Agyrázkódás

A koponya csontos falának ütköző agyállomány károsodása. Leggyakrabban a fejet érő ütés miatt alakul ki az agyrázkódás, mely az agyműködések hirtelen változásával jár, s ez gyakran eszméletvesztést idéz elő. Elesés ugyanúgy okozhatja, amikor valamilyen kemény tárgynak ütődik a fej, illetve mint amikor mozgó tárgy csapódik neki. Megesik, hogy a megsérült személy észre sem veszi a baját, csak a többiek észlelik tudatzavarát.

A sérülést szenvedett személynek átmeneti emlékezet kihagyása (amnézia) lehet. Bizonyos ideig nem emlékezik arra, hogy mi történt vele a baleset bekövetkezése előtt. Ezen kívül fájhat a feje, nehezen tud összpontosítani és a szemével fókuszálni, depresszióssá válhat, s hányinger és hányás gyötörheti.

Az agyrázkódás rendszerint átmeneti jellegű bántalom, amely nem jár tartós agyi károsodással. Súlyos esetben azonban elhúzódó a zavarodottság, vagy az eszméletvesztés. Éppen a tudati szint az a fontos mutató, ami alapján megállapítható az agysérülés súlyossága. Minél súlyosabb az agyrázkódás, annál tovább tart az eszméletvesztés. A legsúlyosabb esetek görcsökkel, hányással, izomgyengeséggel és a sérülés mértékétől függő agykárosodással járnak.

Az ideggyógyász megröntgenezi a páciens fejét és a nyakát, hogy kizárhassa a koponyatörés lehetőségét. Ha a sérült magánál van, és szövődménynek nem mutatkoznak jelei, az otthoni ágynyugalom és fájdalomcsillapító szedése ajánlott. Gondolni kell azonban arra, hogy a sérülés után akár negyvennyolc-hetvenkét órával is kialakulhatnak súlyos utóhatások.

Az első huszonnégy óra a legkritikusabb. Veszélyre utaló jel az ismétlődő hányás, a két szem egyenlőtlen méretű szembogara (pupillája), a zavarodott értelmi és változó tudati állapot, a görcsök és az, ha a páciens nem tér eszméletre. E jelek esetén okvetlenül sürgősségi orvosi ellátásra van szükség.

Ha a panaszok elmúlnak, a páciensnek még néhány napig ágyban kell maradnia, mert ez alatt a rendes agyműködése helyreáll. A sportolást három hónapig kerülnie kell. A második vagy az azt követő agyrázkódás ugyanis veszélyesebb, különösen akkor, ha az előzőnek a tünetei még nem múltak el teljesen. Még ha a második agyrázkódás enyhébb is, mint az első, a hatásuk összeadódhat, sokkal súlyosabb következményekkel járva.