Egyensúly

A testhelyzet változásait különböző érzőreceptorok fogják fel, amelyek a belső fül félkörös ívjárataiban és a zsákocska foltjában, valamint a szemekben, az ízületekben és az izmokban vannak, s a belőlük származó idegingerület az agyba jut. Ezek a szervek az izmokkal és a mozgásokat összehangoló idegekkel együtt tartják fenn a test egyensúlyát.

Ha a szervek vagy a belőlük induló idegrostok károsodnak, megbomlik az egyensúly. A belső fül fertőzése ráterjedhet a félkörös ívjáratokra is, s ennek az egyensúly zavara lesz a következménye. A szédülés, amikor az egyensúlyérzés annyira rossz, hogy az emberrel forog a szoba, a Meniere-betegség vagy más fülbetegség következménye lehet.

Az is egyensúlyzavart idézhet elő, ha az agy nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz. a vérszegénység, a szívbetegség és a vérkeringési rendellenesség szédülést, gyengeségérzést és egyensúlyvesztést okozhat.

A tengeribetegség az a rosszullétérzés, amelyet az autóban, a hajóban, a repülőgépen és a szórakozásképpen körhintán vagy hullámvasuton folyamatosan ismétlődő mozgások váltanak ki. Többek között hányingert érez az ember, de hányás is előfordulhat. A tengeribetegség főleg gyermekekre jellemző, s az életkor előrehaladásával rendszerint nem kell számítani rá, mert a félkörös ívjáratok egyre kevésbé érzékenyek a mozgásokra.

Basedow-kór

Autoimmun eredetű fokozott pajzsmirigy működés. Első leírójáról, egy német orvosról nevezték el.

Jellemző a pajzsmirigyhormonok fokozott termelése, tünetei között a kidülledt szemgolyó, a szapora szívműködés tachikardia, megnövekszik az anyagcsere, fogyás jelentkezhet. A beteg nehezen bírja a meleget, verejtékezik. Kezelése az enokrinológia tárgykörébe tartozik.

Fogínyvérzés

A fogínyvérzés (parodontitis) az, ha a fogkrém fogmosáskor vörösesen elszíneződik, illetve ha a keményebb ételek fogyasztásakor az étel a harapás szélén lesz vöröses árnyalatú, vagyis véres. Az íny ilyenkor kivörösödik, és sokszor meg is duzzad, minden mechanikai ingerre vérezni kezd, ez gyakran fájdalommal is jár, ezért hajlamosak vagyunk tisztításnál kímélni, amitől a betegsék kialakulásának esélye csak nő.

A kellemetlen jelenség mögött leggyakrabban az ínygyulladás (gingivitis) áll. A gyulladást elsősorban az ún. plakk váltja ki, amely ételmaradékokból és baktériumokból áll, és szorosan tapad a fog felületére. Minél több a lerakódott plakk, az ínyszövet annál jobban fellazul a fog környékén.

Az első tünet az ínyszél kóros elváltozása, gyulladása, rögtön megjelenik a fogínyvérzés is.A fogmedret borító nyálkahártya megduzzad, a fogak közelében élénk piros színű lesz, érintésre fájdalmas, vérzik.A gyulladt íny elemelkedve a fognyaktól ideális búvóhelyet biztosít a gyulladáskeltő baktériumoknak. A gyulladás a fog gyökere mentén is terjedve és krónikussá válva súlyos esetben fogágy-gyulladáshoz, azaz parodontitishez vezethet. Parodontózisról már akkor beszélünk, amikor ennek nyomán a fogíny minden látható gyulladás nélkül visszahúzódik a fogról. Végül ez lesz a fogak kilazulásának közvetlen oka. A kezdeti tünetek, a fogínyvérzés megjelenésekor a gyulladt íny kezelésévelmég visszafordítható a folyamat, ellenkező esetben akár a fogak elvesztésével is számolhatunk! A betegség rendszerint 35 éves kor után, elég alattomosan jelentkezik. A lakosság 28%-a szenved időszako san ettől a problémától. Ha a 30-50 éves korosztályt vizsgáljuk, ez a szám 36%. (forrás: GFK 1999)

		Egészséges, erős fogíny.
		A foglepedék megtámadja a fogínyt. Figyelmeztető jel: fogínyvérzés.
		Fogínygyulladás.
		Fogínytasakok keletkeznek. A fogíny visszahúzodik. Fogínysorvadás.
		A fog meglazul, majd kiesik.

A beteg fogíny kezelésére többféle, patikákban beszerezhető szer létezik, a különféle ínybalzsamok és öblögetők mellett hasznos az ilyen hatású gyógynövényes fogkrém folyamatos használata. Fogkefék közül a közepes, még inkább a puha sörtéjűt válasszuk. Szájvízzel öblögethetünk, vagy használhatunk szájzuhanyt is. Utóbbinál ügyeljünk arra, hogy az íny felől a fogak felé öblítsünk, (hasonlóan a fogmosáskor is a kefével hasonlóan ebbe az irányba tisztítsuk a fogakat), így megelőzhető, jhogy az ételmaradékok beszoruljanak az íny és a fog felszíne közé, ami még angyobb baj okozója is lehet.

Ha a házilagos kezelés nem éri el célját, forduljunk szakorvoshoz, mert (ritkán) valamilyen betegség tünete is lehet, például mérgezés vagy a vér megbetegedése.

További információ: www.foginyverzes.hu

Kapcsolódó szócikkek

---

Fogágygyulladás
Fogamzásgátló
Foggyökérkezelés
Fogszuvasodás

Feldmár András

Feldmár András (Budapest, 1940. -) Kanadában élő magyar pszichológus, pszichoterapeuta.

Elítéli a diagnosztizálás széles körben elterjedt módszerét és az ezen alapuló terápiát, a betegségek és az emberek címkézését, a gyógyszeres kezelést, ami szemben áll a pszichológia hagyományos útjával. Másfelől támogatja az LSD szakértő felügyelettel való használatát.

Életműve:

• 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol matematikusként végzett, és utána a pszichológia felé fordult.
• 1969-től mint klinikai pszichológus dolgozott Vancouverben. Itt ismerkedett meg R.D. Lainggel, aki nagy hatással volt rá. Londonba költözött és tanítványa és életre szóló barátja lett Laingnek.
• 1975-ben magánpraxist indított Kanadában, és figyelemre méltó eredményeket ért ela pszichotikus betegek terápiájával.
• Előszeretettel foglalkozik gyerekekkel, családokkal, csoportokkal és különböző közösségekkel is.
• Előadásokat és workshopokat tartott Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több városában, valamint Minszkben, Szarajevóban, Szerbiában, Debrecenben és Budapesten. Pszichológusokat és pszichiátereket is továbbképez.
• 1995-ben hatására jött létre a Soteria hálózat magyarországi tagja, a Soteria Alapítvány, amely a mentális problémákkal küzdő embereket segíti.
• 2001-ben Fliegauf Benedek Van élet a halál előtt? címmel portréfilmet forgatott róla, amelyet azóta is vetítenek Budapesten, a Tabán moziban, s amelynek anyaga 2004-ben könyvben is megjelent.
• 2005 szeptemberében tartott két előadása Feldmár: A valóság címmel kapható DVD-n a Soteria Alapítvány kiadásában.
• 2007-ben létrejött a Feldmár Intézet.

Antibiotikum

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek egyike az antibiotikum. Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikum készítmények nagy változáson mentek át, a legtöbb antibiotikumnak már nincs semmi köze az eredeti penészgombához, amelyekből eleinte a penicillint készítették.

A ma használatos gyógyszerek zömét kémiai módszerekkel állítják elő. Az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazzák.

Hatásai:

Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, illetve gátolják azok szaporodását ennek megfelelően az első csoportba tartozók baktericid tulajdonságúak, a másik kategóriába a bakteriosztatikumok tartoznak.

Nincs olyan antibiotikum, amely minden baktérium ellen hatásos lenne, bár az úgynevezett széles spektrumú antibiotikum igen sokféle baktérium elpusztítására képes.

Rezisztencia

Néha egy baktériumtörzs ellenállóvá, rezisztenssé válik valamely antibiotikummal szemben, ilyenkor laboratóriumi vizsgálat alapján kell más, hatékony gyógyszert választani.

Kezelés:

A legtöbb antibiotikumkúra minimális ideje 4-5 nap. Az előírt mennyiséget akkor is be kell szedni, ha a tünetek megszűntek, ugyanis abbahagyásukkor rezisztens törzsek alakulhatnak ki. A tünetek ismételt jelentkezésekor – a kórokozók kialakuló rezisztenciája miatt – sokkal nehezebbé válhat a gyógyszeres kezelés.

Veszélyei:
A feleslegesen szedett antibiotikum növelheti a rezisztencia kialakulását, s súlyos betegségeknél komoly problémát okozhat a hatékony gyógyszer megtalálása. Ne használjuk lázcsillapításra, meghűlésre, de a vírusfertőzések leküzdésében sem segít.

Mellékhatások:
Az antibiotikumok gyakori mellékhatása a hányinger, hányás, hasmenés. Leggyakrabban a penicillin és származékai váltanak ki allergiás tüneteket, ami viszkető kiütést, lázat, ízületi panaszokat, esetleg nehézlégzést okozhat. Széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásakor a szervezet saját hasznos baktériumflórája is károsodhat, ennek következménye a szájban, hüvelyben kialakuló gombás fertőzés.

Fitymaszűkület

A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük, feladata a pénisz legérzékenyebb makki részének fedése, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.

Fitymaszűkület (phimosis) az az állapot, ha ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. A fitymaszűkület okai között legtöbbször erőltetett vagy korai hátrahúzás miatti sérülés hegesedése, gyakori gyulladás vagy más bőrbetegség szerepelnek.

Kezelés nélkül az alábbi következményekre lehet számítani: gennyes fitymazsák gyulladás, húgyúti fertőzés, nehezített vizeletürítés, erőltetett hátrahúzásnál a fityma makk mögé szorulása, fájdalmas merevedés, pszichés zavarok. Ez azért okoz gondot, mert nehezebbé válik a makk tisztántartása, másrészt a szűk fityma zavaró lehet a nemi élet során is. Felnőttkorban gyakran kíséri a cukorbetegséget fitymaszűkület.

A kisebb fokú, veleszületett fitymaszűkület fokozatos tágítása vezethet eredményre, de általában a betegség megoldása műtéti.

A fitymán végzett műtétek típusai:

1.) Az ún."dorsalis incisio" vagyis a pénisz hátsó felszínén levő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágása. Ez a megoldás csak tűzoltás jellegű, és a nem megfelelő esztétikum miatt általában további beavatkozást igényel.

2.) Fitymafék átvágása: rövid kantár esetén a húr haránt átvágása és hosszanti öltések behelyezése történik a néhány perces helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás során.

3.) Fitymaplasztika: a fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, ilyenkor gyermekintézetben, altatásban történik. Előnye, hogy a fityma "egészséges" szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, valamint műtét utáni újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb. 10% körül van.

4.) Körülmetélés: a rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Általában helyi érzéstelenítésben történik a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek összevarrása.

Ha valaki szeretné elkerülni a műtéti eljárást, megpróbálkozhat a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével. Ez a kezelési mód azonban nem túl hatékony, nem garantált a gyógyulás.

Agy károsodása

Minden olyan, a fejet érő ütés, amely felsérti a fejbőrt vagy zúzódást okoz, elég erős lehet ahhoz, hogy koponyatörést idézzen elő. Ezenkívül bármely- töréses vagy törés nélküli- fejsérülés nyomán képződhet agyi vérömleny, történhet érszakadás vagy közvetlen agysérülés. Különösen akkor nagy ezek valószínűsége, ha a baleset során a sérült eszméletét vesztette, vagy nem emlékszik a baleset körülményeire. Nem szabad elfelejteni, hogy az öntudatvesztés rövidsége miatt a sérült néha észre sem veszi.

Fájdalomcsillapítás TENS-készülékkel

A fájdalomcsillapítás egyik fő kutatási iránya, hogy olyan szereket, módszereket, eszközöket találjanak, ill. fejlesszenek ki, amelyek hatékonyak, ugyanakkor a lehető legkevesebb mellékhatással járnak. Ilyen például a hatvanas években kidolgozott TENS (transcutaneuos elektrical nerve stimulation)-módszer, amit két angol tudós – Melzack és Wall – fejlesztett ki. A módszer lényege, hogy a gerincvelő hátsó szarvában lévő vastag idegrostokat – amelyek feladata az ingereket az agyba továbbítani – olyan ingertelítettségi állapotba hozni az elektromos stimulációval, hogy ne legyenek képesek fogadni a perifériák felől érkező fájdalomingert. Így ezek nem továbbítódnak az agyba és nem eredményeznek fájdalomérzetet. A készülék alkalmazható kizárólagos vagy kiegészítő terápiaként is. Így mozgásszervi megbetegedéseket, gerinc és izomfájdalmakat, izomgörcsöket lehet kezelni vele, de különböző sérülések gyógyulását is gyorsítja. Alkalmazzák érszűkület vagy agyvérzés utáni bénulások kezelésére, daganatos betegek fájdalmainak csillapítására. Kifejlesztették a készülék házi használatra alkalmas változatát is. A készülék megvásárlásakor, ill használatához tanácsos a szakorvos véleményét kikérni.

Agnózia

Az érzékelt tárgyak és személyek felismerési képtelensége. Az agnóziában szenvedő beteg látja, érzékeli, megtapintja, hallja a saját környezetében elhelyezkedő dolgokat, de felismerni nem képes azokat. Az idegrendszer különböző betegségeiben kialakuló tünet, gyakran társul demenciához.

Chlamydia

A szexuális úton terjedő betegségek STD=sexually transmitted disease közé tartozik, a Chlamydia (klamídia) trachomatis nevű baktérium terjeszti. Húgy-ivarszevi fertőzést és szövődményeit okozhatja. Főként a szexuálisan aktív, fiatal korosztályt érinti. Hajlamosít a gyakori patrnercsere.

A chlamydia tünetei

Herpesz a nemi szerveken

A herpesz genitális a nemi szervek, a végbélnyílás körüli bőr és a környező területek nemi úton terjedő betegsége, amelyet a herpesz szimplex vírus okoz. Részletesen a nemi herpeszről >>

Sokszor enyhe tünetekkel, vagy akár tünetmentesen zajlik, főként a nőknél jellemző. Előfordulhat gyakori vizelési inger, fájdalmas vizelés, alhasi fájdalom, sárgás, gennyes váladékozás. Férfiaknál egy hónapon belül a fertőződés után vizeléskor égő érzés, váladékozás jelentkezik.

A chlamydia kezelése

Antibiotikum adása szükséges. Kezeletlen esetekben súlyos szövődmények is kialakulhatnak, mint pl. meddőség, méhen kívüli terhesség, sterilitás. Megelőzése fontos, a fertőzés rizikójának csökkentésével, óvszer használatával, tartós párkapcsolattal.

Chlamydia szűrés

A Chlamydiát gyakran nevezik "néma" kórnak is, mivel a fertőzött nők 65-80 százaléka, míg a férfiak 45-50 százaléka tünetmentes. Ez a betegség legnagyobb veszélye, hiszen nagy százalékban nem kerül felismerésre, a rutin orvosi vizsgálatok során. A betegség diagnosztizálására laboratóriumi módszer áll rendelkezésre. A mintavétel elsődlegesen a méhnyak hámkaparéka, de a hüvelyváladék méhnyakhoz közeli része, illetve vizeletsugár eleje is alkalmas a kórokozó kimutatására.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Hüvely
• Ínhüvelygyulladás
• BSH-szűrés
• Gonorrhoea

Epilepszia

Az epilepszia az agy elektromos működési zavara miatt alakul ki. Görcsrohamokkal jár, amelyek szokatlan viselkedéstől tudatváltozáson és hibás mozgásokon át eszméletvesztésig vezethetnek.

A fejlett nyugati országokban a lakosság 0,5 - 1%-ának (főleg gyermekeknek) a betegsége, amely 2 és 14 éves kor között kezdődik.

Az oka rendszerint ismeretlen, de a családban története lehet a görcsrohamra való hajlamnak. Az esetek kb. 25%-ában valamilyen agyi rendellenességre (agysérülésre, daganatra vagy bénulásra, agyhártyagyulladásra vagy agyvelőgyulladásra) derül fény.

A görcsrohamok megjelenhetnek általános formában (ilyenkor az egész agyra vagy a nagyobb részére kiterjednek) vagy részlegesen (ekkor az agynak csak kis részén figyelhetők meg). Az általános görcsroham tudatzavarral jár. Ez lehet nagyroham (izomfeszüléses - izomrángásos roham), amely főleg a gyermekekre jellemző. A részleges vagy helyhez kötött görcsrohamot az agykéreg rendellenes működése idézi elő. Ez kóros mozgásokkal és érzésekkel jár, de a tudat általában megőrződik. Összetett részleges görcsrohamok leginkább a halántéklebeny működési zavara miatt alakulnak ki.

Az általános izomfeszüléses - izomrángásos görcsrohamok az eszmélet hirtelen elvesztésével kezdődhetnek. Az álló személy elesik, s az izmai merevvé válnak (ez az izomfeszüléses szakasz). Amikor a hasizmok összehúzódnak, kipréselik a levegőt a gégén keresztül a tüdőből, s ez visítás szerű hanggal jár. A légzés rövid időre le is állhat, emiatt a bőr kékes színűvé válik. Az alsó végtagok kinyúlnak, míg a felsők behajolnak. Kb. egy perc múlva az izomrángásos szakasz következik, amelyben mind a négy végtag izmai rángatózva mozognak. A légzés megindul, de nehezen megy, és szabálytalan.

Gyakori hogy a vastagbél és a húgyhólyag nem képes visszatartani a tartalmát. Az is megesik, hogy a beteg elharapja a nyelvét. A roham 3-5 perc után csillapodik, de ezután még tudatzavaros állapot marad fenn, amikor a beteg álmosnak érzi magát, és fájhat a feje. A roham lezajlása után a beteg nem emlékezik sem a rohamra, sem az azt következő tudatzavaros állapotra.

A kisroham jóval rövidebb ideig tart, mint a nagyroham. Általában 15 másodpercnél rövidebb ideig észlelhető. Bár a beteg ez alatt eszméletlen, de nincsenek akarattalan mozgásai. A görcsroham elmúlása után éber állapotba kerül, s folytathatja addigi tevékenységét.

A görcsrohamokkal járó egyéb tünetek közül említésre érdemes a fejfájás, hangulatváltozás, energiaszint változás, szédülés, elerőtlenedés, tudatzavar és emlékezéshiány. Közvetlenül az általános görcsroham bekövetkezése előtt a betegnek sajátos szaglási, látási vagy egyéb érzékelésben van része. Bizonyos ember görcsrohamát hormonális változások (havi vérzés vagy terhesség), betegségek és érzékszervi ingerek (fény, hang és tapintás) is kiválthatják.

Az agy elektromos működését rögzítő elektroencefalogram EEG görbéi megerősítik a betegség diagnózisát. Az elektromos aktivitás ugyanis kóros, s a görbék pontosan jelzik a roham kezdetét. Egyéb betegségek kizárását a számítógépes rétegröntgenezés CT vizsgálat és a mágneses magrezonanciás MR vizsgálat segíti elő. Bár az epilepszia ismert okai úgy-ahogy kiküszöbölhetők, a betegség idültnek, gyógyíthatatlannak számít. Görcsoldó készítményekkel azonban a rohamok java része kivédhető, így a beteg csaknem egészséges életet élhet.

A nagyrohamokat fenitoinnal, karbamazepinnel, fenobarbitállal, valproinsavval vagy primidonnal kezelik. A kisrohamok ugyanakkor valproinsavra, etoszuximidre vagy klonazepamra reagálnak jobban. A helyi vagy összetett részleges görcsrohamokat szintén fenitoinnal és karbamazepinnel kezelik.

Ha a páciensnek jó ideje (rendszerint néhány éve) nincs görcsrohama, a gyógyszeres kezelésével fokozatosan fel lehet hagyni. Sok betegre (főleg gyermekre) jellemző, hogy gyógyszer nélkül is rohammentes maradnak.

Minden olyan körülményt el kell kerülnie a betegnek, amely görcsrohamot válthat ki. Jó, ha mindig van nála olyan dokumentum, amely tanúsítja a betegséget. Ha görcsroham tör rá, minden tárgyat el kell távolítani a közeléből, amely útban van. Nem kell a mozgásainak a megfékezésére törekedni, Inkább az oldalára kell fordítani, ha hányásra lehet számítani. A roham elmúlása után is maradjon ilyen testhelyzetben.

A görcsroham legsúlyosabb formája az úgynevezett epilepsziás állapot, amikor az egymást követő nagyrohamok 20 percnél tovább tartanak. Maradandó agykárosodás és halálos kimenetele lehet, ha nem hatékonyan kezelik. Minél hosszabbak a görcsrohamok, annál nagyobb veszély leselkedik a betegre. Vénásan kell görcsoldókat adni olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.

Antitest

A fehérvérsejtek által termelt fehérje, melynek képződését egy idegen anyag (antigén) megjelenése váltja ki. Minden antitest csak egy specifikus antigénhez kapcsolódik.. Az antigén természetétől függően az antitestek sokféleképpen működhetnek, egyesek közvetlenül pusztítják, mások pedig mintegy előkészítitk a fehérvérsejtek hatékony megsemmisítő akcióját.

A cukorbetegség alternatív kezelése

Azt mondják, ha egy betegséget diagnosztizálnak nálunk, akkor 2 dolgot kell tennünk.

1. hallgatni az orvosunkra és betartani az utasításait

2. felkutatni egy alternatív gyógymódot, amiben mi hiszünk és az orvosunk tudtával alkalmazni.

A modern gyógyászat eszközeit kiegészítve alternatív megoldásokkal könnyen kordában tartható a cukorbetegség. Léteznek olyan növények és ásványi anyagok, melyek nagyon sok jótékony hatással rendelkeznek. Nem szabad lemondanunk róluk!

Ginszeng

Az észak- amerikai ginszeng bizonyult a leghatásosabbnak a diabétesz kezelésében. A vércukor glikolhemoglobin szintjét tartja kordában. A glikolhemoglobin egy olyan oxigénellátó anyag, melyhez a cukor kapcsolódik.

Króm

Ez a nyomelem a szénhidrátok és a zsír anyagcseréjében játszik igen fontos szerepet. Segíti a sejteket, hogy kellőképpen tudjanak az inzulinra reagálni. Egy cukorbetegnek mindenképpen krómhiányos a szervezete, így ezt a nyomelemet feltétlenül pótolni kell.

Magnézium

Segít a vércukorszint szabályozásában, szükség van rá a normális izom- és idegi funkciókhoz, a szívritmus- és vérnyomás szabályozáshoz és a csontok egészségéhez is. Növeli az inzulinérzékenységet és csökkenti a vércukorszintet. Látható tehát, hogy a diabéteszesek minden rizikófaktorához kapcsolódik a magnézium, így nem szabad megengedni magunknak, hogy ne legyen belőle elegendő a szervezetünkben. Egyes leveles zöldségekben, magvakban, gabonafélékben fordul elő, de táplálék kiegészítő formájában is biztonsággal bevihető.

Cink

Fontos inzulintermelő- és tároló nyomelem. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők szervezetében lassabban szívódik fel és gyorsabban ürül ki, ezért feltétlenül pótolni kell, hiszen jótékony hatása nélkülözhetetlen. A gyömbérben, a bárányhúsban, a tojássárgájában, a májban, a mandulában, a dióban, a szardíniában, a csirkehúsban nagy mennyiségben található, így ezeket fogyasztani ajánlott.

Aloe Vera gél

A vércukorra gyakorolt hatása nagyon jótékony, mivel csökkenti azt a benne lévő fitoszterineknek köszönhetően. Arról nem is beszélve, hogy anyagcsere serkentő, ami a plusz kilók leadásával közvetetten segít az inzulinszint kiegyensúlyozásában.

Vanádium

Különös, de a vanádium képes utánozni az inzulint, így, a szervezetet „átverve" csökkenteni képes a vércukorszintet. Emellett koleszterincsökkentő hatása is van. Egyetlen – ám elegendő- szépséghibája az, hogy orálisan szedve nehezen szívódik fel, így a kellő hatást kiváltó mennyiség már toxikus. Olajos magvakban, gabonafélékben, borokban, gyümölcslevekben, gombákban, petrezselyemben, rákokban és tengeri élőlényekben előfordul. Ha tehetjük, együnk ezekből az ételekből, többet ér, mint a semmi.

Fahéj

Jótékonyan szabályozza a vércukor- és a koleszterinszintet.

Hajdina

Ajánlott rizs és gabona helyett a hajdinát főzni.

Fehérbab

Este áztassunk be 8 dl vízben 4 evőkanálnyi fehérbab héjat, reggel lassú tűzön főzzük, amíg a felére elfő, és négyfelé elosztva igyuk.

Kombucha gomba-tea vagy savanyú káposztalé

Remek kiegészítés a fülakupunktóra, az akupresszúra és a talpreflexológia. Az agyalapi mirigy és a hasnyálmirigy zóna ingerlésével érhető el a legjobb eredmény a cukorbetegségben szenvedőknek.

E-vitamin

E-vitamin (tokoferol) | Zsírban oldódó

Hiánya: izomsorvadást, idegrendszeri megbetegedéseket okozhat. Főbb forrásai: gabonamagvak csírái, növényi olajok. Napi szükséglet Nők: 12 mg Férfiak: 12 mg

Fibrinogén

Alvadási faktor, a vérplazmában található fehérje, amely trombin hatására fibrinné alakul. A véralvadás folyamatának több lépcsős modelljében az egyik alvadási reakcióért felelős anyag. Laboratóriumilag mennyisége meghatározható azokban az esetekben, mikor valamilyen véralvadási zavar valószínűsíthető.

Anorexia

latin: anorexia nervosa

Pszichés eredetű kóros étvágytalanság. A betegek 95%-a fiatal nő. A saját megjelenéséről alkotott kóros képzet, az elhízástól való félelem jellemzi. Következményenként szervi elváltozások, károsodások is kialakulnak régóta fennálló esetben.

Oka nem ismert, de szociális és pszichés tényezők is közrejátszanak.

Tünetei:

Étvágya van, de a táplálék kis kalóriatartalmú, előfordul, hogy étkezés után hánytatják magukat. Vizelet- és hashajtót használnak. A sportolást túlzásba viszik. Szexuális érdeklődésük csökken. A vérnyomásuk alacsony, ödema jelentkezhet. Gyakori a depresszió mint társbetegség, a menstruáció megszűnik. Súlyosan alultáplált betegnél gyakorlatilag minden szervrendszer károsodik.

Kezelése:

Elsődleges a táplálkozási hiányállapot kezelése, mert akár halálhoz is vezethet a kezeletlen kórkép. Pszichés támogatás szükséges hosszú távon, gyógyszeres kezeléssel.

Adenoma

A mirigyhámból kiinduló, jóindulatú daganatok gyűjtőneve. Szöveti szerkezete a mirigyekére hasonlít, hormont termelhet, emiatt túlműködés jöhet létre, s az adott hormonra jellemző tünetcsoport észlelhető. Lassan növő képződmények, a környezetébe került szöveteket összenyomva károsíthatják. Előfordulhat rosszindulatú elfajulásuk is, leggyakoribb az emlő-, prosztata-, pajzsmirigy-, hipofízis adenoma.

Kezelése legtöbbször műtéti eltávolítást jelent, mely kiegészülhet sugárterápiával illetve hormonkezeléssel.

Görcs

Hirtelen támadó éles, összehúzó fájdalommal kísért tünet, amelynek háttérében sokféle ok húzódhat meg és a test legkülönfélébb pontjain léphet fel. A rendellenes izomösszehúzódás lehet tartós (tónusos), vagy egymással ellentétes működéseket kifejtő (antagonista), illetve az izomcsoportok tevékenységének váltakozása (klónusos).

Okai:

• A leggyakoribb görcsök egyike a vázizomzatot alkotó, alapvetően akaratlagosan működtethető harántcsíkolt izmok hirtelen összehúzódása, ami leginkább a nagyobb megterheléskor, intenzív sportoláskor léphet fel.
• A belső szervek – a gyomor-bélrendszer, légcső, hörgők, vese, húgyhólyag, ivarszervek, bőr, érfal – simaizomzatának összehúzó éles fájdalma akkor alakul ki, ha valamilyen akadály van jelen (pl. epekő és vesekő), vagy sérülés éri a szervek falát pl. gyomorfekély vagy -gyulladás. Erős fájdalommal jár a belek összehúzódása, ha a táplálék emésztése nem megfelelő, ha nagy mennyiségű bélgáz képződik, ha a béltartalom felhígul és hasmenést okoz, vagy menstruációkor a méh simaizmainak összehúzódásakor. Epekő vagy vesekő esetén nagy fájdalommal járó görcs alakul ki, ami megakadályozhatja a kő továbbhaladását és esetleges eltávozását is.

Acetonuria

latin: acetonuria = acetonvizelés, ketonvizelés

Aceton, ketontestek ürítése a vizeletben, mely arra utal, hogy a vérben ketontestek jelentek meg. Cukorbetegségben fordul elő, orvosi beavatkozást igénylő állapot. Inzulinhiányra utal, a vércukorszint legalább 15 mmol/l fölött valószínű, ilyenkor inzulint kell adagolni.

Afta

A száj nyálkahártyáján – fogínyen, nyelv oldalán – pár milliméter nagyságú, felszíni fekély, ami spontán jelenik meg és spontán el is tűnik. Nem egyértelműen bizonyított, de valószínűleg vírusfertő'zés. Fő'leg gyermekkorban gyakori. Kb. egy hét a gyógyulási ideje.

Kezelés:

Kezelésére külső'leg alkalmazható szereket adnak, közvetlenül a hólyagokra felvihető' oldatokat, ilyenek például tetraciklines szájvízek, kortikoszteroid kenő'csök, súlyosabb esetben doxiciklin tartalmú gyógyszer is javallott lehet.

Fitoösztrogén

Növényi eredetű hatóanyag, mely ösztrogén hatású, az egyik legfontosabb női nemi hormon hatásaival egyenértékű.

Addison-kór

Az Addison-kór ritka hormonális betegség, évente egymillió ember közül ötnél fordul elő, általában fiatal, ill. középkorúaknál jelentkezik. Nevét a tünetegyüttes első leírójáról, Dr. Thomas Addisonról kapta. A betegségben szenvedőknél mellékvesekéreg-elégtelenség lép fel, vagyis a mellékvesék nem termelnek elegendő mennyiségű kéreghormont.

Az Addison-kór tünetei

Tünetei lassan, fokozatosan alakulnak ki, általános tünete a fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, fogyás, barnás bőrelszíneződések, hányinger, hányás, hasi fájdalmak, általában alacsony vérnyomás és alacsony vércukorszint jellemző.

Régebben a TBC okozta elsősorban, visszaszorulásával az elmúlt ötven évben általában valamilyen autoimmun betegség váltja ki, de súlyos gombás fertőzés vagy AIDS is állhat a háttérben.

Az Addison-kór kezelése

Súlyos esetben az első teendő:

• a szervezet só- és vízháztartásának rendezése,
• megfelelő cukorpótlás,
• a hiányzó kortizol pótlása, a kóma és életveszély megelőzésére.

Az életfunkciók rendezése után a legfontosabb:

• a szervezet kortizol-ellátásának biztosítása,
• az alapbetegség felkutatása

Kapcsolódó szócikkek

---

• Hamburger kóli
• Epstein-Barr vírusfertőzés
• Guillain-Barré szindróma
• Hiperglikémiás kóma

Fototerápia

A fény elektromágneses sugárzás, mely hullám és részecske tulajdonsággal rendelkezik. Számos kedvező biológiai tulajdonsága ismert. Általában szelektív komponensű fénysugarakat használnak, melyek az infravörös, a látható illetve az ultraibolya tartományban helyezkednek el.

Infravörös sugárzás: a felszabaduló hő hatására a keringés fokozódik, a fájdalom, a duzzanat csökken, a sebgyógyulás javul.

Ultraibolya sugárzás: biológiai hatásuk függ az alkalmazott hullámhossztól: bőrpírt, pigmentációt okozó, D-vitamint képző, csíraölő, sebgyógyulást fokozó hatása ismert, de a túlzott használatának karcinogén hatása is igazolt.

Látható fénysugárzás: (Evolite, Bioptron) általában monokromatikus, polarizált fényű lámpák. Ízületi fájdalmak enyhítésére, heglazításra, felfekvések, lábszárfekélyek hámosítására, vérömlenyek, bevérzések felszívódásának gyorsítására használják.

Soft laser: segítségével kisebb területre lehet nagyobb energiát összpontosítani. Serkenti a sebgyógyulást, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású.

Alkoholizmus

Általánosabb értelemben a társadalmilag elviselhető mértéket túllépő, alkalomszerű, periodikus, tartós, szokásszerű és/vagy fizikai-pszichikai függéssel járó alkohol-fogyasztásra értjük. Szűkebb értelemben olyan mértékű krónikus alkohol-fogyasztás, amely veszélybe sodorja, illetve károsítja az egészséget, a munkaképességet, valamint a személy szociális helyzetét és családi életét. Szinonímái: alkohol-visszaélés, alkoholfüggés.

Főbb tünetei:

A mindennapi alkoholfogyasztás szükséglete a teljesítőképesség fenntartása érdekében, az ivás önerőből való csökkentésére vagy elhagyására való képtelenség, az alkoholfogyasztásnak az ismert egészségkárosító következmények vagy fennálló betegségek ellenére való folytatása, bizonyos nem élvezeti célból készült alkoholtermékek fogyasztása, emlékezetkiesések, intoxikációs (mérgezéses) szakaszok, a szakmai és szociális alkalmazkodás elhanyagolása. Az intoxikációs szakaszok mellett előfordul még alkohol-delíriumos elvonási szindróma (delirium tremens: állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó átmeneti tudatzavar). Az alkohol függőség eredményeként gyomorhurut, gyakori kötőhártya-gyulladás, májzsugorodás, májelzsírosodás, szívizomgyengeség alakul ki.

Gázgangréna

Az üszkösödésnek ebben a formájában Clostridium welchii nevű baktériumok lepik el az elhalt szövetet, amelyet lebontanak, s ennek során gázbuborékok szabadulnak fel. A baktériumok gyakoriak a talajban, s közöttük számos olyan akad, amely nagyon erős mérget választ ki. pl. a merevgörcsöt (tetanusz) és a kolbász-hurka mérgezést okozó baktériumok is közéjük tartoznak. Az elnevezéstől függetlenül a baktériumok által kiválasztott mérgek és szövetroncsoló enzimek teszik a gázgangrénát olyan veszélyessé, nem a gázbuborékok.

A nagymérvű szövetbomlás, a vérsejtek károsodása és a mérgek egyéb hatásai idézik elő végül is a páciens halálát.

A Clostridium a gyér oxigéntartalmú környezetet részesíti előnyben, ezért szaporodik olyan gyorsan a nagymérvű szöveti károsodással társuló sebek mélyén, amelyek talajjal vagy piszokkal szennyeződtek. Ezért annyira rettegett sebszövődmény a gázgangréna háború idején, de alkalmanként sérülés és műtét után is kifejlődhet. Megelőzése végett figyelmet kell fordítani a sebellátásra.