2012. január 22., vasárnap

Érszűkület


Az érszűkület az érelmeszesedés következménye, kockázati tényezői is megegyeznek. Az egész szervezetre kiterjedő érelmeszesedés 40 éves korban elkezdődik csaknem mindenkinél. Családi hajlam esetén még korábban is kialakulhat.

Az érszűkület jelei

Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után, nagyfokú izomfáradságról panaszkodik.

Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek. A szívkoszorú ereknél fáradságérzetet, megterhelésnél heves fájdalmat a szívtájon – amely kisugározhat a karra vagy nyakra – okozhat az érszűkület.

Az érszűkület okai

Rizikófaktorai a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és nem utolsó sorban a dohányzás, mivel a nikotin - közvetlenül hatva az erek falára - szűkíti az ér keresztmetszetét.
Leggyakrabban a nyaki és hasi verőereknél, alsó végtagok erein jelentkezik és okoz komoly panaszokat.

Az érszűkület kezelése

Sokféle értágító gyógyszer van forgalomban, illetve kezelések, műtéti beavatkozások is segíthetnek az elzáródott érszakasz helyreállításában. Előrehaladott esetben, a vérkeringés elégtelensége folytán akár az érintett végtag eltávolítása, amputációja lehet az egyetlen esély.

Kapcsolódó szócikkek


  • Agyi érbántalmak
  • Agyi értörténés
  • Agyinfarktus
  • Infarktus
  • Szívinfarktus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése