Dermatitisz

A dermatitisz a hám és a hám alatti köt?szövet heveny, szubakut vagy krónikus gyulladása .

Kiváltó oka:
Általában a külvilágból származó valamilyen toxikus (vegyi, növényi) anyag, vagy valamely allergén, ami a tápcsatornán át, vagy belégzéssel jut a szervezetbe, de egyes anyagok esetében elegend?, ha csak a b?rfelszín kerül érintkezésbe az anyaggal.

Tünetei:
A b?r gyulladt, ödéma, viszketés, súlyosabb esetben nedvedz? hólyagocskák jelennek meg.

Gyakoribb b?rgyulladások:
- kontakt dermatitisz: a reakciókat kiváltó anyaggal történ? érintkezés
- atópiás dermatitisz: allergiás jelleg?
- különböz? ekcémák

BSH-szűrés

A terhesség utolsó hónapjában szokott sor kerülni az úgynevezett BSH-sz?résre, mely egy B-csoportú sztreptokokkusz baktérium kimutatására szolgál a hüvelyváladékból, esetleg vizeletb?l. A várandós n?k tizenöt-húsz százaléka tünetmentes hordozó. Általában nem veszélyezteti a kismama egészségét, ezért kezelést sem igényelne. Mivel azonban a baktérium átjuthat a magzatba, illetve születés közben megfert?zheti, és súlyos lefolyású megbetegedést okozhat, célszer? elvégezni a tesztet.

A baktériumot hordozó anyák kisbabáinak egy-két százaléka fert?z?dik, s a fert?zöttek öt százalékánál halálos kimenetel? a betegség. Ha a teszt pozitív, antibiotikum-kezelést kap az anya, amellyel jó eséllyel megel?zhet? a baba fert?z?dése.

Magyarországon nem kötelez? a terhes n?k sztreptokokkuszra való sz?rése, és az orvosok egy része nem is tartja ezt fontosnak, mert nincs olyan módszer, amely megbízhatóan kimutatná, hogy valaki hordozza-e a B típusú sztreptokokkusz baktériumot.

Endokrin

latin: endocrin (endokrin) = bels? elválasztású

Egyes szervek, a bels? elválasztású mirigyek az általuk termelt váladékot, a hormonokat nem valamilyen vezetékeken meghatározott területre juttatják, hanem közvetlenül a véráramba ürítik, így az egész szervezet m?ködését befolyásolják.

Endokrin mirigyek: hipotalamusz, hipofízis (agyalapi mirigy), pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, petefészek, here, hasnyálmirigy, tobozmirigy.

Combnyaktörés

latin: fractura colli femoris (fraktura kolli femorisz); fractura = törés, collum = nyak, femur = combcsont

A combnyak a combcsont fels? része, a medencecsontba illeszked? combfej és a combcsont teste között helyezkedik el. A mindennapi tevékenységek során is nagy terhelésnek kitett terület. Id?seknél a csontvesztés miatti csontritkulás gyengíti a combnyak teherbírását. Emiatt kisebb baleseteknél is könnyebben el?fordul a combnyak törése.

A kezelése legtöbbször m?téttel történik, a törött csontvégeket illesztés után rögzítik lemezzel és szeggel. A régebben még alkalmazott gipszelés id?s betegeknél sokszor szöv?dményes volt, a fekvés miatt kialakuló tüd?gyulladás illetve felfekvések kimenetele halálos is lehetett.

Diagnózis

Mindenféle terápia, így a gyógyszeres terápia alapja a pontos diagnózis, a kórisme felállítása. Az anamnézis felvétele és a szükséges vizsgálatok elvégezése alapján, valamint a korábbi betegségek, illetve a családi, szociális körülmények ismeretében az orvos megállapítja a beteg panaszainak, kóros tüneteinek az okát, meghatározza a betegséget, vagy több betegség együttes fennállását. A diagnózis felállítása alapján pedig elkezdhet? a megfelel? terápia, vagy a további vizsgálatok a betegség részletesebb ismeretére. Ahhoz, hogy helyes diagnózis szülessék, szükség van az orvos és a beteg megfelel? kapcsolatára.

Farokcsonttáji fájdalom

Farokcsonttáji fájdalom

A gerincoszlop legalsó részén lev? farokcsont gyulladás miatti fájdalma kimutatható ok nélkül is kialakulhat, de rendszerint a farokcsont sérülését követi. pl. amikor valaki nagy er?vel az ülepére esik. A fájdalom fokozódik üléskor, viszont álláskor enyhül.

A fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszeres kezelés enyhíti a panaszokat. A beteg kerülje a hosszú idej? ülést, ám ha ez elkerülhetetlen, tegyen a székre párnát. A tartós farokcsonttáji fájdalom kortizoninjekció hatására is csillapodik. Olyan súlyos esetben, amely más kezelésre nem reagál, a farokcsont eltávolítása jelenthet megoldást.

Dr. Lux Elvíra

Dr. Lux Elvira (1929. január 2., Ózd) magyar szexuálpszichológus, klinikai szakpszichológus, adjunktus.

• 1947-1951 BOTE
• 1964-1969 ELTE BTK pszichológia szakára járt.
• Az egyetem elvégzése után Szentágothai János tanítványa lett. Patkányok agyából készített metszeteket. Zavarta azonban, hogy csapnivalóan rossz produktumok kerültek ki a keze alól. Késztetést érzett hogy az aggyal nem mint a szervvel, hanem a lényével, pszichével foglalkozzon.
• 1969-1989 SOTE I.sz. N?gyógyászati és Szülészeti Klinikán dolgozott klinikai pszichológusként.
• 1989-ben nyugdíjba ment.
• 1972-t?l tanít a SOTE-n és az ELTE-n pszichoszomatikát és szexuálpszichológiát. Mindkét témában iskolát teremtett. TDK dolgozatok, diplomamunkák készültek vezetésével mindkét egyetemen.
• 1980-ban megjelenik els? könyve a Medicina Kiadó gondozásában, Szexuálpszichológia címen. Ezt számos további követte. A szakmai publikációk mellett, jelent?sek a népszer?, ismeretterjeszt? munkái is.
• Ma már csak a pszichés medd?sséggel foglalkozik.

Kit?ntetései:

• 2002-ben a Magyar természetgyógyászok Egyesülete
• 2002-ben Egészségügyi Miniszteri
• 2004-ben Batthyányi Strattmann László díj, életm?ve elismeréseként.
  
  

Kapcsolódó szócikkek

---

• Popper Péter
• Dr. Buda Béla
• Dr. Almási Kitti
• Feldmár András

Cukorbaj

A cukorbajt vagy az inzulin termel?désének csökkenése, vagy az okozza, hogy a sejtek nem képesek megfelel?en hasznosítani ezt a hormont. Ez a súlyos betegség az egyik vezet? halálok a nyugati társadalmakban. Az oka nem ismeretes, az azonban nyilvánvaló, hogy halmozottan fordul el? a családban, s gyakori az elhízott emberek körében. A megemésztett ételb?l a sz?l?cukor válik szabaddá, amely felszívódik a véráramba. Ez arra készteti a hasnyálmirigy béta sejtjeit, hogy inzulint válasszanak el a vérbe. Ez a hormon el?segíti, hogy a sz?l?cukor elraktározódjon a májban és az izomsejtekben, ahonnan kés?bb újra a vérbe jut, ha az anyagcseréhez szükség van rá. Amikor a hasnyálmirigy elégtelen mennyiség? inzulint termel, vagy ez a hormon nem juttat be elég sz?l?cukrot a sejtbe (ilyenkor inzulinnal szembeni ellenállás, szakmai szóval rezisztencia áll fenn), cukorbaj alakul ki.

Típusai:

A cukorbajnak két típusa van. Az I-es típust (az inzulintól függ? vagy fiatalkori cukorbajt) az okozza, hogy a hasnyálmirigy elégtelen mennyiségben termel inzulint. Ez a betegség rendszerint 25 évesnél fiatalabb korban kezd?dik. A II-es típust, amely gyakoribb, inzulintól nem függ? vagy feln?ttkori cukorbajnak nevezzük. Jobbára 40 évesnél id?sebb emberek körében fordul el?, s általában az inzulinnal szembeni ellenállás idézi el?.

Mindkét esetben fölös mennyiség? sz?l?cukor van a vérben, amelyet a vese kezd kiválasztani. Jellegzetes tünet a fokozott szomjúságérzés, valamint a gyakori vizeletürítés és megéhezés. A szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréje módosul. A szövetekb?l származó zsírsavakat a máj ketontestekké alakítja át, amelyek bejutnak a véráramba, s a vért vészesen megsavanyítják.

Az orvosok vérvizsgálattal és vizeletvizsgálattal kórismézik a cukorbajt. A sz?l?cukor-t?rési teszttel azt mutatják ki, hogy a test milyen mértékben használja fel és raktározza ezt a cukrot. Ennek során cukoroldat megivása után órán át rendszeresen id?közönként megmérik a vércukor szintjét.

Kezelése:

I-es típusú cukorbaj esetén naponta inzulininjekcióra szorul a beteg, mert ez a hormon nem szedhet? szájon át. A legtöbb beteg magának adja be az inzulint a b?re alá egyszer-négyszer naponta. Némely cukorbeteg inzulinpumpát visel, amelyb?l automatikusan jut ez a hormon a testbe egy kis csövön át.

A rendszeres testedzés és a szigorú diéta is fontos követelménye annak, hogy a vércukortartalom annyira közel legyen a rendes értékhez, amennyire csak lehet. A II-es típusú cukorbaj rendszerint diétával vagy vele társított tablettás gyógyszerrel is kezelhet?. Bizonyos esetekben azonban inzulinra is szüksége van a betegnek. El?nyös az is, ha a páciens megszabadul a többletsúlyától. Stressz hatásakor, amilyen a m?tét vagy fert?zés is, átmenetleg több inzulinra lehet szüksége a betegnek.

B?vebben cukorbetegség szócikk alatt található

Endokrinológia

Az orvostudományi viszonylag újabb szakterülete. Az endokrin bels? elválasztásút jelent, ami arra utal, hogy a hormonokat bels? elválasztású – a termelt anyagot a vérbe juttató – mirigyek termelik. Kutatási területe a hormonok, neurohormonok, azok termel?dése, élettani szerepe, a bels? elválasztású mirigyek m?ködése, betegségei, zavarai stb. Mivel olyan tárggyal foglakozik, amely minden más orvostudományi ágat is érint, ezért sok határterülettel kapcsolódik más tudományágakhoz.

Eszenciális zsírsavak

Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek. Esszenciálisnak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek, ugyanakkor - mivel el?állításukra a szervezet nem képes - a táplálkozással kell, hogy a szervezetbe jussanak.

Az esszenciális zsírsavak közé tartoznak az úgynevezett omega-3- és omega-6-zsírsavak. A görög ábécé utolsó bet?je a vegyületek kémiai szerkezetére utal, ugyanis ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak a szénhidrogénlánc végét?l számított 3. és 4. illetve 6. és 7. szénatom között tartalmazzák az utolsó kett?s kötést.

Ha kevesebb kerül be ezekb?l a zsírsavakból a szervezetbe, b?relváltozások, vízvesztés és érelzáródások alakulhatnak ki. Üzemanyagként szolgálnak, energiát biztosítanak.

Az esszenciális zsírsavak (EFA's – essential fatty acids) azok az úgynevezett „jó" zsírok, amelyek létfontosságúak minden sejt számára, dönt? szerepet játszanak az immunrendszer, az idegrendszer, valamint a szívrendszer, és érrendszer m?ködésében, de éppen így a betegségek megel?zésében is.

Az esszenciális zsírsavak - többek között - a sejtek membránjainak felépítését segítik el?, védve azokat a káros behatásoktól és hozzájárulnak szerkezeti épségükhöz, rugalmasságukhoz is. Érintettek, a vér oxigénszállításban, a növekedésben, a sejtosztódásban, az idegm?ködésben, a sejtek közti kommunikációban, a hormontermelés szabályozásában, és az energiatermelésben is. Részt vesznek a keringési rendszer, az immunrendszer, a zsíranyagcsere szabályozásában, csökkentve az emelkedett koleszterin- és trigliceridszintet, így kisebb lesz az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázata is. Miután minden sejtünk számára fontosak, szerepet játszanak a szép haj, a körmök, és az egészséges b?r felépítésében is, ezáltal megóvják b?rünket a kiszáradástól, amely több betegség forrása lehet, például a gyulladásoké.

Étrendünk esszenciális zsírsavtartalma akkor optimális, ha az omega-3 zsírsavak fedezik az energiaszükséglet minimum 0,2 %-át, az omega-6 zsírsavak pedig minimum az 1 %-át.

Omega-3 zsírsavak

Omega-3 zsírsavakat els?sorban a tengeri halakban, többek között a makrélában, heringben, t?kehalban, hekkben és szardíniában, hazai halaink közül a busában találunk.

Az omega-3 zsírsavak jótékony tulajdonságai

• Lekötik a savakat;
• Segítik a vérkeringést;
• Megel?zik az érelmeszesedést és a szívinfarktust;
• Csökkentik a koleszterinszintet és a vérnyomást;
• Megakadályozzák a rákos sejtek növekedését.

Hiánya ugyancsak okozhat növekedésbeli elmaradást, viselkedészavart, gyengeséget, tanulási problémákat, a mozgáskoordináció romlását, vagy végtagzsibbadást. Egyes kutatási eredmények szerint a gyermekek esetében kiegyensúlyozott, megfelel? mennyiség? zsírsavat tartalmazó olajok adagolása segít a diszlexia, szétszórt figyelem, hiperaktivitás és más tanulási problémák leküzdésében is.

Omega-6 zsírsavak

A legismertebb omega-6-zsírsav a linolsav, amely különböz? növényi olajokban fordul el? változó mennyiségben. A napraforgó-, a szója- és a kukoricacsíra-olajhoz képest az olívaolaj viszonylag kevesebb linolsavat tartalmaz. A legmagasabb linolsavtartalmú olaj a bogáncsolaj, mely salátaöntetek készítéséhez kínál újfajta alternatívát.

Az omega-6 zsírsavak jótékony tulajdonságai

• Semlegesítik a savakat;
• Növelik az anyagcsere hatékonyságát;
• Megel?zik az ízületi gyulladást;
• Javítanak a cukorbetegség mellékhatásain;
• Enyhítik a menstruációs görcsöket;
• Javítják a körmök, haj és b?r állapotát;
• Megakadályozzák a rákos sejtek szaporodását;
• Csökkentik a koleszterinszintet, vérnyomást és a szívinfarktus kockázatát.

Az omega-6 zsírsavhiány esetén ekcémaszer? b?relváltozások, hajhullás, a máj elzsírosodása, viselkedésbeli változások figyelhet?k meg. A vesék rosszul m?ködnek, nagyfokú vízvesztés történik a b?rön keresztül, a mirigyek kiszáradnak, megn? a fert?zésveszély, nehezebben gyógyulnak a sebek, szárazzá válik a b?r, a haj, a szem, megn?het a koleszterinszint. Omega-6 hiány esetén növekedésbeli visszamaradás következhet be, szívritmuszavar léphet fel, ízületi problémák jelentkezhetnek, a férfiaknál sterilitást, n?k esetében vetélést okozhat.

Kapcsolódó szócikkek

---

Zsíros olaj
Zsírszéklet
BCAA
Hasi elhízás

Fertilizáció

A fertilizáció megtermékenyítést jelent. A megtermékenyítés a szexuális érintkezéssel kezd?dik, melynek során a spermiumok a hüvelyen keresztül a méhbe, majd a petevezetékbe jutnak, ahol az érett petesejtet egy spermium termékenyíti meg. Az érett petesejt kb. egy napig van a petevezetékben, ez alatt az id? alatt kell egy spermiumnak áthatolnia a petesejt sejthártyáján, hogy a megtermékenyítés megtörténjen.