Akut fázis fehérjék

A szervezet számára káros folyamatok során bizonyos védekező' mechanizmusokkal válaszol. Az így kialakult akut fázis reakcióért felelő's molekulákat nevezzük akut fázis fehérjéknek. Szintjük akut szövetkárosodásban, trauma, fertő'zés, égés, gyulladás során ugrik meg. Szerepet játszanak az érfali áteresztő' képesség fokozódásában és így bizonyos plazmafehérjék, pl.: albumin keringésbő'l való kijutásáért.

Vérplazma szintjük a kiváltó hatás utáni 24 órában hirtelen megemelkedik - fokozott termelő'désük és sejtekbő'l való kiáramlásuk miatt – majd a 3.-5. napon éri el a csúcspontját. Az emelkedés nagysága akár 10-szeres vagy százszoros is lehet. Az akut fázis fehérjék közé tartozik a CRP, cöruloplazmin, haptoglobin.

Koncentrációjuk laboratóriumi módszerekkel jól nyomon követhető' és a betegség lefolyása szoros ellenő'rzés alatt tartható.

Affektív

Általában jelzőként használatos, jelentése: érzelmi, indulati, érzékeny. Például érzelmi állapot (az erőteljes izgatottság értelmében), a dolgok megélésének érzelmi hangulata (a megélés, ill. a megismerés érzelmi töltetű elemeinek kihangsúlyozódása), érzelmi asszociáció (a képzeteket egy őket kölcsönösen egymáshoz rendelő érzelem összekapcsolja). Szaknyelvben az érzelmi helyett az affektív vagy az emocionális használatos.

A-vitamin

A-vitamin (retinol) | Zsírban oldódó vitamin

Hiánya: a szem, a bőr és a nyálkahártya kiszáradásához vezethet, látásromlást eredményezhet. Fő forrásai: máj, tengeri hal, tej és tejtermékek, margarin, tojássárgája, saláta, petrezselyem, paraj, sárgarépa, barack. Napi szükséglet: Nők: 800 µg (szoptatás alatt 1300 µg) Férfiak: 1000 µg

Alkoholallergia

Az alkoholt, fogyasztása után a máj lebontja, és acetaldehiddé alakítja át. Az acetaldehid nagyon toxikus, rákkeltő anyag, a máj ezt az acetaldehidet a következő lépésben ecetsavvá alakítja át. Amennyiben a máj nem tudja lebontani az alkoholt, a magas acetaldehid-szint problémát okozhat ezen személyeknél.

Drunkorexia

A drunkorexiában szenvedő – többségében – nők az egész napi koplalást alkoholfogyasztással „kombinálják", abban a hiszemben, hogy így nem híznak majd az alkohollal bevitt kalóriáktól, és megőrizhetik alakjukat. Bővebben a drunkorexiáról >>

Az alkoholos italok nemcsak az alkohol nem megfelelő lebontása miatt okozhatnak problémát. Ezek az italok egyéb alkotóelemeket is tartalmaznak, amelyek igazi allergiát idézhetnek elő. Ezen alkotóelemek lehetnek: szőlőszemek, élesztő, árpa, komló, búzaszármazékok vagy természetes élelmiszer adalékanyagok, mint például a szalicil, de lehet még hisztamin, illetve tiramin (a chiantiban) is.

Enzimeket is adhatnak hozzájuk, mint például a papaint, vagy konzerváló anyagokat, mint amilyenek a szulfitok is, amelyek mind allergiát válthatnak ki. A szőlőszemekkel, élesztővel, komlóval, árpával, rozzsal és gabonával kapcsolatos súlyos reakciókat nem maga az alkohol váltja ki.

Az alkoholallergia tünetei

Elsősorban ázsiai/keleti származású embereknél jelentkezhet elvörösödés, szívdobogás, hőhullámok, fejfájás, hasfájás és vérnyomás csökkenés. Tudni kell, hogy nem minden elvörösödés tulajdonítható az alkoholnak. Rosacea (gyakori bőrbetegség, általában negyvenéves korban indul, először értágulatokkal, majd göbcsékkel, később gennyhólyagokkal), menopauza, alacsony vércukorszint, és bizonyos gyógyszerekre való allergia is kiválthatja ezt a tünetet.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Alkoholizmus kezelése
• Alkoholizmus szövődményei
• Absztinenciális tünetek
• Dependencia

Bőrfelület kezelése

A bőr felületi kezelésére használatos gyógyszerek, gyógyhatású készítmények vagy tisztálkodási, mosakodó szerek különböző összetevőik folytán különböző hatást fejtenek ki a bőrre. Bőrelváltozások esetén különösen gondosan kell megválasztani az orvosi javallaton kívüli szerek használatát. Mind a gyógyszerek, mind a tisztálkodó vagy tisztítószerek eltérő hatékonysággal ugyan, de hasonló hatást fejthetnek ki, így például tisztító, védő, nedvesítő vagy szárító, tünetcsökkentő, gyulladáscsökkentő, és fertőzés elleni hatást. Ennek alapján is csoportosíthatók a bőrre használatos szerek: tisztálkodási szerek, bőrvédők, bőrnedvesítők, bőrszárítók, viszketéscsillapítók, gyulladáscsökkentők, fertőzés elleni szerek

Fehér váladék a szemzugban

A szaruhártya és a kötőhártya elöregedett hámsejtjei folyamatosan sodródnak le, s ez a könnyel együtt távozik.

Nem megfelelő mennyiségű könny esetén ez a hámsodralék besűrűsödik ésa szemzugban felgyűlik. Ártalmatlan folyamat, sem gyulladás, sem betegség nem áll a háttérben, de célszerű műkönnycseppel kimosni a felgyűlt sodralékot.

Bőséges, esetlegesen gennyes váladékozás esetén allergia, vagy kötőhártya-gyulladásokozhatja ezt a tünetet, ebben azesetben mindenképpen szemészhez célszerű fordulni, hogy mielőbb kezelést kapjon a beteg.

Glükozamin

A glükózamin a szénhidrátokon belül az aminocukrok, azon belül pedig a hexózaminok csoportjába tartozó vegyület.
A glükózamin természetes anyag, tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő, orvosi célokra leggyakrabban kénsavas sóját, a glükózamin-szulfátot alkalmazzák.

A porcszövet sejtközötti állományának két rendkívül fontos összetevője a glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát, amely vegyületek megfelelő pótlása kulcsfontosságú lehet a az ízületi kopás megelőzésében.

A leggyakoribb adagolási mód a szájon át történő adagolás, így a hatóanyag 90 %-a felszívódik a bélrendszeren keresztül. Ennek a fölszívódott mennyiségnek csak kb. 26%-át hasznosítja a szervezet. A vegyület a májban fehérjékhez kötve raktározódik. A glükózamin koncentrációja legmagasabb a májban, a vesében és az izületi porcokban, illetve a vegyület egy része az izületi folyadékba is kiválasztódik.

Elektroterápia

A fizioterápiákhoz tartozik, elektromos árammal, tehát fizikai energia segítségével gyakorol a szervezetre kedvező hatást. Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatásúak, fokozzák az izmok vérellátását. A szervek és szövetek eltérő víztartalmán alapul, mely így befolyásolja a vezető képességet. Az elektromos áram eltérő tulajdonságaitól függnek javallatai és alkalmazhatósága. A kezelés természetét befolyásolja az áramerősség, frekvencia, áramirány, egyen- vagy váltóáram.

- Kisfrekvenciás áramkezelés (0-1000 Hz): galvánkezelés, kisfrekvenciás impulzusáramok, diadinamikus áram, TENS kezelés.

- Középfrekvenciás, mn. interferencia kezelések (1000-100 000 Hz): főként a mélyebb rétegekben használatos, két, eltérő frekvenciájú hullám interferálásával történik. Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és keringésjavító hatású.

- Nagyfrekvenciás kezelések (100000 Hz felett): a rövidhullám, deciméterhullám és a mikrohullám tartozik ide. Az elektromágneses hullámok hőhatását használják fel, fokozza a vérkeringést, lazítja az izomfeszességet.

Nem alkalmazható szívelégtelenség, pacemaker, lázas állapot, terhesség, vérzés, daganatos betegség esetén. Ha a beteg szervezetében fém található, a nagyfrekvenciás kezelések nem adhatók.

Gombafertőzés

latin: mycosis (mikózis)

A mikózis a gombás fertőzés okozta betegségek nagy csoportjára használatos orvosi kifejezés. Egyre gyakoribb – mondhatni népbetegségnek számító – fertőzés, egészségügyi statisztikák szerint minden negyedik ember szenved valamilyen gombás fertőzéstől. Nagyon nehezen kezelhető, különösen, ha nem friss folyamatról van szó. Emberről emberre, vagy állatról emberre terjed. Különösen jó táptalajt nyújtanak számukra a nedves, párás, sötét, nem kellően levegőzött helyek, így az uszodákat, a szaunákat, vagy az emberi testen a hajlatok, az érintkező bőrfelületek (lábujjak), és a nyálkahártyák felülete.

A gombás fertőzések aszerint is csoportosíthatók, hogy a szervezet milyen területeit milyen mélységben (súlyossággal) fertőzi meg. Így lehet felületi, a bőr, haj külső rétegeit megtámadó folyamat, mely átterjedhet a körömre és a bőr mélyebb rétegeibe, de például egy injekció a már fertőzött területen eljuttathatja az izmokig is a kórokozót. Az egész testet érintő (szisztémás) mikózis – általában a tüdőből indul és átterjedhet más szervrendszerekre is, ez elsősorban a nagyon gyenge immunrendszerű személyeknél fordul elő.

Lsd. még Candidiasis

Epstein-Barr vírusfertőzés

A herpesvírusok családjába tartozó, másnéven EBVvírus, 1. és 2. típusát különböztetjük meg. Nagyon elterjedt, Nyugat-Európában a lakosság több, mint 95%-a 30 éves korig EBV-vel fertőződik. A fertőzés nyállal, csókkal terjed, ezért is hívják „kissing disease"-nek.

Tünetei:

Kisgyermekkorban legtöbbször tünetmentes a fertőzés, későbbi életkorban típusos kép alakul ki: mononukleózis, amelyet lázzal járó torokfájdalom, nyirokcsomó duzzanat, vérkép eltérés jellemez.

Diagnózis:

Diagnosztizálása a tünetek és laborvizsgálat alapján történik.

Kezelése:

Elsősorbantüneti, mivel ép immunrendszer esetén jó gyógyhajlammal bír, immunhiányban súlyos lefolyással is járhat.