Akromegália

latin: acromegalia (akromegália) = a csontok végeinek rendellenes növekedése

Az agyalapi mirigy növekedési hormonjának (STH) túltermelődése miatt kialakuló endokrin betegség. A betegség leginkább 30-55 éves kor közöttieknél fordul elő. A testmagasság, a kéz, a láb jelentősen megnő, erős izzadás, kellemetlen testszag, az arcvonások eltorzulnak, a mellkas hordó alakú formát vehet fel, erős szőrzetnövekedés, különböző végtagfájdalmak, nőknél vérzészavarok, meddőség, néhány esetben tejcsorgás. Akromegália estén megnő a kockázata egyes betegségeknek, ilyenek a cukorbetegség, vesekő, pajzsmirigy bajok és a magas vérnyomás.

Fertőzés elleni szerek

A vírusok, baktériumok, gombák és élősködők által előidézett fertőzéseket az alapos, szappanos megmosással előzhetjük meg. Erősebb fertőtlenítőket csak akkor célszerű átmenetileg használni, ha fertőző beteget ápolunk, ezek a szerek azonban könnyen válthatnak ki allergiás bőrtüneteket. Az egészségügyi intézményekben általános ezek használata. Ha a fertőzés már kialakult, azt helyileg vagy szisztémásan alkalmazott gyógyszerrel lehet kezelni. A fertőzés fajtája határozza meg a választandó gyógyszert.

Agy

Agy

Az agy az idegrendszer központja. Az összes életműködést szabályozza. Felfogja az érzőinformációkat, s válaszol rájuk. Lehetővé teszi, hogy gondolkodjunk, beszéljünk, döntéseket hozzunk, és mindenféle célszerű, összehangolt mozgást végezzünk.

Az agykoponya üregében levő agy átlagos tömege 1, 4 kilogramm. Sok milliárd idegsejtből, és gliasejtből épül fel. Az idegsejtben elektromosan terjed az idegingerület, míg egyik idegsejtről a másikra való terjedésében ingerületátvivő anyag is részt vesz.
Az agy idegsejtjei közötti kapcsolatok bonyolultsága áttekinthetetlen, hiszen bizonyos idegsejtek akár tízezer vagy még több összeköttetést létesíthetnek más idegsejtekkel. Az idegsejtek test hozza létre a szürkeállományt, míg nyúlványaik alkotják a fehérállományt.

Az emberi agyban 4 fő rész különíthető el: nagyagy, köztiagy, agytörzs és kisagy.

Az agyi verőerekben áramlik az oxigént és tápanyagokat tartalmazó vér az agyféltekék sejtjeihez. Mindkét oldalon három verőér ered a koponyaalap közelében. Mielőtt elérnék az agykérget, ágakat adnak le az agy belsejébe.

Az agy betegségei:

• agyi infarktus
• agyi érbántalmak
• agyi trombózis
• agyi értörténés (sztrók)
• agyvérzés
• pókhálóhártya alatti vérzés
• agyvelőgyulladás
• agyi bénulás
• szókiejtési zavar
• afázia
• agyrázkódás
• kemény agyhártya alatti vérdaganat
• emlékezéshiány
• epilepszia
• fél oldali bénulás
• átmeneti helyi vérszegénységi roham
• elbutulás
• Alzheimer kór
  

Dr. Dollinger Gyula

Dr. Dollinger Gyula (1849. április 10. - 1937. március 2.) segédprofesszor, egyetemi tanár. Az ortopédia hazai megalapozója, külföldön is elismert szaktekintély volt.

• 1875-ben Pesten orvos és sebészdoktori diplomát szerzett.
• 1874. júniusától a kórszövettani tanszéken tanársegéd.
• 1876-1877-ben Kovács József professzor sebészeti klinikáján műtőnövendék.
• 1877-ben szülészmesteri oklevelet szerzett Pesten.
• 1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe.
• 1882-ben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett.
• 1889. áprilisától az Irgalmasrend budai kórházának mûtõje.
• 1889. az MKE Budapesti osztály alapító, választmányi tagja.
• 1891-tõl az Irgalmasrend budai kórházán a sebészeti osztály kinevezett mûtõorvosa.
• 1897.-1919. nyilvános rendes tanár a budapesti Orvoskaron.

A Magyar Rákellenes Liga 1993-tól kezdve évente Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár születésnapján.

Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelentõs szervezõmunkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Merész újító volt, a modern magyar sebészet elsõ reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremtõje. Korának minden újításával lépést tartott. Klinikáján a hassebészet, az agysebészet, a mellkassebészet, az urológia és a modern orthopédia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott.

Nevéhez fûzõdik az önkéntes ápolónõi intézmény megszervezése a Vöröskereszten belül és az elsõ magyarországi epekõmûtét. Az I. világháború alatt kórházat, utókezelõt és mûvégtaggyárat szervezett. Több éven át volt elnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a budapesti, majd az Országos Orvosszövetségnek.

Ugyancsak Dollinger Gyula nevéhez fûzõdik az Országos Rák Bizottság megalakítása 1902-ben, a dohányzás és rák összefüggésének hangsúlyozása, illetve a rák-regiszter, azaz a magyarországi daganatos megbetegedések tudományos szempontból történõ orvosi feldolgozásának elindítása.

Drunkorexia

Az étkezési zavarok egy új formája, amit drunkorexiának neveznek. A drunkorexiában szenvedő – többségében – nők az egész napi koplalást alkoholfogyasztással „kombinálják", abban a hiszemben, hogy így nem híznak majd az alkohollal bevitt kalóriáktól, és megőrizhetik alakjukat. A látszólagos cél itt is a csontsovány modell-ideál elérése/megtartása.

◦Anorexia

Pszichés eredetű kóros étvágytalanság. A betegek 95%-a fiatal nő. A saját megjelenéséről alkotott kóros képzet, az elhízástól való félelem jellemzi. Részletesen az anorexiáról >>

Egy nagy pohár bor hasonló mennyiségű kalóriát tartalmaz, mint egy könnyű ebéd, a fiatal nők nagy része viszont az esti kalóriára gondolva inkább koplal délben.

Hogy az alkohol mennyi vitamint és ásványi anyagot von el a szervezettől, az drunkorexiásoknak nem számít.

A drunkorexia azért is nagyon veszélyes, mert kombinálja a "sorozativást" (több mint öt pohár alkohol fogyasztása egymás után) és az étkezési rendellenességeket.

Koplalás és alkohol együtt

Nemcsak a kóros soványság, de a sok alkohol is pusztító, egészségromboló hatású. Üres gyomorra inni azért veszélyes, mert 5 percen belül a májba kerül a toxikus hatású alkohol. A májból pedig a véráramba is jut rendesen a mérgekből. Egyesek még ezt a hatást is képesek tovább fokozni. Ők a rövidet energiaitalokkal kombinálják. Így természetesen pörögnek is a partikon, mint a búgócsiga. Hogy aztán mosogatórongyként zuhanjanak az ágyba hajnaltájt. Statisztikák szerint Amerikában a 18-24 éves lányok 30 százaléka vallja be: tudatosan hagynak ki étkezéseket azért, hogy később az így megspórolt kalóriát alkohol formájában vigyék be szervezetükbe.

A prosztatagyulladáshoz kapcsolódó szócikkek

---

• Fogyás
• Bulímia
• Obezitás

Enzim

Az enzimek, az élő szervezetek olyan molekulái, amelyek a biokémiai reakciókat gyorsítják, mintegy biokatalizátoroként működve, vagyis csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de lényegesen lassabban. Az enzimek szinte kivétel nélkül fehérjék, emiatt működésük erősen függ a hőmérséklettől és a pH-tól. Az enzimek specifikusak, csak egy adott vegyület vagy vegyületcsoport adott reakcióját katalizálják. Az enzimek nem csak az emésztésben vesznek részt, hanem többek között az immunrendszer működésében is.

Epidemiológia

A népesség egészségi állapotával, a betegségek elterjedtségével, megoszlásával, a fertőző betegségek terjedésmódjaival, az ezeket befolyásoló tényezőkkel foglalkozó orvostudományi szakág, aminek elsősorban az a célja, hogy az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához adjon tudományos hátteret.

Étvágytalanság

Az étvágyat az agy hipotalamusznak nevezett része szabályozza. Egészséges emberben a hipotalamusz összegyűjti az emésztőrendszer telítettségére, a vérben levő tápanyagok koncentrációjára, az egyén lelkiállapotára, valamint az ételek fogyaszthatóságára, ízleletességére vonatkozó információkat. Ezen tényezők egyensúlyi viszonyaitól függően érzi magát az egyén éhesnek, jóllakotnak vagy éppen átvágytalannak.

Külső, társadalmi tényezők is fontos szerepet játszanak abban, hogy az ember mikor táplálkozik, melyek háttérbe szorítják a szervezet belső jelzéseit.

Okok:

Az étvágytalanságnak bizonyos esetekben nincs különösebb jelentősége. Fiatalkorban okozhatja például a növekedés lassulása, terhesség alatt egyes hormonális változások, változó korban levő nőknél pedig a csökkenő ösztrogénszint. A szervezet étvágytalansággal reagálhat bizonyos gyógyszerekre is -ha esetünkben erről lehet szó, tájékoztassuk orvosunkat.

A nagyfokú étvágytalanság azonban különféle betegségnek tünete lehet. Pl.:

• veseműködés zavara,
• májműködés zavara,
• daganatos betegségek,
• vírusfertőzések,
• csökkent kortizontermelés,
• csökkent pajzsmirigyműködés,
• alkoholizmus okozta vitaminhiány, illetőleg B12 vitamin- és folsavhiány.
• az emésztőrendszer irritációja vagy fertőzése, pl. ételmérgezés következtében,
• gyomorhurut,
• vérképszervi zavarok
• stressz, depresszió, szorongás
• étkezési rendellenességek.

Kezelés:

Ha az étvágytalanság néhány héten belül nem múlik el, kivizsgálás céljából forduljon orvoshoz.

Hogyan segítsünk magunkon?

• Ha az étvágytalanság ételmérgezés vagy csupán néhány napig tartó vírusfertőzés akut tünete, segít, ha kizárólag üres, főtt fehér rizst fogyasztunk, és felforralt, lehűtött vizet iszunk.
• Ha az akut tünetek között hányinger is jelentkezik, segíthet a meleg vízbe áztatott, apróra reszelt gyömbérgyökér (vagy szárított gyömbérpor). Nyugtatja a gyomrot a vízben oldott őrölt fahéj is.
• Szalmonella okozta ételmérgezés esetén a vízben oldott, porított vörösáfonya-kivonat segít kiűzni a kórokozót a szervezetből.
• Ha az étvágytalanság kezelésére az orvos antibiotikumokat ír fel, probiotikus kiegészítők, valamint frukto-oligoszacharidok együttes, kúraszerű alkalmazásával elősegíthetjük a bélrendszerben élő jótékony baktériumok újbóli megtelepedését. A probiotikumok hasznos mikroorganizmusokat, pl. laktobacillusokat, acidofil és bifidusbaktériumokat tartalmaznak, az oligoszacharidok pedig ezek táptalaját képezik.

Antioxidáns

Természetes vagy mesterségesen elő'állított vegyületek, melyek segítenek a szervezetben lejátszódó oxidációs folyamat során keletkező' szabadgyökök okozta öregedési folyamat, vagy károsodások lassítására, illetve hatástalanítására.

E folyamat ellensúlyozására a különböző' sejtek számos természetes antioxidánst - aszkorbinsavat (C-vitamin), retinolt (A-vitamin), tokoferolt (E-vitamin), valamint vitamin jellegű antioxidánsokat (flavonoidokat) - termelnek. Az enzimeknek is van anitoxidáns hatása. A legjobb természetes források a gyümölcsök és zöldségek.

Boltkór

A kóros vásárlási szenvedélyt, más néven kényszeres vásárlást már több mint száz évvel ezelőtt leírták mint pszichiátriai kórképet. A „boltkóros" ugyanúgy egy viselkedésformától függ, mint a szenvedélyes játékos. Ez utóbbi akkor tud „kikapcsolni", levezetni a feszültségét, ha tudata kóros mértékben beszűkül a játékra. A boltkóros a vásárlásra szűkül be.

A boltkór tünei

A diagnózis felállításának egyik kritériuma, hogy a páciens az általa vásárolt dolgoknak legalább a harminc százalékát sohasem használja. Tisztában van a tevékenységének hátrányos következményeivel, de számára az adott pillanatban csak a vásárlás okoz örömet, ez oldja a szorongását vagy javítja a hangulatát. Ugyanaz a funkciója, mint másoknál az alkoholnak, a drognak vagy a szerencsejátéknak. Pótcselekvés a természetes örömforrások hiánya miatt.

Az egyik diagnosztikus kritérium, hogy a páciens jóval többet költ, mint amennyit az anyagi helyzete megengedne, és jellemző az eladósodás is.

A boltkór kezelése

Ha a tünet mögött szorongás van, akkor azt kell kezelni, ha depresszió, akkor azt. Vagy meg kell nézni, mit kompenzál a páciens: gyerekkori traumát, önbizalomhiányt, kudarcokat vagy mást. És mivel a boltkór többnyire az érzelmi-hangulati élettel van összefüggésben, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a szerotonin-rendszerrel lehet probléma, ezért egyes gyógyszerek, amelyek a depresszióban is hatásosak, segítséget nyújthatnak a vásárlási késztetés csökkentésében.

Forrás

Kapcsolódó szócikkek

---

• Depresszió
• Larvált depresszió
• Major depresszió

Cauda equina szindróma

Ejtsd: kauda ekvina.

Az ágyéki, keresztcsonti és farkcsonti idegeknek a gerincvelőből kilépő lófarokszerű kötegei. A gerincvelő az első és második ágyéki csigolya magasságában ér véget, innentől gerincvelő nem húzódik, csak a kilépő idegek haladnak a gerinccsatornában. Ha a gerinccsatorna átmérőjét valamilyen képlet szűkíti, - mint pl. porckorongsérv, törés, daganat – ezek az idegrostok nyomás alá kerülhetnek.

Tünetei:

Mindkét végtagba kisugárzó fájdalmat okoz, izomgyengeség lép fel. A gáttájékon zsibbadás, érzéscsökkenés, vizelési és székelési problémák léphetnek fel.

Diagnózis:

MR vizsgálat segítségével a térfoglaló folyamat által érintett gerinvelői idegrostok károsodásának szintje meghatározható.

Kezelése:

Megoldása idegsebészeti műtét, legtöbbször sürgetően.

Bélfertőzések

A fertőző bélbaktériumok – Escherichia coli, Salmonella, Shigella törzsek, Campylobakter – az esetek többségében általában romlott étellel kerülnek a bélrendszerünkbe, ahol elszaporodva kellemetlen, esetenként életveszélyes tüneteket (például véres hasmenést) okoznak. Különleges képességeik révén fel tudják vetetni magukat a bél felszínét borító hámsejtekkel. Azok citoplazmájába kerülve egyrészt hozzájutnak a szaporodáshoz szükséges tápanyagokhoz, másrészt rejtve maradnak a rájuk vadászó immunsejtek elől, egészen addig, amíg a hámsejt bele nem pusztul a fertőzésbe.

Lsd. még Ételfertőzések

Alvási apnoe

Súlyos alvási rendellenesség, melynek során alvás közben ismétlődő légzéskimaradás (apnoe) figyelhető meg. Olyan hosszú időtartamú légzéskimaradásokról van szó, ami a vér és az agy oxigén-ellátottságát a szükséges szint alá csökkenti – növelve a szén-dioxid koncentrációt. Ilyenkor az agy riaszt és felébreszti a beteget, ami a rossz minőségű alváshoz vezet.

Három típusát különbözteti meg az orvostudomány:

• az obstruktív alvási apnoét, az alvási apnoe leggyakoribb formája, amit a garat, ill. a felső légutak elzáródása okoz.
• ritkábban fordul elő a centrális alvási apnoe, a légzést szabályozó agytörzsi légzőközpont működészavara,
• a harmadik ún. kevert típus, ami az előbbi két apnoe egyidejű jelenléte.

Tünetei:

Krónikus fáradtság, aluszékonyság, a beteg nehezebben tud feladatára napközben koncentrálni, rossz közérzet, de akár emlékezetkiesés, memóriazavar is megjelenhet.

Érzékkiesés

Az érzékkiesés azt jelenti, hogy a test egy részén nem érzékel az ember ingert. Rendszerint környéki ideg károsodása vagy elfajulása miatt alakul ki, de a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) sérülése is előidézheti.

Az érzékelés teljes elvesztése idegkárosodás jele. Ha azonban az ideg csak részlegesen sérül meg, az érzékkiesés is részleges lehet, amely szúrásszerű érzéssel jár.

Az érzékkiesés lehet átmeneti, amikor a kéz vagy a láb vérellátása valamilyen testhelyzet, például alváskor a kéz vagy a láb elfekvése miatt időlegesen romlik. Amikor a vérellátás helyreáll, a rendes érzékelés is visszatér. Az is előfordulhat, hogy az érzékkiesés állandó és visszafordíthatatlan. Ilyen helyzet állhat elő cukorbaj, elfajulásos idegbetegség, a bőr alatti ideg sérülése, az ideg porckorongsérv miatti nyomódása, mérgek (ólom, alkoholfogyasztás és dohányzás) vagy gyógyszerek mellékhatása esetén. Ha mód van rá, a bajt kiváltó okot kell kezelni. A megromlott érzékelésű kéz vagy láb baleset elszenvedésére hajlamos, azért meg kell óvni a vágásoktól, ütésektől és más sérülésektől.

EKG

latin: electrocardiographia

Az elektrokardiográffal végzett vizsgálat lelete az elektrokardiogram. A készülék a szív elektromos tevékenységét érzékeli. A vizsgálat során a testfelszín meghatározott pontjaira elektródákat helyeznek. Az elektródák által érzékelt elektromos jelekből az EKG-készülék segítségével megállapíthatók a szív működési eltérései a normálértékektől. Végeznek EKG-t nyugalmi állapotban és terhelés után.

Foszfor

Afoszfor amásodik legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványianyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 g van belőle. 80-85 %-a a csontokban található szerves foszforsó formájában, a többirésze pediga kálciumhozhasonlóan részt vesz a szervezet működésében.A szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában tölt be fontos szerepet. Szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájábanraktározza.

Szükséges a szervezet számára:

-csontok, fogak felépüléséhez

- idegredszer működéséhez

- fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcsere folyamatokhoz

- fehérjeszintézishez

- és enzimek működéséhez

A foszfor kisebb-nagyobb mennyiségben szinte minden élelmiszerben megtalálható. Az élelmiszeripar egyre több foszfort,általában foszforsavat használ fel, elsősorban savanyító adalékanyagként. Épp ezért a mai táplálkozási szokások melletthiányállapotával gyakorlatilag nem lehet találkozni, legfeljebb tartós savmegkötő kezelés által. A foszfor hiánya esetén nő a kálcium kiválasztás, és esetleg csontritkulás alakul ki.

Túladagolás esetén a standard mérgezési tünetek lépnek fel, mivel a foszfor (nagy és indokolatlanmennyiségben)mérgező elem!

Fluor

A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben fordul elő. A fogszuvasodás egyik oka az elégtelen fluorbevitel.

Szükséges a szervezet számára:

- fogzománc állagának kialakításához

- csontképzéshez

A fluor legjobb beviteliforrása a megfelelő minőségű ivó- illetve ásványvíz (min. 1 mg/liter fluortartalmú), illetve a fluoridos fogkrémekből is kerül a szervezetbe, de sok fluor van a halak csontjában (szardínia) és a teában is.

Hiányállapota fognövekedési és csontosodási zavarokhoz, valamint fogszuvasodáshoz vezet.

Túladagolása a csontok károsodását, a veseműködés csökkenését és károsodását, az izomzat és az idegrendszer működési zavarát okozhatja.

DULCAMARA

Monokészítmények közé tartozó növényi szer, melyet a Solanum dulcamara (ebszőlő) nevű növény virágzás előtt szedett fiatal hajtásaiból és leveleiből készítenek.

Fő hatóanyagai:

• solamarin
• yamogenin
• cholin
• chlorogénsav
• kálium
• szilicium-dioxid

Bal oldali szer. A Dulcamara-tünetek jellemzően ősszel és tavasszal jelentkeznek.

Célszervek:

• központi idegrendszer
• izmok
• ízületek
• húgyhólyag
• vese
• bőr
• hörgők
• szem
• külső hallójárat

A Dulcamara a szikotikus szerek közé tartozik. Különös affinitása van a nyálkahártyákhoz és a bőrhöz csakúgy, mint a vizeletkiválasztó szervekhez, a légzés és a mozgás aktív szerveit felépítő izomszövethez.

Indikációk:

• Speciális indikáció: nedves hidegben történő megfázás.
• Hólyaghurut
• vese-és vesemedence-gyulladás
• reumatizmus
• lumbágó
• szemölcs
• papilloma

A Dulcamara hatásának vizsgálata során többféle stádiumot különböztethetünk meg:

1. Legelőször a nyálkahártyák – szem, orr, légcső, hörgők, gyomor- és bélcsatorna valamint a húgyhólyag – elváltozását észleljük.
2. Az idült intoxikáció stádiumában bőrkiütések, reumatikus tünetek léphetnek fel, melyek gyakran hasmenéssel vagy reumás izomfájdalmakkal váltakozhatnak.
3. A legvégső stádium általában ritkán figyelhető meg, ha mégis, akkor többnyire idegrendszeri tünetek – parézis és paralízis – formájában jelentkezik.

Mielőtt a Dulcamarát alkalmaznánk, az előzményeket is alaposan meg kell ismernünk!

Decompensatio

A decompenzációt funkcióromlást jelent, orvosi értelemben arra utal, hogy valamely testrész, szerv vagy szervrendszer már nem eredeti funkciói szerint működnek, az érintett terület csakrészlegesen képes ellátni funkcióit.

Cefalosporin

Az antibiotikumok egy igen korszerű csoportja. A baktériumokra baktericid hatást fejt ki, a Gram negatív és pozitív kórokozókkal szemben is hatásos. Széles hatástani spektrumú, biztonságos vegyületek.

Alkalmazása:

Gram negatív pálcák és Gram pozitív baktériumok által okozott kórképek esetében rendelik.Alkalmazásuk javasolt légúti, húgyúti, gyomor-bél rendszeri fertőzések kezelésében javasolt.

Fertőzések megelőzéseképpen hasi, nőgyógyászati, ortopédiai műtéteknél alkalmazzák. A penicillinekhez képest a Gram negatív kórokozóknál hatásosabb készítmények.

Mellékhatásaik:

Az allergiás reakciók ritkábbak, mint a penicillinek esetében. Ha csalánkiütés (urtikária), anafilaxia alakul ki a kezelést azonnal abba kell hagyni és a beteget orvoshoz juttatni.

A cefalosporinok és penicillinek közti keresztreakció ritkán alakul ki, így penicillinre érzékeny betegnek óvatosan adható. Cefalosporin adásakor a fehérvérsejtek valamint a vérlemezkék száma a határérték alá csökkenhet. A gyógyszercsoport egyes tagjai alkohol együttfogyasztásakor hányingert, hányást okozhatnak. A véralvadás elhúzódhat, de ez gyógyszeresen kivédhető.

Csoportjai:

Megkülönböztethetők különböző generációjú készítmények.

Az első generációs készítmények hasonló kórokozókkal szemben hatékonyak, gyógyszertani tulajdonságaik kissé eltérnek egymástól. Szájon át és injekcióban is adhatók. Bizonyos sztafilokokkuszok, enterokokkuszok okozta fertőzések illetve agyhártyagyulladás esetén hatásuk nem elégséges.

A második generációs cefalosporinok egymástól hatásspektrumban és gyógyszertani tulajdonságokban is jelentősen különbözhetnek. Hatékonyabbnak bizonyultak Hemofilusz, E.coli baktériumok ellen. Szájon keresztül szedhető és injekciós formában is kaphatók.

A harmadik generációs cefalosporinok a gyomor-bél rendszeri fertőzéseket okozó baktériumok ellen hatékonyak, de húgyúti infekciókban, meningokokkusz okozta agyhártyagyulladásban is kiterjedten alkalmazhatóak.

Kapcsolódó szócikkek

---

• Antibiotikum
• Antibiotikum szedése
• Kórokozók antibiotikum-érzékenységének meghatározása
• Széles spektrumú antibiotikum

Adrenalin injekció

Az adrenalin vagy más néven az epinefrin a mellékvese (glandula suprarenalis) velőállományának egyik hormonja, amelynek nagyon fontos élettani funkciói vannak.

Hatásai:

Szimpatomimetikus hatású, izgalmi állapot esetén fokozódik a termelődése, gyorsítja a pulzust, a légzést, emeli a vérnyomást, elősegíti a vérerek összehúzódását, gyorsítja a glükóz sejtekhez jutását.

Leggyakrabban az adrenalintérszűkítő hatása alapján, lokális érszűkítőként alkalmazzák a műtéti terület vértelenítésére, helyi érzéstelenítőkkel kombinálva. Életmentő eszköz allergiás reakció, anafilaxiás sokk bekövetkeztekor. De ájulás (kollapszus), keringési elégtelenség esetén is használatos.

Régen intrakardiálisan(közvetlenül a szívbe juttatva) is használták, de ennek a gyakorlati alkalmazása visszaszorult.

Mellékhatások:

Mellkasi fájdalmat (angina pectorist), anginás panaszokat, szívbetegekben anginát válthat ki használatakor. Szapora szívműködés, szívritmuszavar, heves szívdobogás, izgatottság, fejfájás,vérnyomásemelkedés, remegés léphetfel. Aszövetekben jelentős érszűkítő hatása miatt nekrózis, gangréna alakulhat ki.

Fóbia

latin: phobia = iszony

Leküzdhetetlen szorongás, mely a neurózisok közé tartozó kórkép. Megjelenhet adott tárgyak, helyzetek hatására. Az adott helyzettől szorongó belátja reakciójának túlzottságát, de leküzdeni azt nem tudja, inkább kerüli az adott szituációt. Ilyen pl. a tériszony – agorafóbia, zárt tértől való félelem – claustrofóbia, fényiszony – fotofóbia, állatoktól való félelem – zoofóbia, idenekkel szembeni félelem – xenofóbia.

B6-vitamin

B6 (piridoxin) | Vízben oldódó vitamin

Hiánya: idegességet, álmatlanságot, zsíranyagcsere-zavart, bőrproblémákat idéz elő. Fő forrásai: máj, hús, tejtermékek, korpa, borsó, uborka, kisebb mértékben a tej, a tojás. Napi szükséglet Nők: 2 mg Férfiak: 2,2 mg

DEXA

Másnéven csontdenzitometria. A csontok ásványianyag-tartalmának meghatározására szolgáló radiológia-i módszer. A csontritkulás mértékének objektív vizsgáló eljárása. Alacsony energiájú röntgensugárzást kibocsátó géppel történik. Meghatározza a csont ásványianyag-tartalmát és sűrűségét, majd a kapott eredményt összehasonlítja az azonos korcsoportra jellemző értékekkel. Ösztrogén hiányos állapotokban, tartós szteroid-kezelés esetén rendszeres ellenőrzés indokolt.

Antigéncsuszamlás

Az antigéncsuszamlás az a jelenség, amikor egy vírus, főleg az influenza legalább két altípusa, vagy két teljesen különböző vírus úgy kombinálódik, hogy az új altípus felszíni antigénjei a két eredeti vírus keverékéből állnak össze.

Az antigéncsuszamlás a gének újrarendeződésének speciális esete, ami a fenotípus változására utal.

Ez a kifejezés leggyakrabban az influenza szakirodalmában fordul elő, de nem kizárólagosan ott.

Például:

• a juhok és kecskék megbetegedését okozó Visna-Maedi vírus.
• a H3N2 is ilyen antigéncsuszamlás (antigenic shift) révén fejlődött ki a H2N2-ből, mely világszerte kb. egymillió ember halálát okozó 2-es szintű pandémiában pusztított.
  

Fájdalomcsillapítás házilagos módszerei

Az enyhébb fájdalmak csillapításának alapvető szabálya, hogy mindig a leggyengébb, de hatásos szerrel, módszerrel próbáljuk meg megszüntetni a fájdalomérzetet. Sok enyhe fájdalom lazítással, a szervezet teljes nyugalomba helyezésével is megszüntethető. Nagyon hatékonyak lehetnek a hidroterápia körébe tartozó borogatások, amelyek hatása fokozható különböző gyógynövényfőzetekkel. Sokat segíthetnek a szakemberektől eltanult masszás fogások például az enyhébb fejfájások vagy végtagfájdalmak enyhítésében. A házi használatra kifejlesztett elektromos és elektromágneses fájdalomcsillapító készülékek alkalmazásával a fájdalomérzékenység csökkenthető. Ha fájdalomcsillapító gyógyszer mellett döntünk, akkor annak kiválasztásában kérjük ki legalább a gyógyszerész tanácsát. Ha a szer szedése mellett 3–4 nap múlva nem múlik el a fájdalom, vagy az egyébként sikeres házilagos fájdalomcsillap ítás ellenére a fájdalom rendszeresen visszatér, vagy a házilagos fájdalomcsillapítás nem segít, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Adler Péter

Adler Péter (Makó, 1910. június 25. – Debrecen, 1983. augusztus 3.) fogorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora.

• 1934-ban orvosi oklevelet szerzett Bécsben.
• 1931–1936 között a bécsi Élettani Intézetben dolgozott.
• 1936–1938 között pedig a bécsi Általános Poliklinika fogászati (fogszabályozási) osztályán dolgozott.
• 1934–1936 fogorvosképző tanfolyamot végzett a bécsi egyetemen.
• 1936-ban fogorvosi szakvizsgát tett.
• 1938–1940 a szentesi kórház sebészeti osztályán működött.
• 1942–1945 munkaszolgálatos volt.
• 1945-től működött a debreceni Stomatológiai Klinikán, tanársegéd, majd adjunktus, később klinikai főorvos, illetve egyetemi docens.
• 1946-ban egyetemii magántanár és mb. tanszékvezető
• 1953-ban egyetemi tanár
• 1946-1979 nyugdíjba vonulásáig vezette a debreceni klinikát.
• Fő munkaterülete a fogszuvasodás epidemiológiája és a fluor ion szuvasodást védő (protektiv) hatásának vizsgálata. Közleményeinek száma több mint 350.
• 1976–1980 között a Fogorvosi Szemle főszerkesztője volt.
• Munkássága alatt több mint 500 közleményt, számos könyvet és könyvrészletet jelentetett meg.
• Irányításával több orvos generáció nőtt fel, sokan váltak közülük nemzetközileg és hazailag elismer kutatóvá, kiváló vezető fogorvossá, professzorrá. Nevéhez fűződik a fogorvosképzés beindítása.

BNO kódok

A BNO a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) által kiadott a Betegségek Nemzetközi Osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom ICD-ként ismeri (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Létrehozásának célja, hogy a különböző országokban élő emberek betegségeit egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni.

A BNO kódrenszer a betegségeket 21 főcsoportra osztja, melyek a következők:

1. A00-B99 - Fertőző és parazitás betegségek
2. C00-D48- Daganatok
3. D50-D89-Avérés avérképzőszervekbetegségei és azimmunrendszert érintő bizonyosrendellenességek
4. E00-E90-Endocrin-, táplálkozási- ésanyagcsere-betegségek
5. F00-F99-Mentális- ésviselkedészavarok
6. G00-G99-Azidegrendszerbetegségei
7. H00-H59-Aszemés függelékeinek betegségei
8. H60-H95-Afülés a csecsnyúlvány megbetegedései
9. I00-I99-Akeringési rendszerbetegségei
10. J00-J99-Alégzőrendszerbetegségei
11. K00-K93-Azemésztőrendszerbetegségei
12. L00-L99-Abőrés bőr alattiszövetbetegségei
13. M00-M99-Acsont-izomrendszer éskötőszövetbetegségei
14. N00-N99-Azurogenitális rendszermegbetegedései
15. O00-O99-Terhesség,szülésés gyermekágy
16. P00-P96-Aperinatálisszakban keletkező bizonyos állapotok
17. Q00-Q99-Veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások
18. R00-R99-Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai éslaboratóriumi leletek
19. S00-T98-Sérülés,mérgezésés külső okok bizonyos egyéb következményei
20. V01-Y98-Amorbiditásésmortalitáskülső okai
21. Z00-Z99-Az egészségi állapotot ésegészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők

A BNO kódok további részletezésétől eltekintünk, hiszen egyrészt azok nagyon nagy száma miatt ez több kötetnyi anyag, másrészt az interneten fellelhető számos BNO kód kereső, melyekkel könnyen megtalálhatjuk a keresett betegség kódját, vagy kód alapján a betegséget.

Agglutináció

latin: agglutinatio = kicsapódás, összecsapzódás

Baktériumok vagy vörösvértestek rögösödése, összecsapódása ellenanyag hatására. Az ellenanyagot agglutininnek nevezik.

Az agglutináción alapuló vizsgálatot gyakran alkalmazzák, pl. vércsoport meghatározásakor, tífusz, szifilisz kimutatásakor.

Acetilkolin

A központi idegrendszer minden részében található, az agykéregben, talamuszban igen magas koncentrációban. Az idegsejtekben termelő'dik, ingerület-átvivő' anyag, a paraszimpatikus idegvégződések és a ganglionok elő'tt elhelyezkedő' idegrostok végződéseinek ingerlésekor szabadul fel. Az acetilkolint termelő' idegsejteket nevezzük kolinerg sejteknek. Ezeknek a sejteknek a pusztulása történik Alzheimer kórban. Parkinson kórban a dopamintermelő' idegsejtek hiánya miatt túlsúlyba kerülnek a kolinerg hatások és ez okozza a tünetek egy részét.

Az acetilkolinnak közvetve vagy közvetlenül számos agyi funkcióban van szerepe.

Diszplázia

latin: dysplasia; dys = rendellenes; plasia = képzés

Valamely sejt, szövet, vagy szerv rendellenes fejlődése, burjánzása.

Ha a magzati fejlődés során jön létre, bizonyos szerv fejlődési rendellenességeként, szervkárosodás alakul ki. Ilyen természetű a csípő veleszületett diszpláziája.

A később kialakuló diszplázia a gyorsan osztódó szövetekben jelenik meg. A méhnyak vagy a csontvelő sejtjeinek kóros szaporulata, mely rákmegelőző állapot. A méhnyakrák diszpláziából alakul ki.