Gége

Gége a garat alján található, ahol összeköti a garatot a légcsővel és a tüdővel.

Két fő feladata van:

• védi a tüdőig haladó légutakat a táplálék és a folyadék belégzésétől
• a benne létrejövő levegőrezgés kelti a hangot.

A levegő útjának falát erősítő kilen porcán izmok, szalagok és hártyák tapadnak.

A legfelső porc a gégefedő, amely közvetlenül a nyelv mögött és alatt helyezkedik el. A legnagyobb porc viszont a pajzsporc, amely a nyak elülső részén kitapintható, s alsó része előtt van a pajzsmirigy. E porc két enyhén ívelt lemeze közepén a kiugró ádámcsutkával egyesül. A felső részén egy mély bemetszés látható.

A serdülőkor után a férfiaknál gyorsan nő a pajzsporc, a lemezei előreugranak és a bemetszésük mélyül, ezzel kialakul a jól látható ádámcsutka. A növekedés révén meghosszabbodnak a hangszalagok, amelyek a pajzsporc hátsó felszínéhez csatlakoznak, s a rezgésük hangot kelt. A hosszabb hangszalag kisebb frekvenciával rezeg, ezért a férfiaknak mélyebb a hangja, mint a nőké és a gyermekeké.

A többi porc közé tartozik a légutat körülvevő gyűrűporc, a páros kannaporc, valamint a Santorius-féle és a Wrisberg-féle porc. Ezek merevítik a gégebemenet körüli hártyákat.

A hangadás több fontos tényezőtől függ. Először is a gége feletti hangoszlopnak rezegnie kell. A gége tartalmazza a hangszalagokat, amelyek a kiadott hangok forrásai. A hangszalagok sátorszerű redők, amelyek mindkét oldalon a gyűrűporctól haladnak előrefelé. A pajzsporchoz és a kannaporcokhoz egyaránt kapcsolódnak. A redő felső, szabad széleit nyálkahártya fedi, s valójában ez a két hangszalag. Amikor ezek a szalagok egymáshoz érnek a hangrésnél, a közöttük kipréselődő levegő megrezgeti őket, s ez hanghullámokat kelt.

Beszéd alkalmával a garat, a gége és a száj izmai módosítják a hangokat. A hangszalagok hossza és feszülése határozza meg a különböző hangmagasságokat. A hangerő pedig attól függ, hogy milyen erővel áramlik a levegő a hangszalagok között.