Egyensúly

A testhelyzet változásait különböző érzőreceptorok fogják fel, amelyek a belső fül félkörös ívjárataiban és a zsákocska foltjában, valamint a szemekben, az ízületekben és az izmokban vannak, s a belőlük származó idegingerület az agyba jut. Ezek a szervek az izmokkal és a mozgásokat összehangoló idegekkel együtt tartják fenn a test egyensúlyát.

Ha a szervek vagy a belőlük induló idegrostok károsodnak, megbomlik az egyensúly. A belső fül fertőzése ráterjedhet a félkörös ívjáratokra is, s ennek az egyensúly zavara lesz a következménye. A szédülés, amikor az egyensúlyérzés annyira rossz, hogy az emberrel forog a szoba, a Meniere-betegség vagy más fülbetegség következménye lehet.

Az is egyensúlyzavart idézhet elő, ha az agy nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz. a vérszegénység, a szívbetegség és a vérkeringési rendellenesség szédülést, gyengeségérzést és egyensúlyvesztést okozhat.

A tengeribetegség az a rosszullétérzés, amelyet az autóban, a hajóban, a repülőgépen és a szórakozásképpen körhintán vagy hullámvasuton folyamatosan ismétlődő mozgások váltanak ki. Többek között hányingert érez az ember, de hányás is előfordulhat. A tengeribetegség főleg gyermekekre jellemző, s az életkor előrehaladásával rendszerint nem kell számítani rá, mert a félkörös ívjáratok egyre kevésbé érzékenyek a mozgásokra.

Basedow-kór

Autoimmun eredetű fokozott pajzsmirigy működés. Első leírójáról, egy német orvosról nevezték el.

Jellemző a pajzsmirigyhormonok fokozott termelése, tünetei között a kidülledt szemgolyó, a szapora szívműködés tachikardia, megnövekszik az anyagcsere, fogyás jelentkezhet. A beteg nehezen bírja a meleget, verejtékezik. Kezelése az enokrinológia tárgykörébe tartozik.

Fogínyvérzés

A fogínyvérzés (parodontitis) az, ha a fogkrém fogmosáskor vörösesen elszíneződik, illetve ha a keményebb ételek fogyasztásakor az étel a harapás szélén lesz vöröses árnyalatú, vagyis véres. Az íny ilyenkor kivörösödik, és sokszor meg is duzzad, minden mechanikai ingerre vérezni kezd, ez gyakran fájdalommal is jár, ezért hajlamosak vagyunk tisztításnál kímélni, amitől a betegsék kialakulásának esélye csak nő.

A kellemetlen jelenség mögött leggyakrabban az ínygyulladás (gingivitis) áll. A gyulladást elsősorban az ún. plakk váltja ki, amely ételmaradékokból és baktériumokból áll, és szorosan tapad a fog felületére. Minél több a lerakódott plakk, az ínyszövet annál jobban fellazul a fog környékén.

Az első tünet az ínyszél kóros elváltozása, gyulladása, rögtön megjelenik a fogínyvérzés is.A fogmedret borító nyálkahártya megduzzad, a fogak közelében élénk piros színű lesz, érintésre fájdalmas, vérzik.A gyulladt íny elemelkedve a fognyaktól ideális búvóhelyet biztosít a gyulladáskeltő baktériumoknak. A gyulladás a fog gyökere mentén is terjedve és krónikussá válva súlyos esetben fogágy-gyulladáshoz, azaz parodontitishez vezethet. Parodontózisról már akkor beszélünk, amikor ennek nyomán a fogíny minden látható gyulladás nélkül visszahúzódik a fogról. Végül ez lesz a fogak kilazulásának közvetlen oka. A kezdeti tünetek, a fogínyvérzés megjelenésekor a gyulladt íny kezelésévelmég visszafordítható a folyamat, ellenkező esetben akár a fogak elvesztésével is számolhatunk! A betegség rendszerint 35 éves kor után, elég alattomosan jelentkezik. A lakosság 28%-a szenved időszako san ettől a problémától. Ha a 30-50 éves korosztályt vizsgáljuk, ez a szám 36%. (forrás: GFK 1999)

		Egészséges, erős fogíny.
		A foglepedék megtámadja a fogínyt. Figyelmeztető jel: fogínyvérzés.
		Fogínygyulladás.
		Fogínytasakok keletkeznek. A fogíny visszahúzodik. Fogínysorvadás.
		A fog meglazul, majd kiesik.

A beteg fogíny kezelésére többféle, patikákban beszerezhető szer létezik, a különféle ínybalzsamok és öblögetők mellett hasznos az ilyen hatású gyógynövényes fogkrém folyamatos használata. Fogkefék közül a közepes, még inkább a puha sörtéjűt válasszuk. Szájvízzel öblögethetünk, vagy használhatunk szájzuhanyt is. Utóbbinál ügyeljünk arra, hogy az íny felől a fogak felé öblítsünk, (hasonlóan a fogmosáskor is a kefével hasonlóan ebbe az irányba tisztítsuk a fogakat), így megelőzhető, jhogy az ételmaradékok beszoruljanak az íny és a fog felszíne közé, ami még angyobb baj okozója is lehet.

Ha a házilagos kezelés nem éri el célját, forduljunk szakorvoshoz, mert (ritkán) valamilyen betegség tünete is lehet, például mérgezés vagy a vér megbetegedése.

További információ: www.foginyverzes.hu

Kapcsolódó szócikkek

---

Fogágygyulladás
Fogamzásgátló
Foggyökérkezelés
Fogszuvasodás

Feldmár András

Feldmár András (Budapest, 1940. -) Kanadában élő magyar pszichológus, pszichoterapeuta.

Elítéli a diagnosztizálás széles körben elterjedt módszerét és az ezen alapuló terápiát, a betegségek és az emberek címkézését, a gyógyszeres kezelést, ami szemben áll a pszichológia hagyományos útjával. Másfelől támogatja az LSD szakértő felügyelettel való használatát.

Életműve:

• 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol matematikusként végzett, és utána a pszichológia felé fordult.
• 1969-től mint klinikai pszichológus dolgozott Vancouverben. Itt ismerkedett meg R.D. Lainggel, aki nagy hatással volt rá. Londonba költözött és tanítványa és életre szóló barátja lett Laingnek.
• 1975-ben magánpraxist indított Kanadában, és figyelemre méltó eredményeket ért ela pszichotikus betegek terápiájával.
• Előszeretettel foglalkozik gyerekekkel, családokkal, csoportokkal és különböző közösségekkel is.
• Előadásokat és workshopokat tartott Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több városában, valamint Minszkben, Szarajevóban, Szerbiában, Debrecenben és Budapesten. Pszichológusokat és pszichiátereket is továbbképez.
• 1995-ben hatására jött létre a Soteria hálózat magyarországi tagja, a Soteria Alapítvány, amely a mentális problémákkal küzdő embereket segíti.
• 2001-ben Fliegauf Benedek Van élet a halál előtt? címmel portréfilmet forgatott róla, amelyet azóta is vetítenek Budapesten, a Tabán moziban, s amelynek anyaga 2004-ben könyvben is megjelent.
• 2005 szeptemberében tartott két előadása Feldmár: A valóság címmel kapható DVD-n a Soteria Alapítvány kiadásában.
• 2007-ben létrejött a Feldmár Intézet.

Antibiotikum

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek egyike az antibiotikum. Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikum készítmények nagy változáson mentek át, a legtöbb antibiotikumnak már nincs semmi köze az eredeti penészgombához, amelyekből eleinte a penicillint készítették.

A ma használatos gyógyszerek zömét kémiai módszerekkel állítják elő. Az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazzák.

Hatásai:

Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, illetve gátolják azok szaporodását ennek megfelelően az első csoportba tartozók baktericid tulajdonságúak, a másik kategóriába a bakteriosztatikumok tartoznak.

Nincs olyan antibiotikum, amely minden baktérium ellen hatásos lenne, bár az úgynevezett széles spektrumú antibiotikum igen sokféle baktérium elpusztítására képes.

Rezisztencia

Néha egy baktériumtörzs ellenállóvá, rezisztenssé válik valamely antibiotikummal szemben, ilyenkor laboratóriumi vizsgálat alapján kell más, hatékony gyógyszert választani.

Kezelés:

A legtöbb antibiotikumkúra minimális ideje 4-5 nap. Az előírt mennyiséget akkor is be kell szedni, ha a tünetek megszűntek, ugyanis abbahagyásukkor rezisztens törzsek alakulhatnak ki. A tünetek ismételt jelentkezésekor – a kórokozók kialakuló rezisztenciája miatt – sokkal nehezebbé válhat a gyógyszeres kezelés.

Veszélyei:
A feleslegesen szedett antibiotikum növelheti a rezisztencia kialakulását, s súlyos betegségeknél komoly problémát okozhat a hatékony gyógyszer megtalálása. Ne használjuk lázcsillapításra, meghűlésre, de a vírusfertőzések leküzdésében sem segít.

Mellékhatások:
Az antibiotikumok gyakori mellékhatása a hányinger, hányás, hasmenés. Leggyakrabban a penicillin és származékai váltanak ki allergiás tüneteket, ami viszkető kiütést, lázat, ízületi panaszokat, esetleg nehézlégzést okozhat. Széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásakor a szervezet saját hasznos baktériumflórája is károsodhat, ennek következménye a szájban, hüvelyben kialakuló gombás fertőzés.

Fitymaszűkület

A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük, feladata a pénisz legérzékenyebb makki részének fedése, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.

Fitymaszűkület (phimosis) az az állapot, ha ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. A fitymaszűkület okai között legtöbbször erőltetett vagy korai hátrahúzás miatti sérülés hegesedése, gyakori gyulladás vagy más bőrbetegség szerepelnek.

Kezelés nélkül az alábbi következményekre lehet számítani: gennyes fitymazsák gyulladás, húgyúti fertőzés, nehezített vizeletürítés, erőltetett hátrahúzásnál a fityma makk mögé szorulása, fájdalmas merevedés, pszichés zavarok. Ez azért okoz gondot, mert nehezebbé válik a makk tisztántartása, másrészt a szűk fityma zavaró lehet a nemi élet során is. Felnőttkorban gyakran kíséri a cukorbetegséget fitymaszűkület.

A kisebb fokú, veleszületett fitymaszűkület fokozatos tágítása vezethet eredményre, de általában a betegség megoldása műtéti.

A fitymán végzett műtétek típusai:

1.) Az ún."dorsalis incisio" vagyis a pénisz hátsó felszínén levő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágása. Ez a megoldás csak tűzoltás jellegű, és a nem megfelelő esztétikum miatt általában további beavatkozást igényel.

2.) Fitymafék átvágása: rövid kantár esetén a húr haránt átvágása és hosszanti öltések behelyezése történik a néhány perces helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás során.

3.) Fitymaplasztika: a fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, ilyenkor gyermekintézetben, altatásban történik. Előnye, hogy a fityma "egészséges" szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, valamint műtét utáni újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb. 10% körül van.

4.) Körülmetélés: a rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Általában helyi érzéstelenítésben történik a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek összevarrása.

Ha valaki szeretné elkerülni a műtéti eljárást, megpróbálkozhat a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével. Ez a kezelési mód azonban nem túl hatékony, nem garantált a gyógyulás.

Agy károsodása

Minden olyan, a fejet érő ütés, amely felsérti a fejbőrt vagy zúzódást okoz, elég erős lehet ahhoz, hogy koponyatörést idézzen elő. Ezenkívül bármely- töréses vagy törés nélküli- fejsérülés nyomán képződhet agyi vérömleny, történhet érszakadás vagy közvetlen agysérülés. Különösen akkor nagy ezek valószínűsége, ha a baleset során a sérült eszméletét vesztette, vagy nem emlékszik a baleset körülményeire. Nem szabad elfelejteni, hogy az öntudatvesztés rövidsége miatt a sérült néha észre sem veszi.