Bár a fogcsikorgatást a stressz is kiválthatja, a jelenség önmagában is sok kellemetlenséget okozhat. Kezelés nélkül a fogak elkopásához, fejfájáshoz, nyak- és hátfájáshoz és az úgynevezett rágóízületi szindrómához vezet.
A rágóizmok roppant nagy erővel képesek az állkapcsokat egymáshoz préselni, az őrlőfogak felszínén akár 40 kg/cm2-es nyomás is kialakulhat. Ha ekkora erő önkéntelenül, rágás nélkül is fellép, akkor legtöbbször fogcsikorgatásról (bruxismus) beszélünk.
A fogcsikorgatás lelki okai
A fogak és az állkapocs malpozíciója mellett a stressz, lelki problémák és belső feszültség lehet a fő kiváltó ok. Hibás helyzetű és kiálló tömések, inlayk, hidak, koronák vagy protézisek is kiválthatják vagy fokozhatják ezt a legtöbbször észrevétlenül fellépő zavart. Ha krónikus fogcsikorgatás gyanúja áll fenn, akkor a fogállás, a harapási helyzet (okkluzális pozíció), a tömések és a meglévő fogpótlás funkcionális összhangját minden esetben alaposan meg kell vizsgáltatni. A fogak esetleges hibás helyzete, az állkapocs nem megfelelő mozgása, vagy az állkapocsízületek működési zavara egy funkcióanalízis vizsgálattal felderíthető.
A fogcsikorgatás kezelése
A kezelés egyrészt pszichológiai, viselkedésterápiával, stresszkezelő technikákkal történik, másrészt fogorvos bevonására van szükség, hogy a szájba helyezhető mechanikus eszközök kiválasztásában segítsen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése