A bénulás kifejezést arra az állapotra használják, amelyre az jellemző, hogy rendellenes genetikai fejlődés vagy bármilyen károsodás miatt romlik az agy motoros működése, mely miatt nem képes megfelelően szabályozni a mozgásokat és a testhelyzeteket.
Az agykárosodást betegség, veleszületett fejlődési rendellenesség vagy sérülés idézheti elő a megszületés előtt, alatt vagy röviddel utána. Gyakori ok a terhesség alatti rózsahimlő (rubeola), valamint a koraszülés és a nehéz szülés miatti agykárosodás. Gyakran a kiváltó ok ismeretlen marad.
A tünetek a kiváltó októl, a betegségtől, illetve egyéntől is függőek. A kórképben szenvedőnek nehézségei támadnak a finom motoros cselekvésekkel, gondja van az egyensúlyozással és járással, s akarattalan mozgásai jelenhetnek meg. pl. a kezei szabályozhatatlanul vonaglanak, és erősen nyálzik. Másoknál intellektuális elmaradás, tanulási nehézség, lassú növekedés, görcsök, valamint hallási és látási problémák támadnak. A bajra addig rendszerint nem derül fény, amíg a gyermek el nem éri az egy-két éves kort.
A bénulás sokszor nem gyógyítható. A kezelés ezért arra irányul, hogy a beteg a lehető legteljesebb életet éljen. Ezt fizikoterápia és beszédterápia, valamint lelki támogatás segíti elő. Az izom és egyéb görcsök gyógyszerekkel oldhatók, járókával érhető el az egyensúly megtartása, de egyéb mechanikai segédeszközök igénybevétele is szükségessé válhat. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobb teljesítményre lesz képes a gyermek. Sok bénulásban szenvedő ember élhet csaknem rendes életet, ha a problémáival sikerül megbirkóznia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése