2010. december 31., péntek

Ételmérgezés


Az ételmérgezés rendszerint heveny megbetegedés, amit baktériumokkal, vírusokkal vagy élősködőkkel szennyezett étel vagy ital elfogyasztása okoz. Ritkábban a zöldségeken és gyümölcsökön levő növényvédőszer-maradványok, mérgező vegyi anyagok, pl. ólom vagy króm, illetve mérgező bogyók vagy gomba a felelős az ételmérgezésért.

Noha az élelmiszerek tartósításának és tárolásának módszerei egyre fejlődnek, még ma is gyakori az ételmérgezés, különösen nyáron, amikor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ételeket nem hűtik le megfelelően, illetve az év folyamán bármikor, ha pl. a fagyasztott baromfihúst elkészítés előtt nem a megfelelő módon engedtetik fel.

Az ételmérgezés tünetei: hányás, émelygés, hasmenés, gyomorgörcsök és láz. Ha a tünetek 24 óra után sem enyhülnek, forduljon orvoshoz.

Az ételmérgezést gyakran az okozza, hogy a belek falát megtámadják az ott elszaporodó mikroorganizmusok, pl. az E.coli, a szalmonella, a Campylobacter vagy valamilyen egysejtű élősködők, illetve ha a bélrendszerben bizonyos baktériumok úgynevezett enterotoxinok, méreganyagokat termelnek, amelyek megtámadják a bél nyálkahártyáját, vagy felszívódnak a vérbe, lázat és egyéb tüneteket okozva.

Lásd: ételfertőzés

2010. december 30., csütörtök

DNS


A dezoxiribonukleinsav rövidítése. Genetikai információkat, az örökítőanyagot hordozó nukleinsav, az élet fennmaradása szempontjából meghatározó jelentőségű vegyület. A sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.A nukleinsavak ismétlődő nukleotid egységekből álló nagy méretű molekulák (polimerek). Az egyszerűbb szervezetnél a DNS mellett az RNS is hordozója az örökítőanyagnak. Ld. még kromoszóma

2010. december 29., szerda

Allergén


A szervezetbe, leginkább a légzés során a légzőrendszerbe nagy mennyiségben kerülnek be különböző kémiai tulajdonságú és méretű anyagok. Egyes embereknél az ilyen részecskék heves védekező reakciót váltanak ki. A nagyobb méretű részecskék nem jutnak el a tüdő hörgőkhöz, hanem az orr és a felső légutak nyálkahártyáján fennakadnak és itt váltanak ki allergiás reakciókat ún. szénanáthás tüneteket okozva. A kisebb méretű részecskék azonban eljutnak a tüdőhörgőkbe, asztmás rohamot váltva ki.

A "major allergéneknek" azok, amelyek a leggyakrabban váltanak ki allergiás reakciót. Ilyen például:

  • a Dermatophagoides pteronyssinus nevű atka anyagcsereterméke, amit a köznyelvben a házipor-érzékenységnek neveznek. Az atka szorosan kapcsolódik az emberéhez, mert tápláléka az emberi testről naponta lesodródó hámrészecskék, a folyadékot pedig a levegő páratartalmából nyeri. Százezerszám megtalálhatók minden berendezési tárgyunkban.
  • itthon szintén parlagfű (Ambrosia elatior) számít az egyik legtöbb panaszt okozó allergénnek. A gyomnövény pollenkiszóródása az időjárástól függően július végén, augusztusban válik intenzívvé. A pollen a felső légutakban, orrnyálkahártyán, a szem kötőhártyáján csapódik le és okoz szénanáthát (rhinitis et conjunctivitis allergica). A parlagfű és a parlagfű-allergia a nyugat-európai országokban gyakorlatilag ismeretlen, részben azért, mert a hidegebb időjárású területeken nem érik be a növény, másrészt kevesebb a parlagon hagyott terület.
  • A nyírfa (Betula varicosa) pollenje szintén gyakori oka az allergiás reakcióknak

Továbbigyakoribb allergének:

  • A macskaszőr, illetve bőr faggyúmirigyeinek terméke, ami a szőrön megszáradva por formájában terjed a levegőben
  • Kutyaszőr-allergiával, ez ritkábban okoz allergiás tüneteket
  • Egyes nagyvárosokban például a csótány (svábbogár) anyagcsere-termékei az ún. házipor allergia aktív okozói
  • A műanyaggyártásban használt izocianát kémiai anyag belégzése, súlyos asztmás reakciókat válthat ki, de számtalan más vegyi anyag okoz allergiás panaszokat

A környezetünkben gyakran előforduló, allergiát okozó vegyi anyagok:

  • formaldehidok, hydrocarbonátok és phenolok. Alkotó anyagai például a légfrissítőknek, fertőtlenítő szereknek, szigetelő anyagoknak, festékek, üzemanygoknak, gyógyszereknek stb.

2010. december 28., kedd

Bradikardia


latin: bradycardia

Lassabb szívműködést, a szívverés lelassulását jelenti. Akkor nevezzük bradikardiának, ha percenként a szívverések száma kevesebb, mint 60. Oka lehet gyógyszerhatás, mérgezés, a szív ingervezető vagy ingerképző rendszerének a zavara, pajzsmirigybetegség. Sportolóknál normálisan is előfordulhat.

A hirtelen lassuló szívműködés panaszt okozhat, szédülést, émelygést, rossz közérzetet, akár eszméletvesztést is.

A tartós, tünetekkel járó bradikardia jelentkezésekor szívgyógyászati (kardiológiai) vizsgálat szükséges.

2010. december 27., hétfő

Fájdalomcsillapítás


Az aneszteziológia, az érzéstelenítéssel és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág eredményeinek köszönhetően a fájdalomérzet hosszabb-rövidebb időtartamú átmeneti kiküszöbölése megoldottá vált.

Így egyes orvosi beavatkozások, súlyos sérülések vagy bizonyos betegségek esetén a szervezetet veszélyesen megterhelő fájdalomérzet kiiktatható. Az esetek többségében a fájdalomérzet kialakulását azonban nem ilyen speciális vagy kritikus helyzetek váltják ki, gondoljunk csak a „mindennapi" fejfájásokra vagy ízületi fájdalmakra. A kiváltó okok rendkívül összetettek lehetnek, így a legmegfelelőbb fájdalomcsillapító, illetve az okokat megszüntető – ha egyáltalán ez lehetséges – terápiát sem könnyű megtalálni.

Közismert, hogy például egy bőrsérülés, égés a valódi súlyosságához képest sokkal nagyobb fájdalmat okozhat, mint a szervezetre jóval veszélyesebb sérülés, vagyis a fájdalomérzet nem feltétlenül áll arányban a sérülés súlyosságával. Ez a jelenség egyrészt azzal magyarázható, hogy a fájdalomérzékelő receptorok nem egyenletes számban oszlanak el az emberi testben, például a háton sokkal kevesebb van belőlük, mint a kezeken vagy az arcon. Másrészt e fájdalomérzékelő készülékek genetikailag meghatározottan, egyénenként változó számban fordulnak elő az emberi szervezetben, így ugyanaz a sérülés az egyik ember számára elviselhetetlen fájdalommal jár, míg a másik számára tűrhető.

Mivel a fájdalomérzet, a fájdalomküszöb és fájdalomtűrés egyénenként változó, ezért a fájdalomcsillapító terápia is egyénre szabott, s az orvos csak a betegre hagyatkozhat annak megítélésében, hogy megfelelő-e a szer, illetve az adagolás. Vannak, akiknél már a kis dózis is azonnal vagy hosszútávon elegendő, s vannak, akiknél nem, ezért az adagolást is egyénileg, a páciens visszajelzése alapján kell beállítani és változtatni. A három lépcsőben felépített fájdalomcsillapítás alapelvei – amelyeket a WHO elsősorban a daganatos betegségekkel kapcsolatban ajánlásként fogalmazott meg – más erős krónikus fájdalommal járó betegségeknél is jól alkalmazható. E szerint első lépésben nem szteroid gyulladáscsökkentőket, valamint Algopyrin és paracetamol tartalmú szereket kapnak a betegek, a következő lépésben enyhe opioidokat (pl. Codein, Dihydrocodein, Tramadol), míg a harmadik lépcsőben erős opioidokat használnak. Ez utóbbi fájdalomcsillapító szerek alkalmazására leginkább a tumoros betegségekben szenvedőknél kerül sor.

A fájdalomcsillapítás nem csak a szenvedés enyhítése miatt szükséges, hanem más kóros elváltozások, és nem utolsó sorban az immunrendszer leromlásának megelőzése miatt is feltétlenül fontos. A hosszantartó vagy gyakran visszatérő fájdalom esetén az idegsejt reakcióképessége megváltozik, és a szervezetre negatív hatású, kóros láncreakciókat kiváltó fehérjék és peptidek termelésébe kezd – lecsökkentve a szervezet védekező képességét, fizikai és szellemi erőnlétét, ami depressziót is kiválthat.

A világ fejlettebb felén a fájdalom csillapításának kötelezettsége szinte minden országban az egészségügyre vonatkozó törvény által előírt feladat, így nálunk is. Az 1997-es „CLIV. törvény az egészségügyről" kimondja, hogy sok más, az egészséget helyre állító feladat – a fájdalmat kiváltó ok megszüntetése – mellett az egészségügyi ápolási és gondozási feladatok egyike a betegség okozta fájdalom csökkentése és a szenvedés enyhítése. A törvényhez kapcsolódó 1998-as kormányrendelet azzal egészítette ki a fájdalom csillapítására vonatkozókat, hogy az orvosnak abban az esetben is kötelessége a fájdalomcsillapítás, ha egyébként a halálos kimenetelű betegségben szenvedők a betegség visszaszorítására vagy szinten tartására vonatkozó terápiát a beteg visszautasítja. A fájdalomcsillapító terápiáról ugyanis a beteg nem mondhat le, s akarata ellenére is folytatni kell.

Annak ellenére, hogy a fájdalomcsillapítás a laikus beteg számára magától értetődő és elvárható egészségügyi ellátási feladat, mégis nagyon sok problémát vet fel a mindennapi gyakorlatban. Ezt leginkább a krónikus fájdalmat okozó betegségekkel – pl. tumoros vagy reumatikus betegséggel – együtt élők tapasztalhatják. Amellett, hogy orvosilag sem egyszerű megtalálni a leghatékonyabb terápiát, sok korszerű kezelési technika nem támogatott vagy csak nagyon kis mértékben, illetve csak egyedi elbírálással juthat hozzá térítésmentesen a beteg. Ilyen például a beültethető adagolóeszközökkel történő gyógyszeres, vagy az epidurálisan végzett fájdalomcsillapítás, de az idegösszeköttetések sebészi vagy műszeres (elektroterápiás készülékek) blokkolása is a korszerű fájdalomcsillapítás körébe tartozó módszerek, illetve a fájdalom csökkentésére használt sugárterápia.

2010. december 26., vasárnap

Fül


A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. A levegőben terjedő hanghullámok először mechanikai rezgésekké, majd elektromos idegingerületekké alakulnak át, így jutnak el az agyba, ahol az ingerületek értelmeződnek. A fül érzékeli a nehézségi erőhöz viszonyított testhelyzetet is, és az agyba áramló információkat alapján marad fenn az egyensúlyi helyzet.


A fül a koponya halántékcsontjának üregeit foglalja el. Három elkülönített része a külső fül, belső fül és középső fül.


Betegségei:

  • Süketség
  • Szédülés
  • Forgásérzés
  • Belsőfül-gyulladás
  • Meniére-betegség
  • Fülzúgás
  • Csecsnyúlvány gyulladás
  • Középfülgyulladás
  • Otoszklerózis
  • Külsőfül-gyulladás

2010. december 25., szombat

Bergamottolaj


Bergamottolaj eredete, származása:
A bergamott Olaszországban (Szicíliában ás Kalabriában), Elefántcsontparton, Guineában és Brazíliában honos narancsfajta. Kesernyésebb illatú, mint a citrom, könnyű, friss fafajta.


Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
Az illóolajat a bergamottfa érett vagy éretlen terméséből többnyire préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással) nyerik ki. A gyümölcs héjából hideg sajtolással állítanak elő illóolajat, emellett vízgőz-desztillációval is előállítható.
Az illóolaj színe zöld vagy zöldessárga, kellemes, friss gyümölcsre emlékeztető illatú.
A préseléssel kinyert illóolaj főbb alkotórészei a linalil-acetát és a linalool.

Illata élénkítő, antidepresszáns hatású. Használata szorongás és alvászavarok esetén egyaránt ajánlott. Párologtatva és aromás fürdőbe téve jó hatással van a lelkünkre. Erősíti a szellemi erőt, koncentrációt, és segít a hosszú távú fizikai megterhelés esetén. Használata légúti problémáknál is javasolható.


Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt használják krémekben, lemosókban sebekre, pattanásokra. Kiválóan alkalmas zsíros bőr ápolására, pattanások ecsetelésére. Herpesz, fog- és szájápolás esetén öblögessünk bergamottolajos vízzel.

Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásáról bővebben itt olvashat.

2010. december 24., péntek

Demencia


latin: dementia = értelmi hanyatlás, elbutulás

Az ideggyógyászati betegségek közé tartozó kórkép. 65 év felett a lakosság még csak 1%-a érintett, de ekkor is már enyhe értelmi hanyatlás 10-15%-ban előfordulhat. 90 éves kor felett az idősek harmadánál alakul ki demencia. Az intellektuális működés és kognitv képességek előrehaladó romlása. Hátterében sokféle kórkép állhat, anyagcserezavar, szerkezeti károsodás vagy fertőzés indíthatja el a dementálódást. Bármelyik életkorban kialakulhat, de főleg időskori betegség. Fiatalabb korban agyi sérülés, oxigénhiányos állapot következményeként jelenhet meg. El kell különíteni a korral járó memóriazavartól, mert demenciában más működési zavar is fellép. Depresszióhoz is társulhat, ilyenkor mindkét kórkép kezelendő. Sajnos a szellemi hanyatlás nehezen befolyásolható.

Okai:

Az idegsejtek számának és a köztük fennálló kapcsolatok (szinapszis) jelentős csökkenése vezethet a demencia tünetegyüttesének kialakulásához. A hátterében korábban elszenvedett stroke, koponyasérülés, agyvelőgyulladás állhat. A krónikus betegségek is jelentősen növelhetik a demencia kialakulásának a valószínűségét. A cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, elhízás szövődményei szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez vezetnek. De kialakulhat gyógyszerek, alkohol, vegyi anyagok, dohányzás hatására is. Megkülönböztethető reverzibilis (visszafordítható), illetve irreverzibilis (visszafordíthatatlan) eredet. Sokszor a dohányzás, gyógyszer vagy alkohol elhagyása után a demencia javul, a betegség folyamata visszafordítható.

Tünetek:

Demenciánál az értelmi képességek betegség miatt hanyatlanak. Az időskori feledékenység - ha mértéke nem romlik - még nem demencia, ez sokszor normális folyamat.

A demenciák nagy része Alzheimer-kórhoz vagy a vaszkuláris (érrendszeri) eredetű csoporthoz tartozik, a kisebb arány a reverzibilis, más ok által kiváltott betegség.

Demenciában a memória, az ítélőképesség romlik, beszédzavar (afázia), érzékszervi működési zavarok (agnózia) alakulhatnak ki, az összerendezett mozgások képtelensége (apraxia)jelenik meg, a személyiség és a magatartás megváltozik. Gyakran társul hozzá szorongás, depresszió, ritkábban téveszmék jelennek meg.

A beteg szociális kapcsolatai is megromlanak, nem képes önellátásra.

Diagnózis:

A demencia diagnózisának felállításában mind a beteg, mind a hozzátartozók szerepe is fontos. A részletes belgyógyászati kivizsgálás mellett ideggyógyászati és pszichiátriai vizsgálatra is szükség van. Különböző demencia teszt kitöltésével a betegség előrehaladottságát lehet megállapítani.

Kezelése:

Több szálon zajlik a kezelése az állapotromlás megállítása és az életminőség javítása az elsődleges cél. A nootrop szerek alkalmazásával a memória javítása kísérelhető meg, mint pl. gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, vagy cerebrolysin. Sokszor használják időskori szellemi hanyatlás esetén, agysérülés után, demenciában.

Ha depresszió is megjelenik a betegnél, antidepresszáns kezelést kell alkalmazni. Alvászavar esetén korszerű altatók használata fontos, mert néhány elavult hatóanyag is kiválthatja a demencia kialakulását.

Alzheimer-kór kialakulása esetén E-vitamin és selegilin terápia adható.

A beteg pszichés vezetése és ápolása csaknem ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen tényező, mint a gyógyszeres terápia.

2010. december 23., csütörtök

Endorfin


A köznyelvben gyakran csak „boldogsághormonnak" nevezett fehérjemolekulák a gerincesek agyában képződő peptidek, amelyeknek a morfinhoz hasonló erős fájdalomcsillapító hatásuk van. A leghatékonyabb fájdalomcsillapító egyik legfontosabb „feladata" a traumás helyzetek leküzdése, s az életben maradás biztosítása, amit nagyon sok súlyos sérült csodával határos megmenekülésének története is bizonyít. A fájdalomcsillapítás mellett kiegyensúlyozó hatása van, a nyugalom- és örömérzet befolyásolásában is nagy szerepe játszik. Fokozott endorfintermelés lép fel például a ritmikus mozgás során, ennek köszönhető például a csecsemők ringatásának nyugtató hatása, vagy ezzel magyarázzák a futók eufóriaérzetét, de a tánc vagy az erőteljesen ritmikus zene is eredményezhet ilyen folyamatot. Az alkoholizmusra való hajlam örökölhetőségével kapcsolatban spanyol kutatók kimutatták, hogy az endorfinhi� �ny vagy termelésének alacsony szintje örökölhető tulajdonság. Mivel az örökletes állapot csökkenti a szervezet saját béta-endorfin szintjét, ezekben a személyekben könnyebben jöhet létre hozzászokás a többlet alkoholbevitellel szemben.

2010. december 22., szerda

Anabolikus szteroidok


Az anabolikus – beépítő és raktározó – hatást mutató szteroid gyógyszerkészítmények gyűjtőneve. Az anabolikus anyagok serkentik a fehérjeszintézist, erősítő hatásúak, elősegítik a fehérjék tárolását, gátolják a fehérjeveszteséget.

Gyógyászatilag leromlott fizikai állapot, kimerültség, súlycsökkenés, valamint nagyon ritkán csontritkulás ellen alkalmazzák. A testépítő, teljesítményt növelő, valamint károsító hatásuk miatt a sportolóknál doppingszernek minősülnek.

Az anabolikus szteroidok mellékhatásai

A hosszú ideig tartó nagy dózisú szteroid használat súlyos mellékhatások kialakulásához vezethet. A legjellemzőbb melléhatásai a szteroid szedésnek:

  • Nők esetében férfiasodás
  • Férfiaknál nőiesedés
  • Májkárosodás
  • Megemelkedett vérnyomás, emiatt szív és érrendszeri panaszok
  • A kortizol szint emelkedése, immunrendszeri károsodás

Kapcsolódó szócikkek

Alkoholizmus szövődményei

Kortikoszteroid

Erythropoietin – EPO, Vérdopping

2010. december 21., kedd

Altatók


Rengetegen küzdenek alvászavarral. Két fajtája különböztethető meg, vagy elaludni nem tudnak, vagy hajnaltájban felébrednek és már nem tudnak visszaaludni.

Teendők:

Mielőtt gyógyszerhez nyúlnánk, azonban mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy az esti lefekvésnek megadjuk-e a módját, és mindent megteszünk-e a békés nyugovóra térés érdekében. A legnehezebb ilyenkor az aggasztó gondolatok elűzése, de kellő önfegyelemmel ez is elérhető, hiszen ilyenkor úgysem tehetünk semmit.

Érdemes valamilyen nyugattó hatású rituálét kialakítani, ami kellemes álmosságérzetet válthat ki.

Ha az önkezelési technikák nem segítenek, akkor forduljunk orvoshoz, de lehetőleg szakemberhez, vagyis keressünk fel egy alváslabort, ahol pontosan kideríthető, hogy mi áll az alvászavar hátterében.

Az alvászavar kezelése:

Ha mégis indokolttá válik a gyógyszeres terápia, akkor azt mindenképpen orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk és törekedjünk arra, hogy minél rövidebb időn belül elhagyhassuk szedésüket.
Azért is célszerű orvosi javaslatra, illetve felügyelet mellett szedni ilyen szereket, mert a nem megfelelő adagolás vagy a rosszul kiválasztott szer nem kívánt mellékhatása elkerülhető.

Mellékhatások:

A rosszul kiválasztott, illetve beállított szerek mellékhatása lehet a felébredés utáni bágyadtság, másnapossághoz hasonló érzés, szédülés, szájszárazság és idősebbeknél a zavartság.

Altatók hatástani csoportjai:

A leggyakoribb, ma használatos szerek a benzodiazepinek, két kategóriába, rövid és hosszú hatású csoportba sorolhatók. Logikusan, az előbbieket az elalvást segítendő szedik, utóbbiakat inkább a hajnali ébredés kivédésére, így helyes adagolás híján hatásuk túlnyúlhat másnapra.

Ötven éves kor fölött a szedés további buktatója, hogy a korral lassult anyagcsere nyomán az altatók, nyugtatók hatóanyagai tovább vannak jelen a szervezetben. Így még másnap is hatnak, feleslegesen álmosítanak, bágyasztanak, és ezáltal veszélyhelyzeteket teremtethetnek.

A vény nélkül kapható szerek általában antihisztaminokat tartalmaznak, amik szintén tovább hatnak, mint kellene.


A felnőtteknek használatos altatók nem alkalmasak a gyermekek alvászavarainak a kezelésére. Kisebb gyermekeknek, ha éjszakánként rendszeresen felébred, allergiaellenes szerek, nagyobbaknak esetleg nyugtatók adhatók – de csak szigorúan orvosi javaslatra.

Hozzászokás:
Az altatók a hozzászokás veszélye miatt csak átmenetileg adhatók, elhagyásuk pedig fokozatosan történhet. Hirtelen elhagyásukat még több hétig nyugtalan alvás, gyakori korai felriadás kíséri.

Veszélyeik:

Amíg az altató hatása teljesen el nem múlik, nem tanácsos alkoholt fogyasztani, vezetni, állványon vagy veszélyes géppel dolgozni.

2010. december 20., hétfő

Angol-kór


latin: rachitis

D-vitamin hiányos állapot, anyagcsere-zavar, melynek elsődleges jellegzetessége a csontfejlődés zavara. Leggyakrabban csecsemőkorban alakul ki.

2010. december 19., vasárnap

ACIDUM FORMICICUM


Magyar neve: hangyasav, CH2O2.

Természetes hangyasavból készítik, egyes rovarok csípéseiben és harapásaiban megtalálható vegyület.
(Monokészítmények) csoportjába tartozó szer
Hatásterület:
Általános "áthangolásra", bőr, ízületek, vese, gyomor, bél, tüdő.
Farmakológia:
A hangyasav a bőrben vérbőséget okoz, később savókilépés jöhet létre: égési sérüléseket okozhat, folyékony állapotban belélegezve erős köhögést válthat ki, égő-csípő érzést okoz.
Nagy mennyiségben a szervezetbe jutva a testhőmérséklet 1-1,5 Celsius fokos csökkenését okozza, bőséges vizeletürítés, nagyobb dózisban pedig a harántcsíkos izmok rángógörcsét válthatja ki, a halál a légzőizmok görcse miatt következik be.
Alkalmazás a hagyományos gyógyászatban:
A népi gyógyászatban köszvényes, ekcémás, reumás panaszok enyhítésére alkalmazták.
Klinikai alkalmazás – bevált indikációk:
- Allergiás folyamatok
- Ízület-izomgyulladások
- Vesebántalmak
- Rákos betegségek végős stádiumában

2010. december 18., szombat

D-vitamin


D-vitamin (kalciferol) | Zsírban oldódó vitamin

Hiánya: a csontok fejlődési zavarát okozhatja. Gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okoz.
Fő forrásai: hal, halmájolajok, máj, tojás. Fontos a napfény hatása a bőrre!

Napi szükséglet
Ha a bőrt napfény éri, elegendő D-vitamin képződik; a kimozdulni képtelenek étrendje napi 10 µg-ot tartalmazzon

2010. december 17., péntek

Apoptózis


A sejtek programozott halála. Fiziológiás körülmények között az osztódás és az apoptózis egyensúlyban van. Ha a jelátviteli rendszer meghibásodik, a sejtosztódás proliferáció és/vagy az aktív sejthalál szabályozatlanná válik. A genetikai állományt DNS is sok károsodás érheti a sejt élete során, melyet kijavíthat. Ha ez nem működik, akkor a sejt önmagát elpusztító mechanizmusa aktiválódik és a hibával együtt elpusztul, vagy ha a génhiba megmarad, proliferációkor a hibák az utódsejtben is megjelennek.

Az apoptózis folyamatában meghatározó szerep jut egy többlépcsős rendszernek. A „halálreceptorok" aktiválódása indítja el az enzimek láncreakcióját.

A daganatos sejt osztódása több ponton is eltér a normál sejtétől. Lényeges különbség lehet a ciklusidő, mely a daganatok esetében hosszabb, illetve az apoptózis kiváltásának elmaradása. Ennek következtében a daganatsejtek korlátlanul szaporodnak. További sajátság, hogy a nyugalmi fázisban lévő sejtek - tehát osztódásra hajlandóságot nem mutatók - is osztódásnak indulnak így a sejtciklusban sokkal több sejt vesz részt.

Az apoptózis programját leegyszerűsítve két jelút aktiválhatja. A "külső" úton a halálligandok kötődnek a megfelelő receptorokhoz. Illetve a "belső" úton, amelyet különböző stressz faktorok, hipoxia, DNS-károsodás indukálhat.

2010. december 16., csütörtök

Cukorbetegség kezelése


A kezelés célja a normál vércukorszint tartós fenntartása, és ezáltal a szövődmények kialakulásának megelőzése. A cukorbetegek általában jelentős életmódváltásra kényszerülnek, szigorú diétát kell betartaniuk, az elhízottaknak jelentősen csökkenteni kell a testsúlyukat, rendszeressé kell tenni a testmozgást. Az életmódváltás mellett elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A cukorbetegség inzulin-pótló eljárással (általában I. típusú cukorbetegség, valamint terhességi cukorbetegség esetén), valamint szájon át szedhető vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel (főként II. típusú cukorbetegség esetén) kezelhető.

2010. december 15., szerda

Afázia


A beszéd megértésének vagy kifejezésének zavara. Az afázia különböző típusú és eredetű beszédzavar összefoglaló neve, amit az agyi beszédközpont valamilyen sérülése okoz, agyvérzés, fertőzés, daganatos betegség következményeként fellépő károsodás.

Az agyban a beszéd kivitelező apparátusa a jobb kezeseknél a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatban, ez a Broca-terület (az összefüggést felismerő kutatóról kapta a nevét). A beszédértést a Wernicke-terület (szintén az összefüggést felismerő kutatóról elnevezve), az első halántéki agytekervény irányítja. A két agykutató a beszéd szenzoros (érző) és motoros (mozgató) központjait az agy egyes területeire lokalizálták, és beszédzavart e területek valamilyen sérülésével magyarázták. Abeszédfunkciókat és azok zavarait ma már nem így közelíti meg a tudomány, hanem a beszéd képességét és megértését összetett idegrendszeri folyamatok eredményének tekinti, így ezek zavarait is több tényezőben tárják fel.

Az afázia típusai: a beszédmegértési zavar, ép hallás mellett (szenzomotoros), beszédszervi és beszédkészség zavarai (motoros), az egyes szavak megértésének gátoltsága (szemantikai), mondatalkotási képtelenség (agrammatizmus).

2010. december 14., kedd

Abakteriális


Nem baktériumok által okozott gyulladásos folyamat, melyet kiválthatnak vírusok, gombák, férgek, illetve más károsító hatások.

2010. december 13., hétfő

Allergia


Az allergia (atópia) olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre, a védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál. Az allergia szót a 19. században kezdték el használni, a természetes állapottól való valamilyen eltérést értették rajta. A másik gyakori kifejezés, amit az allergia kapcsán hallhatunk az atópia, ami azt a folyamatot jelenti, amikor a szervezet egy külső kémiai hatóanyaggal szemben nem jellemző reakciókat produkál. Aallergia és az atópiakifejezések alatt ma már ugyanazt értjük.

Három betegségcsoportot sorolunk ide:

  • szénanátha,
  • asztma (asthma bronchiale)
  • és az ekcéma

Jellemzők:

A három betegségre egyaránt jellemző, hogy a külvilágból – leginkább belélegzéssel a szervezetbe jutó – egyébként nem károsító anyagra úgy reagál az emberi szervezet, mintha az súlyos károsodással fenyegetné, és a védekező mechanizmus megpróbálja eltávolítani. Szénanátha esetén a heves hörgőgörcs, akadályozza az allergén behatolását. Ekcémánál elsősorban táplálék- vagy gyógyszerérzékenység következtében jelentkezik jellegzetes viszkető bőrkiütés a testfelület bármely részén. Az anafilaxias reakciót heves általános tünetek, vérnyomásesés jellemzi, amely az időben történő felismerés elmaradása esetén végzetes is lehet – főként fiatal korosztályokban szedi minden évben áldozatait.

A betegség kialakulásának okai:

Az utóbbi évtizedekben az allergiás betegségek megsokszorozódtak, a fejlett gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően a végzetes anafilaxiás reakciók ritkák, de ennek ellenére az asztmás halálesetek száma stagnál. E világjelenség okaira számtalan kutatás folyik, így kiderült, hogy nincs egyértelmű összefüggés a levegőszennyezettség és allergiás esetek számával. Az viszont egyre egyértelműebben kirajzolódik, hogy a világ fejlettebb felének betegsége, ahol a csecsemő-gondozásban nagy szerepe van a higiéniának. Azt feltételezik egyes kutatók, hogy bizonyos baktériumok, vírusok, parazitak a bőr felszínén és a bélrendszerben szükségesek a szervezet egészséges immunválaszának kifejlődéséhez, ezeknek az elmaradása az immunrendszer "deviáns" viselkedését eredményezheti, és oka lehet a későbbi allergiának. Az allergia kialakulásában az örökletes tényezők is közrejátszanak.

2010. december 12., vasárnap

Erdeifenyőolaj


Illóolaj eredete, származása:
A Pinus nemzetségbe tartozó, egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fa. Nyitvatermő, egylaki fenyő. 20-30, de akár 40 méter magasra is megnőhet. Kérge a talajhoz közel vastag, szürkésbarna, a magasabb részeken vékonyabb, vöröses. Virágzata toboz. Magas gyantatartalommal rendelkezik. Eurázsiában honos, de már Európában is megterem. Ma az erdeifenyő a legelterjedtebb fenyőfajunk, területe közel 150 ezer hektár.

Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:

Tűleveleiből vízgőz-desztillációval illóolajat állítanak elő.
Olaja antimikrobiális, bőrvörösító, keringésfokozó és tonizáló hatású. Gyakori alkotórésze homlok- és arcüreggyulladás, hörghurut okozta légúti megbetegedések esetén használható kenőcsöknek, akut légúti megbetegedésekben használható inhaláló szereknek. Izom- és idegfájdalom, reuma, ízületi gyulladás esetén használatos kenőcsök, bedörzsölő szerek fontos alkotórésze. Külsőleg test- és lábápoló dezodorokban és habfürdőkben használják fel. Légfrissítőként alkalmazva enyhíti a fáradtság, kimerültség tüneteit és könnyíti a légzést.

Bővebben itt olvashat az erdeifenyőolaj hatásairól.

2010. december 11., szombat

Aneszteziológia


Az aneszteziológia az érzéstelenítéssel és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág. Az aneszteziológia célja, hogy az orvosi beavatkozások során – pl. műtét, vagy jelentős fájdalommal járó vizsgálat – biztosítsa a zavartalan altatást és alvást, illetve a beavatkozás alatti fájdalom-mentességet.

2010. december 10., péntek

Addiktológia


A különböző' szenvedélybetegségekkl vagy más néven addikciókkal foglalkozó orvosi szakterület.

Legismertebb területe az alkohol- illetve drogfüggő'ség.

2010. december 9., csütörtök

Faggyúmirigy


A faggyúmirigy a bőrben található faggyút termelő képződmény. Általában szőrtüszővel áll kapcsolatban. A faggyú a bőrt, valamint az egész szervezetet védi a külső behatásoktól. A faggyú termelése lehet fokozott, ekkor pattanás, akne alakulhat ki, csökkent működés esetén a bőr töredezett, száraz lesz.

2010. december 8., szerda

Bárány Róbert


Bárány Róbert

(Bécs, 1876. április 22. - Uppsala, 1936. április 8.)

Nobel díjas orvos

Magyar származású Nobel díjas orvos. Bécsben született 1876. április 22-én. A bécsi orvosegyetemen szerzett diplomát, majd számos németországi klinikán pszichiátriai és belgyógyászati tanulmányokat végzett. 1905-ben visszatért Bécsbe a fülészeti klinikán Politzer mellett dolgozik. 1914-ben kapta meg a Nobel-díjat az egyensúlyszerv élettanával és kórélettanával foglalkozó kutatásaiért. 1915-ben hadifogságba került, de egy év múlva szabadult. 1917-től Uppsalaban az egyetemen folytatta munkáját, ott is halt meg 1936. április 8-án.

2010. december 7., kedd

Fájdalomcsillapító szerek


Olyan gyógyszercsoport, amelyet a fájdalom csillapítására fejlesztettek ki. Három főbb csoportba sorolhatók: az enyhe fájdalmakra használatos szerek, amik általában aszpirint vagy paracetamolt tartalmaznak. A másik nagy csoport, amelyek főként izom és ízületi fájdalmakra ajánlottak. Ezek egy része egyben láz- és gyulladáscsökkentő hatóanyagot is tartalmaz. A harmadik csoportba a legerősebb analgeticumok tartoznak. Leginkább morfinszármazékok, amelyeket akut fájdalom, vagy súlyos betegségek (tumoros vagy súlyos reumatológiai betegségek) okozta krónikus, erőteljes fájdalom enyhítésére alkalmaznak. A vény nélkül kapható, az ún. OTC-szerek csoportjába tartozó fájdalomcsillapítók többsége egyben láz- és gyulladáscsökkentők is. Hosszantartó és nagy adagban történő alkalmazása esetén orvosi felügyelet szükséges.

2010. december 6., hétfő

Dopamin


A katekolaminok közé tartozik, a szervezet számára nélkülözhetetlen.
Az idegsejtek által termelt ingerület-átvivő anyag. Ezeket dopaminerg sejteknek nevezzük. A mellékvese velpállománya is termel dopamint. A vérkeringésben jelen levő dopamin fele innen, másik fele az idegrendszerből származik. Élettani szerepe a vérkeringésben még ismeretlen, valószínűleg ér-, illetve szívösszehúzódást segítő hatású. Az agyban közvetlenül, illetve közvetve noradrenalinná alakulva az ingerületvezetésért felelős.
Csökkent termelődése az agyalapi magvakban vezet a Parkinson kór kialakulásához.

2010. december 5., vasárnap

Biológiai terápia


Másnéven biológiai választ módosító terápia (angol: biological response modifier - BMR)

2010. december 4., szombat

Botulizmus


latin: botulismus
Kórokozója a Clostridium Botulinum, melynek toxinja a felelős a betegség kialakulásáért.A fertőzés rendszerint a kórokozóval fertőzött, házilag tartósított élelmiszerek fogyasztását követően fordul elő.
Kialakulása:
A kórokozó toxinja megakadályozza az ideg-izom kapcsolatokban az acetilkolin, ingerület átvivő anyag felszabadulását. Így a ezek a kapcsolatok blokkolódnak, emiatt az idegi ingerületvezetés zavart szenved, melynek következtében az izmok működése is.
Tünetek:
A fertőzött étel fogyasztása után 72 órán belül jelentkeznek, és utána még néhány napig rosszabbodhatnak. Az előzőleg egészséges egyén hirtelen kialakuló gyengeségre panaszkodik, jellegzetes a kettőslátás, arcideg gyengeség, nyelési zavar. Orrhangú beszéd jelentkezik, majd légzési nehézség és izomgyengeség. Szájszárazság, székrekedés lehet.
Kezelés:
Légzési nehezítettség esetén kórházi ellátás, gépi lélegeztetés válhat szükségessé.
Bejelentési kötelezettség:

A diagnózis gyanúja esetén a fertőzést a helyi egészségügyi hatóságnak (ÁNTSZ) be kell jelenteni és a fertőzött ételből valamint a vérből mintát kell küldeni.

2010. december 3., péntek

COPD


Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronicus Obstructiv Pulmonalis Disease)

Gyűjtőfogalom, melybe több tüdőbetegség is beletartozik, például az asztma, a krónikus hörghurut, a tüdőtágulat.

Az elnevezés az akadályt (obstrukció) jelenti, mely lehet megnövekedett légúti ellenállás, a légutak fokozott szűkülete. Gyakran a vezető tünet a légszomj, esetenként légzési elégtelenségig súlyosbodhat.

2010. december 2., csütörtök

Fogszuvasodás


latin: caries (káriesz)

A fogszuvasodás a baktériumok a bomló tápanyagokon való megtelepedése és „áldásos" tevékenysége miatt alakul ki. Általában a sztreptokokkusz egyik faja okozza. A savas közeg, sűrűn álló fogak, fogakon lévő barázdák hajlamosítanak kialakulására.

Megelőzése:

A fogszuvasodás megelőzése naponta többszöri (legalább kétszer) hatékony fogmosással. A fogszuvasodás kialakulása szempontjából a fogíny és a fog találkozási területe a legkényesebb. Fluoridos fogkrémek használatával és alacsony cukortartalmú ételek fogyasztásával megelőzhető a kialakulása.

Kezelése:

Fogmegtartó kezelésekkel, fluoridos ecseteléssel, a szuvas állomány eltávolításával és fogtöméssel lehetséges.

2010. december 1., szerda

Cseppfertőzés


Kórokozók emberről emberre terjedésének módja. A beteg orrából és szájából a levegőbe kerülő apró cseppekkel fertőz. Ilyen úton rendkívül ragályos a bárányhimlő, a kanyaró.