A hidroterápia körébe tartozó gyógyító és tünetenyhítő eljárás, amellyel a test meghatározott területeit hideg vagy meleghatással stimulálják, vagyis célzott ingerekkel fokozzák a szervezet öngyógyító erejét.
A borogatás kiváltotta inger annál erősebb, minél nagyobb a bőrfelület és a borogatás hőmérséklete közötti különbség, és minél hosszabb e hőmérsékletkülönbség fenntartása mellett az alkalmazás időtartama. E módszerrel elősegíthető a szervezetben lévő káros anyag kiválasztásának felgyorsítása. A legismertebb a szobahőmérsékletű, langyos vízbe mártott textil – népies nevén priznic –, amelyet vagy az egész testre vagy a test egyes részeire csavarnak, majd két száraz réteggel borítják be. Ez a fajta borogatás a testtől hőt von el, láz- és fájdalomcsillapításra használják.
A hideg borogatáshoz vagy jeget tesznek a vízbe, és 10-15 percenként cserélik a borogatást, vagy jégtömlőt, vagy a speciális géllel töltött párnát alkalmazzák, ami csillapítja a vérzést és szívnyugtató hatású.
A forró, 40-45 °C-os vízzel készült borogatás, vagy hőpalackos, vagy vászonba kötött sóval, homokkal, cseréppel, vagy forróra melegített, textilbe csavart fedővel készült borogatás mind izom-, mind hasgörcsre hatásos. A vizes borogatások hatását kamilla-, mustárliszt-, borecet-, szénavirág-, ámika-tinktúrával fokozhatjuk. Ma már a hagyományos eszközök – sál, kendő, törülköző stb. – mellett egyre elterjedtebbek a hideg-meleg borogatásra egyaránt alkalmas, hosszú hőtároló képességű géllel töltött párnák, amelyek különböző méretben, textilbevonattal, vagy anélkül kaphatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése