástartama

Nemzetközi név	Gyári név	Hatástartam	Utóhatás
nitrazepam	Eunoctin	hosszú	van
flunitrazepam	Flunitrazepam-B	hosszú	van
temazepam	Signopam	közepes	nincs
midazolam	Dormicum	igen rövid	nincs
brotizolam	Lendormin	közepes	nincs
cinolazepam	Gerodorm	rövid	nincs
zopiclone	Imovane	közepes	nincs
zolpidem	Stilnox	rövid	nincs
zalaplon	Sonata	közepes	nincs

Altatók veszélyei

A legtöbb altató vényköteles, mert számos veszélyes mellékhatásuk ismert.

Mellékhatások:

A nem megfelelően kiválasztott szerek, vagy más egyéni sajátosságok miatt hatásuk az ébredés utánra is kinyúlhat – bágyadtságot, figyelmetlenséget, fáradtságot okozva, ami különösen veszélyessé teszi a vezetést, gépkezelést.

Különösen nagy kockázatot jelent e szerek mellett az alkoholfogyasztás, antidepresszánsok, ópiátok, antihisztaminok alkalmazása. E szerek mindegyike a légzés lelassulását is eredményezheti, együtt alkalmazva pedig fokozódik e hatásuk.

Túladagolásuk súlyos – akár életveszélyes – következményekkel is járhat. Idősek és légzési zavarokkal küszködő betegeknél alkalmazásuk különösen kockázatos, mert e szerek gyakran csökkentik az agy légzőközpontjának a működését is.

Könnyen, rövid idő alatt kialakulhat az altatókkal kapcsolatos függőség. Az altatók elhagyásakor elvonási tünetek léphetnek föl. Ajánlatos a szer adagját lassan csökkenteni, a szedés teljes elhagyása hetekig tartson. A gyógyszer szedésének átmenet nélküli abbahagyása az eredeti alvászavar hirtelen romlását és a szorongás felerősödését vonhatja maga után.

Agyrázkódás

A koponya csontos falának ütköző agyállomány károsodása. Leggyakrabban a fejet érő ütés miatt alakul ki az agyrázkódás, mely az agyműködések hirtelen változásával jár, s ez gyakran eszméletvesztést idéz elő. Elesés ugyanúgy okozhatja, amikor valamilyen kemény tárgynak ütődik a fej, illetve mint amikor mozgó tárgy csapódik neki. Megesik, hogy a megsérült személy észre sem veszi a baját, csak a többiek észlelik tudatzavarát.

A sérülést szenvedett személynek átmeneti emlékezet kihagyása (amnézia) lehet. Bizonyos ideig nem emlékezik arra, hogy mi történt vele a baleset bekövetkezése előtt. Ezen kívül fájhat a feje, nehezen tud összpontosítani és a szemével fókuszálni, depresszióssá válhat, s hányinger és hányás gyötörheti.

Az agyrázkódás rendszerint átmeneti jellegű bántalom, amely nem jár tartós agyi károsodással. Súlyos esetben azonban elhúzódó a zavarodottság, vagy az eszméletvesztés. Éppen a tudati szint az a fontos mutató, ami alapján megállapítható az agysérülés súlyossága. Minél súlyosabb az agyrázkódás, annál tovább tart az eszméletvesztés. A legsúlyosabb esetek görcsökkel, hányással, izomgyengeséggel és a sérülés mértékétől függő agykárosodással járnak.

Az ideggyógyász megröntgenezi a páciens fejét és a nyakát, hogy kizárhassa a koponyatörés lehetőségét. Ha a sérült magánál van, és szövődménynek nem mutatkoznak jelei, az otthoni ágynyugalom és fájdalomcsillapító szedése ajánlott. Gondolni kell azonban arra, hogy a sérülés után akár negyvennyolc-hetvenkét órával is kialakulhatnak súlyos utóhatások.

Az első huszonnégy óra a legkritikusabb. Veszélyre utaló jel az ismétlődő hányás, a két szem egyenlőtlen méretű szembogara (pupillája), a zavarodott értelmi és változó tudati állapot, a görcsök és az, ha a páciens nem tér eszméletre. E jelek esetén okvetlenül sürgősségi orvosi ellátásra van szükség.

Ha a panaszok elmúlnak, a páciensnek még néhány napig ágyban kell maradnia, mert ez alatt a rendes agyműködése helyreáll. A sportolást három hónapig kerülnie kell. A második vagy az azt követő agyrázkódás ugyanis veszélyesebb, különösen akkor, ha az előzőnek a tünetei még nem múltak el teljesen. Még ha a második agyrázkódás enyhébb is, mint az első, a hatásuk összeadódhat, sokkal súlyosabb következményekkel járva.

Alveolus

A tüdőben a hörgők, majd hörgőcskék végein elhelyezkedő vak tasakok, tüdőhólyagocskák, vagy léghólyagok. Minden hörgőcskén fürtszerűen függnek, hatalmas felületet adva. A falukon megy végbe a tüdőbe került levegő és a hólyagocskák hajszálér hálózata között az oxigén és szén-dioxid cseréje.

Agyi bénulás

Az agyi bénulás kifejezést arra a betegségcsoportra használják, amelyre az jellemző, hogy hibás fejlődés vagy sérülés miatt romlik az agy motoros működése, ekképp nem képes megfelelően szabályozni a mozgásokat és a testhelyzeteket. Az agykárosodást betegség, hibás fejlődés vagy sérülés idézheti elő a megszületés előtt, alatt vagy röviddel utána. Gyakori ok a terhesség alatti rózsahimlő (rubeola), valamint a koraszülés és a nehéz szülés miatti agykárosodás. Arra is sok példa van, hogy semmilyen okra nem sikerül ráakadni. Az agyi bénulás egyébként nem örökletes.

A tünetek betegenként változnak. Némely agyi bénulásban szenvedő személynek nehézségei támadnak a finom motoros cselekvésekkel, gondja van az egyensúlyozással és járással, s akarattalan mozgásai jelenhetnek meg, pl. a kezei szabályozhatatlanul vonaglanak s a szájából nyál csorog. Másoknál intellektuális rendellenességek, tanulási nehézség, lassú növekedés, görcsök, valamint hallási és látási problémák támadnak. A bajra addig rendszerint nem derül fény, amíg a gyermek el nem éri az egy-két éves kort.

Az agyi bénulás nem gyógyítható. A kezelés ezért arra irányul, hogy a beteg a lehető legjobban kihasználhassa a lehetőségeit. Ezt fiziko- és beszédterápia, valamint lelki támogatás segíti elő. Az izom- és egyéb görcsök gyógyszerekkel oldhatók, járókával érhető el az egyensúly megtartása, de egyéb mechanikai segédeszközök igénybevétele is szükségessé válhat. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobb teljesítményre lesz képes a gyermek. Sok agyi bénulásban szenvedő ember élhet csaknem rendes életet, ha a problémával sikerül megbirkóznia.

A homeopátia története

A homeopátia az ún. nyugati, vagyis európai orvoslásból fejlődött ki. Utalásokat már Hippokratész (i.e. 460-377) tanaiban is találunk, de rendszerbe foglalása Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos, gyógyszerész, vegyész nevéhez fűződik.

Hahnemann a híres kínafakéreg-kísérletével fedezte fel a homeopátia lényegét. A kínafakéreg kivonat bevételével eredetileg annak lázcsillapító hatását kívánta bebizonyítani. A szer ismételt bevételével viszont a maláriához teljesen hasonló tüneteket tudott kiváltani. Rájött tehát, hogy ami kis adagban enyhíti/gyógyítja az adott tüneteket, az nagy adagban ki is válthat azokhoz nagyon hasonlóakat.

Több évi kísérletezés után 1796-ban született meg a megfigyelés alapján az ún. Hasonlósági szabály. A homeopátia elnevezése is innen ered, jelentése „szenvedésében hasonló". Ezek után Hahnemann azt a legkisebb dózist kezdte keresni, amely még hatásos, de biztosan nem ártalmas, mellékhatásoktól mentes. Megfigyelte, hogy a távolabbról hozzá látogató betegeknél az állapot javulása illetve a gyógyulás gyorsabban és teljesebben következik be, mint a közelebb lakó pácienseknél. Ez segített felismerni a potenciálás lényegét (potenciálás: ütve-rázás, a homeopátiás gyógyszerkészítés egyik lépése, melynek során az alapanyagokat különböző mértékben higítják és felrázzák. lásd később). A nagyobb távolságra utazók ugyanis a szekéren zötykölődve mintegy „ütve-rázták" a náluk lévő homeopátiás oldatokat, ezáltal azok egy magasabb energetikai szintre kerültek, így volt lehetséges, hogy ezek a páciensek sokkal jobban reagáltak a kezelésre.

1810-ben jelent meg Hahnemann és egyben a homeopátia alapműve az Organon, melyben tanainak elméleti és gyakorlati alapjait írta le. Az ún. klasszikus iskola további fejlődését segítette C. Hering (Philadelphiában alapította meg az első amerikai homeopátiás iskolát) és J.T. Kent amerikai homeopata orvos. A homeopátia további neves képviselői Sankaran, Vithoulkas, Scholten. Jelenleg a világ szinte valamennyi országában gyógyítanak homeopátiával illetve foglalkoznak a képzéssel.

Magyarországon a XIX.század elejétől kezdve gyógyítottak homeopata orvosok, többek között Kossuth és Széchenyi háziorvosa is homeopátiás módszereket használt. Háromszor tiltották be Magyarországon a homeopátia használatát. 1819-1846, 1849-1867, 1949-1990-ig. 1990. óta ismét engedélyezett módszer. 1991-ben alakult meg a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület (www.homeopata.hu), amely tagja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának.

Akut fájdalom

Az akut vagy heveny fájdalom a szervezet legfontosabb védekező mechanizmusa, ami a szövetek valamilyen károsodására hívja fel a figyelmet.

Ilyen szöveti károsodást okozhatnak például a szövetsérüléssel járó balesetek (csonttörés, zúzódás, izomroncsolódás stb.), vagy gyulladás esetében a fájdalomérzetet a perifériás idegsejtek speciális recepetorai (ún. vanilloid-receptorok) fogják fel, amelyek a gyulladás során képződő váladék fájdalomkeltő anyagaira érzékenyek. Az akut fájdalom hirtelen kezdődik és általában nem tart sokáig. Az erőteljes fájdalom kiválthat szapora szívverést, légzést, verejtékezést, emelkedhet a vérnyomás, és kitágulhatnak a pupillák.